Sok ember találkozik a zavaró jelenséggel, hogy a nyakán hátul kisebb, puha tapintatú szövetszaporulat keletkezett, ami a köznyelvben "banyapúp"-nak is neveznek. De vajon mit tehetünk a púposság megelőzése, csökkentése érdekében? 

A nyakcsigolyák hátsó nyúlványa eleve hosszabb, mint a háti csigolyáké, de az utolsó vagyis a 7. nyaki csigolya hátsó nyúlványa a többinél is hosszabb és ezért még jobban kiemelkedik, mint a szomszédos csigolyáké. Ezeket a hátsó nyúlványokat könnyen ki is tapinthatjuk magunknak, sőt, a 7. nyaki és a felső háti csigolyák hátsó nyúlványainak végei jól látszanak is általában. Ez így normális, ezzel nincs semmi baj, ez tehát nem „púp”.

A "banyapúp" kóros terheléshez vezet

Ha valakinek kötőszövetes szaporulat is található a nyaki-háti átmenet helyén, vagyis a 7. nyaki csigolya hátsó nyúlványa fölött a bőrben, akkor emögött lehet, hogy nincs semmi kóros, de az is lehet, hogy az alsó nyaki csigolyák mozgása hosszabb ideig kötötté vált, és erre válaszolt a szervezet egy kis kötőszövet-szaporulattal. Ez esetben nem a kötőszövet-szaporulat a baj, hanem a kötöttség, és az is azért baj, mert a gerinc egyes szakaszai egymással összefüggnek a mindennapi funkciókban, vagyis ha az egyik szakasz mozgása beszűkült, az kihat a többi gerinc-szakaszra is. Ha pedig a gerinc mozgásai nem teljesek, az kóros terhelést jelent és így panaszokhoz vezethet.

Hogyan előzhetjük meg, hogy púposak legyünk?

Ebből adódik a tennivaló: ha valakinek feltűnik ennek a kötőszövet-szaporulatnak a keletkezése, és semmilyen gerincpanasza nincs, akkor megelőzésképpen keressen fel egy gyógytornászt (a megelőzéshez szakorvosi beutalóra sincs szükség). A gyógytornász megvizsgálja a saját ún. fizikális vizsgálati módszereivel a gerinc mozgásait és észre fogja venni, ha az alsó nyaki csigolyák mozgása kötött. Ekkor azt a gyógytornát fogja megtanítani az illetőnek, amivel a mozgás helyrehozható – persze ehhez az illetőnek minden nap csinálnia is kell a megtanult gyógytorna-gyakorlatokat. Ha a kötőszövet-szaporulat mellett gerincpanaszok is vannak, akkor orvosi vizsgálat és diagnózis után következhet a gyógytornász és a megtanult gyógytorna otthoni rendszeres végzése. Előfordul, hogy a mozgások helyreállása után a kötőszövet-szaporulat csökken.

Ha nem látjuk sötéten a helyzetet, az már fél siker!

Semmiképpen ne lássuk ezt a kis szövetszaporulatot nagy bajnak, pl. „banyapúp”-nak – minden problémát a helyén érdemes kezelnünk. Így a gerincünk is jobban jár, merthogy a lelki egészségi állapotunk is kihat a gerinc egészségére!   

Az úszás, a gyaloglás és a gyógytorna is segít

Az azonban biztos, hogy a mozgásszegény, ülő életmód kártételei ellen minél többet mozogjunk, az ülést óránként szakítsuk meg 1-2 percre, minden nap gyalogoljunk, a megtanult gyógytornánkat végezzük rendesen otthon naponta (napi 15-20 perc), és ha tehetjük, ússzunk is. A gyógytorna a helyes testtartás kialakításához, fenntartásához szükséges, hogy a további gerincpanaszokat megelőzhessük. Nem kidobott idő, mert egyrészt nagyon jól esik, másrészt hosszútávon sok orvoshoz és patikába járkálást kerülünk el vele.

Az írás az Országos Gerincgyógyászati Központ munkatársainak közreműködésével készült.