Írásunk első részében bemutattuk a mozgásszervi szűrés lehetőségeit az iskolákban, második részében pedig a közvetett és közvetlen megelőzésről értekezünk.

Elsődleges megelőzés az iskolában:

Mit tehet az iskolai egészségügy a felnőttkori degeneratív gerincbetegség elsődleges megelőzéséért (=tartáshiba megelőzéséért és korrekciójáért)? Szorgalmaznia kell az alábbiakat:

- mindennapi testmozgás minden gyermeknek
- felmentési divat csökkentése
- tartásjavító torna helyes végzése minden gyermekkel a testnevelés órán, a gimnasztika részeként
- gerinc- és ízületvédelem betartása a testnevelésben (fittségmérés, erősítés)
- elméleti órákon 2-3 percben tartásjavító és egyúttal frissítő ülőtorna végzése
- biomechanikailag jó iskolabútorok (www.ogk.hu) beszerzésének szorgalmazása, ha ez nem megy, akkor legalább ékpárna alkalmazása (www.aranyharmas.hu)
-  a helyes ülés megtanítása és szorgalmazása
-  kisiskolások iskolatáskája a testsúly 10 %-át nem haladhatja meg
- „Porci Berci barátokat keres”- kisiskolások meseszerű oktatóprogramja a helyes ülésről, állásról, emelésről (www.zalaszam.hu/pb)
- úszástanítás és úszás szorgalmazása.

A tartáshibák iskolai testnevelésben történő korrekciójának és megelőzésének elmaradása esetén a következmények:

A tartáshiba rögzül, kóros funkciók rögzülnek, a gerinc mozgás-szegmentumaira statikus túlterhelés és dinamikus alulterhelés jut, korai discopathia alakul ki, majd ezt követi felnőttkorban a gerinc degeneratív betegsége.

Másodlagos megelőzés az iskolában:

Mit tehet az iskolaegészségügy a gerincbeteg gyermekek kezelésének segítéséért, ezzel a felnőttkori következmények (a gerinc degeneratív betegsége) másodlagos megelőzéséért?

- ellenőrizni, hogy a szakorvos javaslata (gyógytorna) megtörténik-e a valóságban: a gyermek megtanulta-e és végzi-e otthon a gyógytornáját
- ellenőrizni, hogy a gyermek részt vesz-e minél több mozgásban (testnevelés és sport)
- sportválasztásban segíteni (úszás jó technikával, váltott úszásnemekben [mell és hát], biciklizés egyenes derékkal, evezés szimmetrikus terheléssel)
- ha van gyógytestnevelés, oda is eljuttatni a gyermeket
- ha az iskola képes rá és nagy tanulólétszáma miatt megéri, gyógytornászt is foglalkoztathat a legújabb jogszabályok szerint – ez esetben lehetünk a legbiztosabbak, hogy a gerincbeteg gyermek valóban végzi a szükséges gyógytornáját
- pluszban még mindazt, ami az elsődleges megelőzést is szolgálta.

A gyermekkori gerincbetegségek helytelen kezelésének ismérvei és következményei:

- a gyermek nem jut el gyógytornászhoz;
- eljut ugyan a gyógytornászhoz, de nem végzi otthon naponta a megtanult gyógytornát;
- gyógytorna megtanulása és otthoni végzése helyett gyógytestnevelésre jár, és azt hiszik, ez azonos a gyógytornával, tehát azt is hiszik, hogy a szükséges kezelést megkapja;
- fölöslegesen felmentik testnevelésből;
- nem sportol, nem mozog eleget.

A kezelést igénylő, de a megfelelő kezelésben mégsem részesülő gyermekkori gerincbetegségek az általuk okozott statikai eltérések miatt a gerincen korai discopathiát és felnőttkorban a gerinc degeneratív betegségét eredményezik.

A cikk szerzője az Országos Gerincgyógyászati Központ és a Budai Egészségközpont munkatársa.