Az elsőre meglehetősen ijesztően hangzó "skoliózis" kifejezés a gerincferdülés orvosi megnevezése. Ennek hátterében állhat az izmok helytelen működése, vagy okozhatja az is, ha az egyik lábunk rövidebb, mint a másik. De vajon betegség-e ez?
A minden hatodik embert érintő probléma közelebbről azt jelenti, hogy a törzs hátulról nézve nem szimmetrikus, a gerinc nem a középvonalban helyezkedik el, azaz hátulról nézve a gerinc nem egyenes, hanem elferdült.
A gerincferdülés nem mindig, sőt legtöbbször nem jelent betegséget.
Hogyan kezelhető a gyermekkori gerincferdülés?
Gyermekkorban rendkívül gyakoriak a különböző tartási rendellenességek, amik az izmok helytelen működéséből adódnak és nem jelentenek betegséget. A tartási rendellenességek bizonyos eseteiben a gerinc látszólagos ferdesége is megjelenik, a hazai ortopédiai kézikönyv szerint kb. 15% gyakorisággal.
Ez az eltérés helyrehozható az izmok helyes működésével, vagyis speciális tartásjavító torna rendszeres végzésével. A szükséges tartásjavító torna azért speciális, mert ahhoz, hogy hatékony legyen, távolról sem elegendő a hát és a hasizmok megerősítése, hanem a testtartásért felelős izmainkat olyan állapotba kell hoznunk (és abban tartanunk) hogy kellően erősek és nyújthatóak legyenek. Ha ezt megtesszük, akkor a testtartásért felelős izmok létrehozzák a biomechanikailag helyes testtartást, melyben a legkisebb a gerinc képleteire háruló terhelés, és ezért ezzel védhetjük a gerincet a felnőttkori porckopásos betegségektől.
A speciális tartásjavítást rendszeresen kell végezni a gyermek- és fiatalkorban, hiszen az ülő életmód állandóan veszélyezteti a testtartásért felelős izmok helyes működését, az izomegyensúlyt. A gyerekeket a tornaórák mellett más tanórákon is érdemes felkelteni az ülésből és végeztetni velük olyan frissítő mozdulatokat, melyek egyúttal a testtartást is javítják. Ugyanilyen gyakorlatokat otthon is be lehet iktatni a napirendbe – de ez nem pótolja a testnevelésben végzendő rendszeres, szakszerű tartásjavítást.
Okozhat gerincferdülést, ha az egyik lábunk rövidebb a másiknál?
Létezik olyan gerincferdülés is, melyet az alsó végtagok közti kis különbség okoz. Ez sem betegség, de törődni ezzel is érdemes: a cipőbe helyezett emelés megoldja a problémát. Így megelőzhetjük a végtaghossz-különbség okozta gerincferdülés késői következményét, a felnőttkori porckopásos betegséget.
Nem betegség, hanem tünet
Mindkét fenti gerincferdülésre igaz, hogy ezek nem betegségek, hanem tünetét jelentik vagy az izmok helytelen működésének, vagy a végtaghossz-különbségnek. Foglalkozni velük a fent írtak szerint azért szükséges, hogy a késői következményt, a gerinc porckopásos betegségét megelőzhessük.
A derékfájdalom is okozhat gerincferdülést?
Heveny derékfájdalom (lumbago) eseteiben gyakran látjuk, hogy a fájdalom miatt az izmok működése megváltozik és a fájdalmas gerinc-szakasz mellett a gerinc elferdül – ez a gerincferdeség sem betegség, csak tünete a heveny derékfájdalomnak. Ahogyan a derékfájdalom csökken illetve megszűnik, a gerinc szimmetrikus, azaz hátulnézetben egyenes tartása is helyreáll.
Mi a helyzet a felnőttkori gerincferdüléssel?
Időskorban nem ritka, hogy a gerinc porckopásos betegsége és a csontok mész-szegénysége következtében több csigolyaközti porckorongon ill. csigolyán is kialakulnak különböző szerkezeti eltérések, amik megváltoztatják a csigolyák szimmetrikus, szabályos alakját. Ilyenkor előfordul, hogy a csigolya egyik oldalt alacsonyabbá válik, ezért az adott gerincszakaszon (többnyire a deréktájon) gerincferdülést fogunk látni. Ez esetben sem a gerincferdülés a betegség, az megint csak tünet: tünete a csigolyák egyéb betegségei okozta szerkezeti eltérésnek.
Az írás az Országos Gerincgyógyászati Központ munkatársainak közreműködésével készült.