A világverseny ideje alatt bizony olyan emberben is életre kel a drukker, akit korábban egyáltalán nem érdekelt a vívás, az úszás, a műugrás, a sportlövészet vagy bármely egyéb sportág. Gombóc lesz a torkunkban a himnusz felhangzásakor, és, ha olyan szerencsés helyzetben vagyunk, hogy ott lehetünk a megmérettetés helyszínén, bizony egészen különösen is tudunk viselkedni. Mi történik ilyenkor a testünkben és a lelkünkben? És milyen hatással van mindez a versenyezőkre?
Sportrajongóként, teljes foci lázban égve összegyűjtöttük a szurkolás 10 legérdekesebb fizikai és lelki hatását. Tapasztalta már valamelyiket magán?
- A közösség megerősít minket, a csoporthoz való tartozás ereje biztonságot, védelmet ad. Nem is kell feltétlenül fizikailag ott lennünk, a közös cél és eszme összetart minket, erősíti identitásunkat. Így tehát két fontos lelki igényünk is ki tud elégülni szurkolás közben: a kötődés és a közösséghez tartozás vágya.
- A szurkolás kiváló feszültség levezető módszer. Üljünk akár otthon a TV, vagy egy kivetítő előtt, akár az esemény helyszínén, a koncentrált figyelem kiváló módszer arra, hogy elterelje gondolatainkat a mindennapok feladatairól. Ráadásul a fotelben ülve, külső szemlélőként meglepő magabiztossággal tudjuk megítélni a helyzeteket. Dühünket, örömünket is hasonló, felfokozott intenzitással és vehemenciával tudjuk kifejezni, ami jó hatással van az alapvetően folyton kontrollált vagy meg sem élt érzelmeinkre.
- Tovább erősíti az azonosulást, a csoporthoz tartozás érzését, hogy sokan nem magányosan, egyedül nézik a meccseket, hanem barátaikkal, családtagjaikkal körbevéve, beöltözve, kifestve, magyar zászlót lobogtatva. Ennek további nagy előnye, hogy a csalódás feldolgozásában is nagy segítséget kapunk társainktól.
- A drukkolás igen pozitív hatással van a sportolók számára, megkétszerezheti ugyanis a sportolók teljesítményét.
- A csapathűség, azaz, hogy mely csapatnak szurkolunk, igen ritkán változik csak meg az idők folyamán. Kutatások bizonyítják, hogy ez a többnyire gyerekkorunktól kezdve kialakult elkötelezettség életünk végéig megmarad.
- Abban az esetben azonban, ha nem vagyunk elkötelezettek, a szurkolói szimpátia és empátia működteti a szurkolásunkat. Ennek az az oka, hogy ilyenkor általában a kisebb, gyengébb, valamiért hátrányosabb helyzetű sportolónak, csapatnak vagy akár országnak drukkolunk.
- A meccs során tapasztalt feszültség nem csak lelkileg, hanem fiziológiailag is intenzíven hat a szurkolókra. Az izgalom következtében pulzusszám-növekedés, vérnyomás-emelkedés, növekvő adrenalinszint a jellemző. Több kortizol, azaz stresszhormon termelődik ilyenkor a szervezetünkben.
- A nagy tömegben való szurkolás egyik jellegzetes velejárója a tömegpszichózis, amelynek lényege, hogy az ember egy csoporttal azonosul, a részeként éli meg magát, „feloldódik benne”. A csoportnak jellemzően van egy jól körülhatárolt normája, értékrendszere, amit átvesz. Tekinthető egy módosult tudatállapotnak, amelyben az egyén gondolkodási és viselkedési normáit átveszi a csoport diktálta normák. Így a csoport tagjai közös módon, egyként viselkednek. Ennek lehet pozitív példája az euforikus ünneplés (pl. a foci EB alatt a körúti jelenetek, ahol mindenki egységesen skandált, utcán meneteltek-üldögéltek-táncoltak), azonban negatív példa is akad, amikor a szurkolók a meccset követően randalíroznak, rombolnak, vagy a különböző szurkolói csoportok összecsapásokba bocsátkoznak.
- Az alkalmankénti drukkolással ellentétben kifejezetten nagy pszichés előny mutatható ki azoknál, akik családostul vagy egyedül, de rendszeresen drukkolnak a csapatuknak. Ennél is több pozitív hatást tapasztalnak a törzsszurkolók, akik komoly csapatot képeznek a drukkerek között is, és a társas támogatás erős közöttük. Barátságok szövődnek, tartják a kapcsolatot, segítik egymást a meccseken kívül is.
- A nagy világversenyeken elért győzelmek és sikerek egy egész társadalom és nemzet jó hangulatához is hozzájárulnak.
Az írás az Országos Gerincgyógyászati Központ munkatársainak közreműködésével készült.
