HTML

Lájkolj minket

A korosodó gerinc változásai - 1.

szerző: Gerinces Magazin létrehozva: 2013.11.13. 07:26

Amikor a korosodó gerinc problémaköréről beszélünk, hajlamosak vagyunk csak a csontritkulással asszociálni a Betegséget, pedig valamennyi a gerincünket felépítő strukturális elemet érinti a kóros folyamat különböző mértékben. Erről szeretnénk egy rövid áttekintést adni olvasó közönségünk számára jelen cikkünkben.

gorbe hat_blog.jpg

Az egészségügyi világszervezet (WHO) meghatározását alapul véve az alábbiak szerint definiálhatjuk életünk kor szerinti szakaszait: 25-45 év közötti a korai felnőttkor, 45-65 év a középső felnőttkor, 65-75 éves kor a késői felnőtt kor, és 75 év felett kezdődik az időskor vagy öregkor.

Ugyancsak a WHO demográfiai előrejelzése szerint a 60 év feletti korosztály száma 2025-ig történő előrejelzés szerint mind az USA-ban, mind Európában jelentősen megnő. Figyelembe véve a becsléseket, a 65 év feletti populáció száma a következő 25 évben meg fog duplázódni, és ennek következtében jelentősen több ember fog szenvedni mozgásszervi megbetegedésben.

Egész életünk során az évek múltával újabb és újabb változások érnek bennünket, amelyek a testi és mozgásfunkcióinkra, gondolkodásunkra, érzelmi életünkre, szociális kapcsolatainkra, társadalomban elfoglalt státuszunkra is kihat. A fejlődés, mint dinamikus változási folyamat, a felnőttkorban a korosodással jár együtt.

A gerincoszlop sokkal hamarabb kezd kopni, öregedni, mint más ízületünk, mozgató szervrendszerünk. A korosodás feltartóztathatatlan folyamata fokozatosan érinti a gerincünket felépítő összes struktúrát: a porckorongot, a kisízületeket, a szalagokat, a csigolyatestet és az izmokat. 

Minden strukturális szöveti komponens közül a porckorong mutatja a legmarkánsabb elváltozásokat a kor növekedésével. Az öregedéshez köthető kopásos (degeneratív) történések a harmadik életévben kezdődnek, a porckorong gél állapotú magjának az átalakulásával, melyben mikroszkópos, majd makroszkópos és biokémiai változások mennek végbe, (a kollagén és víztartalom csökken) majd a porckorong falán repedések, szakadások keletkeznek, amelyet történetesen a porckorong sérvesedése követhet. A porckorong kopás következtében a környező strukturális elemek fájdalomérzékelő receptorai (érzékelő sejtek) izgalomba kerülnek, vagy ideggyöki kompresszió révén derék- és alsó végtagi fájdalom alakul ki.

A csigolyákat összekapcsoló ízületek (kisízületek) elváltozása együtt jár a porckorong kopás folyamatával, és a kisízületben elmozdulás (szubluxáció), jön létre és a gerincünk elemi egysége, a szegmentum instabil lesz, s ezt követi az ízület kopása, csőrképződés a csigolya peremén, és artrósis létrejötte a kisízületben. Az ízületi kopásos felrakódások következtében a kialakuló artrózissal mind a hosszú gerinccsatorna, mind az ideg lefutására szolgáló kis csatornák szűkülnek, amelyen keresztül az ideggyökök kilépnek a gerinccsatornából. Ezen korral járó strukturális elváltozások, – melyek évtizedek alatt következnek be – eredményezik a gerinc alakjának megváltozását, kopásos deformitást, gerincferdülést (skoliózist). Súlyos esetben a gerinccsatorna és a forámen szűkülete járászavarhoz, alsó végtagi fájdalomhoz, funkciózavarhoz vezet az idős egyéneknél. ( Meg kell azonban azt is jegyeznünk, hogy az öregedéshez köthető gerincelváltozások nem mindig járnak fájdalommal.)

Az évek előre haladtával gyengül a gerinc csontos strukturális eleme a csigolya, amely felelős a gerincoszlop statikus stabilitásáért. A csigolyák öregedését általában csökkenő szerkezeti erő jellemzi, amelynek oka főként az oszteoporózis. A 30. életévig a csont szerkezetének a felépítése az erősebb, majd ezt követően a lebontás kerül túlsúlyba.

Az oszteoporózis (csontritkulás), a csont mennyiségi és minőségi jellemzőinek progresszív hanyatlásával jellemezhető népbetegség, amely megváltozott szöveti és biomechanikai tulajdonságok miatt kis traumára bekövetkező, ismétlődő törésekhez vezet, magas mortalitási (halálozási) következményekkel, 60-80%-ban genetikailag determinált és Magyarországon kb. 900.000 embert érint. Minden harmadik menopauzában lévő nő, és minden ötödik 50 év feletti férfi szenved oszteoporózisban. A csontritkulásnak nevezett állapotban a bontó és építő szakaszok közötti összhang felbomlik, és ennek következtében a csontokat alkotó szerves és szervetlen alkotórészek azonos arányban csökkennek. Csökken ez által a csontok ásványi anyag tartalma és rugalmassága is. Mikroszkópos vizsgálatokkal kimutatták, hogy a csontokat felépítő csontgerendák vastagsága lényegesen vékonyabb lesz, a gerendák közötti távolság megnő, melynek súlyos következménye a csonttörés. Csontritkulás esetén az egységnyi térfogatú csonttömeg kisebb lesz.


oszteoporozis_blog.jpg

Balra a normális, jobbra az oszteoporotikus.

A csigolyák esetében a csigolyák magassága csökken, súlyos esetben a csigolyák összeroppanása alacsonyabb testmagassághoz vezet, a háti görbületek fokozódnak, a bordaív és csípőlapát közötti távolság rövidebb lesz, a has elődomborodik, és következménye a tartás, mozgás, járás minőségváltozása.

Az oszteoporózis lehet elsődleges, a nőknél a posztmenopauza időszakában a csökkent ösztrogéntermelés következtében, és lehet időskori. A másodlagos csontritkulás okai általában a sokízületi gyulladás, a tartós deformitással együtt járó jelentős mozgáskorlátozottság miatt, máj- és vesebetegség, a legtöbb endokrinológiai kórkép (pajzsmirigy, mellékpajzsmirigy, mellékvese betegség), gyulladásos bélbetegségek, (a csökkent Calcium felszívódás következtében) és a tartós ágyhoz kötöttség.

Az oszteoporózis főbb rizikótényezői:

  • Családon belüli halmozott előfordulás

  • Dohányzás

  • Mértéktelen kávéfogyasztás

  • Jelentős és tartós mennyiségű alkohol

  • Elégtelen Calcium és D-vitamin bevitel

  • Mozgásszegény életmód

  • Sovány testalkat

  • Korai (természetes vagy művi) változókor

  • Tartós szteroid terápia

Az oszteoporózis terápiája:

  • Gyógyszeres fájdalomcsillapítás

    • csontritkulás elleni speciális készítmények
    • aktív D-vitamin
    • Calcium-pótlás
    • magnézium és K2 vitamin
  • Fizioterápia, mozgásterápia

  • Segédeszközök (állapottól, önállóságtól függően)

    • Bot, járókeret, rolátor, rugalmas fűző, gerinctámasz (Spinomed)
  • Étrend

    • Calcium-dús étrend (nőknél 50 éves korig 1000/nap, 50 év felett 1300 -1500 mg/nap,) tej, joghurt, sajt, brokkoli, mandula, tengeri hal, szardínia stb.
    • D-vitamin tartalmú étrend (1000-1200 NE D-vitamin/ nap – az aktuális D vitamin szinttől függően. (kefir, joghurt, tejszín, kemény sajt, margarin, halak, hering, lazac, tőkehalmáj, tojássárgája, csiperkegomba stb. A D-vitaminról bővebben a Sokoldalú D-vitamin írásunkban tettünk említést.
  • Műtét

A gyógyszeres terápia alapos szakértelmet igényel, amelyet mindenképpen kezelőorvosa javaslatára célszerű elkezdeni. A fizioterápiás eljárások közül elsősorban az izmok vérkeringését javító kis – és középfrekvenciás elektromos és mágnes terápiás készülékek javasolt kiegészítők lehetnek. A gyógytorna viszont nem csak a csonttörések rehabilitációját célozza, hanem az izmok karbantartásához, erősítéséhez is szükséges, valamint a csontok ásványi anyag tartalmának növeléséhez is elengedhetetlen. Az izom aktív, és rendszeres összehúzódása ugyanis a csonthártyán keresztül a csontképző sejtek fontos ingere.  Az oszteoporotikus gerinc műtéti indikációit és a technikai megoldásokat honlapunk egyéb fejezeteiben olvashatják.

Csontsűrűség méréssel igazolták, hogy a rendszeresen végzett izomerősítő torna fokozza a csontok ásványi anyag tartalmát.(pl. egy jobb kezes teniszezőnek 20%-al magasabb a csontsűrűség értéke a jobb karján, mint a bal karján) További hatása a célzott és rendszeres izomerősítő gyógytornának gerinc alaki változásainak megakadályozása, illetve a már kialakult rendellenes gerinctartás esetén azok javítása. A rendszeres gyógytorna erősíti a gerincet stabilizáló háti és has izomzatot (mind a lokális, mind a globális gerincstabilizáló izmokat), és mintegy természetes fűzőként veszi körül a gerincet, javítja a tartásunkat és csökkenti a feszülésből származó fájdalmat.

Fontos tanácsaink a megelőzésre:

  • Rendszeres torna, úszás

  • Gerinckímélő életmód

  • Emelés, hajolás kerülése

  • Óvakodjon az eleséstől (lakás átrendezése)

  • Megfelelő magasságú munkaasztal

  • Helyes táplálkozás

  • Séta, kocogás szabad levegőn

  • Rendszeres csontsűrűség mérés

  • D-vitamin szint időszakos ellenőrzése

A szalagok, melyek körülveszik a gerincet, belső stabilitást nyújtanak, egyben kontrollálják a mozgást a gerinc minden szintjén. A korosodás során a szalagok is keresztülmennek a mikroszkópos, makroszkópos és biokémiai változásokon csakúgy, mint a porckorong. Ezek a változások: a kollagén és vízkoncentráció csökkenése, melynek következtében a kollagén rostok szétesnek, és csökken a nyújthatóságuk. A gerinccsatornán belül elhelyezkedő sárga szalag pedig a porckorong résmagasság csökkenésével betüremkedik és szűkíti a gerinccsatorna belső átmérőjét, okozva a jellegzetes neurológiai tüneteket az alsó végtagokban. 

Mindezek az egymásra ható változások módosítják a gerinc biomechanikáját, s idézik elő a korral járó funkcionális változásokat, csökkent terhelhetőséget, fájdalmat, a neurális elemek károsodását, és a korral járó deformitást.

Korosodással járó változások az izmokban:

A törzs izmai fontos szerepet játszanak a gerinc statikus és dinamikus stabilizációjában. Az izomtömeg elvesztése, amely az izomsejtek számának és méretének kimutatható megfogyása miatt következik be, úgy tűnik, hogy a fő oka ennek a problémának. Már 25 éves korban kezdődik az izomtömeg csökkenése 3-8%-kal, 10 évenként 50 éves korig ezek után a csökkenési ráta 10%-os 10 évente, 50-80 éves kor között az izomcsoportok ereje a felső és alsó végtagokban, valamint a gerinc melletti hátizomzatban 60%-os. Nőknél az izomtömeg veszteségét az ösztrogénszint csökkenésével és alacsony D-vitamin szinttel, míg férfiaknál fogyatkozó tesztoszteron szinttel hozzák összefüggésbe. Az izomteljesítmény és a fizikális kondíció gyengülését rontja még a zsír lerakódása, elsősorban a gerinc melletti izmokba, mely a korral együtt fokozódik, és ez szintén jelentősen csökkenti a gerinc globális stabilitását. Elsősorban a gerincet nyújtó izmok gyengülnek a fentiek következtében, és ezért alakul ki a progresszív háti görbület (kyphosis) – amelyet a képen láthatunk – és a következményes háti fájdalom.

Amit a megelőzéssel tudunk nyújtani ebben a komplex gerincünket érintő korosodási folyamatban, a porckorong kopás esetén, elsősorban a rizikótényezők eliminálása (dohányzás, hosszas ülő életmód, testsúlycsökkentés, fokozott fizikai terhelés, stressz stb). Valamint nagyon fontos a rendszeres gyógytorna, C-vitamin dús táplálkozás. A csigolyákat érintő csontritkulás esetén pedig szintén az ismertetett rizikótényezők kerülése, a rendszeres mozgásterápia és Calcium, valamint D-vitamin dús táplálkozás segíthet hatékonyan a megelőzésben.

 

Az írásunk második részéből kiderül, mire kell odafigyelni ebben a csúszós-esős időben, hogyan lehet megelőzni az eséseket, sőt, még tesztet is mutatunk az izmok felméréséhez. Tartsanak velünk!

A cikk szerzője a Budai Egészségközpont Kft. és az Országos Gerincgyógyászati Központ munkatársa.

2 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://gerinces.blog.hu/api/trackback/id/tr675626683

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Huncutkukac (törölt) 2013.11.13. 12:41:24

Az Izomvesztés mértékéről vitatkoznék egy kicsit.

Az 50. évemen is túl vagyok.
Rendszeresen járok konditerembe, ahol olyan gyakorlatokat is végzek, amelyek a gerincre hatnak.

És ebben a korban is nemhogy csökkenne, de még Nő is az izomzatom tömege, valamint ereje.

Csak egy példa:
Éppen 8 hónappal ezelőtt kezdtem el az ún. "Arnold-nyomást". A gyakorlatok előtt mértem a vállszélességemet, amely akkor 57 cm volt. Most 61.
De írhattam volna karom körméretét, vagy a (pullover gyakorlat miatt) a mellkasom körméretét.

Ezért álláspontom az, hogy NEM SZABAD felülni annak a tévhitnek, hogy 50 év felett az ember fizikailag már csak hanyatlik!

belfegorka 2013.11.13. 15:19:24

Ha már minden baj megvan, ami a fentiekben fel van sorolva, akkor van esély egy (gerinctámasz) Spinomed megszerzésére? A társadalombiztosítás keretében lehetséges ez, és ha igen, akkor milyen módon?
Nagyon érdekelne, mert nagy fájdalmaim vannak.