HTML

Lájkolj minket

Mozgással a fájdalom ellen

szerző: Gerinces Magazin létrehozva: 2013.11.25. 07:57

A mozgásszervi panaszok között leggyakrabban a fájdalom, a mozgásbeszűkülés, a tartás- és  járás megváltozása szerepel. A mozgásszervrendszert érintő betegségek és állapotok interdiszciplináris terápiájának része a fizioterápia. A fizioterápia lehet a klasszikus értelemben vett gyógytorna, tehát a betegek önállóan, aktívan gyakorlatokat végeznek. Ez az úgynevezett „hands off” technikák közé tartozik. A fizioterapeuta, ha szükséges a gyakorlat pontos elvégzésének céljából szóban vagy kézzel (taktilissegítség) korrigálhatja a beteget. A mozgás tehát lehet aktív és lehet passzív is. Passzív mozgást nevezik ízületi mobilizációnak is, ami a gerinc esetében a passzív fiziológiás intervertebrális mozgást és a passzív járulékos intervertebrális mozgást jelent. A passzív mozgás vizsgálat a „hands on” technikák közé tartozik, tágabb értelemben a manuálterápia tárgykörébe tartozik. 

fizioterápia2_blog.jpg

A kezelés megkezdése előtt a betegvizsgálat során a fizioterapeuta a gerinc mozgását analizálja. Négy fő mozgás vizsgálatára kerül sor:

  • előrehajlás (flexió)

  • hátrahajlás (extensió)

  • oldalrahajlás (lateral flexió)

  • fordulás (rotatio)

A mozgások vizsgálata közben a kvantitást (tehát hogy mekkora a mozgásterjedelem- meddig tud előrehajolni) és a kvalitást (milyen a mozgás minősége) figyeljük. Fontos információ, hogy a fájdalom hol, mikor és milyen erősséggel jelentkezik a mozdulatok elvégzése közben. A terápia során alkalmazott tornagyakorlatok részben erre a vizsgálatra épülnek.

A tornagyakorlatok közül sokszor a legegyszerűbb gyakorlat a leghatékonyabb. Az ágyéki gerinc fájdalmától szenvedő betegek esetében az egyik leggyakrabban alkalmazott gyakorlat a medence billentése. A medencebillentés egy példa arra, hogy a gyakorlatoknak nem szükséges komplikáltnak lenniük és nem feltétlen igényelnek drága segédeszközöket. Ide kattintva megtekintheti az említett gyakorlatot. A gyakorlatok kiválasztása, instrukciója, intenzitásának és ismétlésének száma szakember feladata.

Az aktív mozgás vizsgálaton kívül a fizioterapeuta a passzív mozgásokat is megvizsgálhatja. A passzív mozgást az adott gerinc szakasz egész terjedelmében és egy- egy csigolya közötti területen vizsgáljuk. A vizsgálat és a terápia során végzett technikák több éves, magas színvonalú posztgraduális képzésen sajátíthatók el. Manuálterápiás tevékenység végzését hazánkban gyógytornász és orvos végezhet.

A mozgásszervi betegségekkel foglalkozó fizioterápiás beavatkozások célja a stabilitás növelése és a fájdalom csillapítása.

Gyakran fordul elő, hogy a betegek arról panaszkodnak, hogy nem tudnak sportolni, rendszeres testmozgást végezni, mert szinte minden provokálja a fájdalmat. A terápiás team mozgással foglalkozó tudományterületei (fizioterápia, ergoterápia, feldenkrais, stb.) részben ennek a problémának a megoldásán dolgoznak.

A betegek visszajelzései alapján a vezető tünet, mely az életminőség jelentős romlásához vezethet a fájdalom. A Nemzetközi Fájdalom Társaság (IASP) meghatározása szerint a fájdalom egy kellemetlen szenzoros és érzelmi tapasztalás, mely tényleges vagy potenciális szövetsérüléssel jár együtt. A fájdalom lehet akut (rövid ideje fennálló) vagy krónikus (hosszú ideje fennálló). A fájdalommechanizmusok közül kiemelendő a nociceptív (a beidegzett szövet a fájdalom forrása, pl: porckorong), neuropátiás fájdalom (a fájdalom forrása az idegszövet, pl: isiász ideg). Ronald Melzack és Kenneth Casey fájdalomkutatók elve szerint a fájdalmat több dimenzió befolyásolja és nem „csak” egy szöveti szinten létrejövő esemény. Így például kognitív tényezők erőteljesen befolyásolják a fájdalom megélését. 

A mozgás a keringés serkentésén és a vázizom aktivációján keresztül pozitív hatással van a szervezetünkre. Az említett rendszereken kívül a mozgás az idegrendszerünket is érinti. A gerinc mobilizációja (aktív és passzív) során az anatómiai, élettani és biomechanikai változások az idegrendszer működését befolyásolják.

A fájdalomélményt a központi idegrendszer szabályozza. A gerincvelő hátsó szarvában a lehetőség van a fájdalom modulálására az úgynevezett fájdalom kapun keresztül. A fájdalom kapuban létrejövő mechanizmusok csökkenteni vagy növelni képesek a perifériáról érkező impulzusok mennyiségét. A mozgás során ingerületbe jönnek az úgynevezett mechanoreceptorok, melyek a fájdalomreceptorok gátlására képesek, vagyis a fájdalom kaput zárják. A mozgás hatása az idegrendszerre a fájdalom tolerancia és fájdalomküszöb növekedésében nyilvánul meg. Egyszerűsítve a mozgással lehetőség van a fájdalom csökkentésére. A fájdalom kapu teória Melzack kutató nevéhez fűződik. A részletes hatásmechanizmus ide kattintva egy videóban megtekinthető.

 

A cikk szerzője az Budai Egészségközpont és az Országos Gerincgyógyászati Központ munkatársa.

Szólj hozzá!

Címkék: testmozgás fizioterápia

A bejegyzés trackback címe:

https://gerinces.blog.hu/api/trackback/id/tr765647738

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.