HTML

Lájkolj minket

A zene, mint gyógyír

szerző: Gerinces Magazin létrehozva: 2013.11.29. 07:55

"A zene lelket önt az univerzumba, szárnyakat ad az elmének, röpteti a képzeletet, és életet lehel mindenbe.” (Platon)

A zene szinte egyidős az emberiséggel, lélekre gyakorolt jótékony hatásával a fenti idézet tanulsága szerint pedig már az ókori görögök is tisztában voltak. Jelen cikkünkben az elmúlt évtized tudományos eredményeinek felhasználásával támasztom alá a nagy görög filozófus gondolatának érvényességét kórházi körülmények között, műtétre váró és azon átesett páciensek esetében.

zenehallgato_blog.jpg

Zenehallgatással dopamint termel a szervezetünkben, ez a hormon felel az örömérzet kiváltásáért.

Mint előző cikkünkben említettük, a pszichoneuroimmunológia vizsgáló eljárásainak fejlődésével test és lélek egymáshoz kapcsolódása, valamint a közöttük lejátszódó párbeszéd szinte napról-napra válik egyre jobban megismerhetővé. Az egyik ilyen folyamat, melyre a kórházi ellátások kapcsán különösen nagy hangsúly helyeződik, a műtéti stresszválasz és a műtét utáni fájdalomhoz való viszonyulás.

A műtéti stressz egy igen összetett jelenség, mely az ideg- és hormonrendszer, az immunrendszer, valamint a sejtanyagcsere működésének megváltozásával, gyulladásos folyamatok segítségével automatikusan igyekszik helyreállítani a szervezet egyensúlyát. A műtét utáni fájdalom szintén természetes módon a beavatkozás során szükségszerűen elszenvedett szöveti károsodásról tájékoztatja az agyat, óvatosságra és odafigyelésre intve a pácienst. Ezen folyamatok tehát lényegesek a gyógyulás szempontjából, mértékük azonban befolyásolható.

A műtéti stressz és a megélt fájdalom enyhítésére a gyógyszeres kezeléstől a légzőgyakorlatokig számos módszer ismert, ezek egyike a zenehallgatás, mely igazoltan segít optimális keretek közé szorítani az átélt élményt, valamint az e mögött húzódó testi folyamatokat.

Mikor hallgassunk zenét?

A rövid válasz: bármikor.

A zenehallgatás jótékony hatása már a műtét előtt kiváltható: legalább 30 perces zavartalan zenehallgatás kimutathatóan csökkenti a szervezetben a stresszhormonok szintjét, növeli az immunrendszert serkentő hírvivő anyagok mennyiségét, és serkenti a dopamin nevű ingerületátvivő anyag termelését, ami többek között az örömérzet kiváltásában játszik szerepet.

A műtét után éber állapotban végzett napi háromszor húsz perces zenehallgatás a műtétet követő második napon mérve szintén jelentős mértékben csökkenti a stresszreakcióért felelős hormonok és ingerületátvivő anyagok szintjét, valamint növeli az immunrendszer működését serkentő hírvivő anyagok mennyiségét.

Milyen zenét érdemes hallgatni?

Számos kutatás foglalkozik azzal, hogy a különböző stílusú, tempójú, illetve hangnemű zenék pontosan hogyan befolyásolják a hangulatot és a szervezet működését.

Hangnem: mindenféle zenei ismeret nélkül is bárki át tudja élni, hogy míg bizonyos zeneszámok szomorkás hangulatot keltenek a hallgatóban, addig más művek jókedvre derítik. Kutatási eredmények alapján kijelenthető, hogy míg a moll hangnemű dallamok hallatán negatív érzelmek alakulhatnak ki, a meglévők pedig felerősödhetnek, a dúr hangnemben íródott dalok ezzel éppen ellentétes hatást váltanak ki.

Tempó: régóta ismert, hogy zenehallgatás közben a szervezet a szívritmust a dallam tempójához igazítja, e mellett pedig a vérnyomást is módosítja. Nyugalmi állapotban a szívfrekvencia percenként átlagosan 60 és 80 közötti tartományba esik. Az ennél gyorsabb zene ébresztő, aktiváló hatású, a lassabb pedig nyugtató, relaxációs hatást fejt ki.

Műfaj: az egyes zenei stílusok hatásait illetően nagy egyéni eltérések mutatkoznak, melynek oka az ízlésben keresendő. Általában azonban elmondható, hogy az instrumentális (énekhang nélküli) lágy dallamok, mint például a klasszikus szerzők közül Mozart egyes művei, vagy a ’liftzeneként’ aposztrofált smooth-jazz inkább nyugtató hatást váltanak ki, míg a rock- és metal zene élénkítő, akár frusztrációs hatást is képes elérni. Ezek a kategóriák nem egyértelműek, valóban sok múlik a személyes preferencián.

A preferált zene: az egyénileg választott zene hatását vizsgáló kutatások arra az eredményre jutottak, hogy bár objektív mutatók (hormonok, neurotranszmitterek, más hírvivő molekulák) terén nem mutatható ki jelentős különbség, a személyes élmény (például az átélt fájdalom) tekintetében azonban számottevő eltérés mutatkozik.

Összefoglalásképpen elmondható, hogy a zenehallgatás egy egyszerű és békés eszköze lehet a szorongás és stressz csökkentésének, valamint a fájdalomcsillapításnak. Ezen cél eléréséhez pedig legalkalmasabbak az átlagos vagy lassabb tempójú, énekhang nélküli vagy lágy énekszólammal kísért, lehetőleg dúr hangnemben íródott dalok. A megélt élmény szintjén a hatást tovább erősíti, ha a páciens olyan zenét hallgat, amit amúgyis kedvel.

Bár az írásban ismertetett kutatási eredmények kórházi ellátáshoz, azon belül is alapvetően műtéti kezelésekhez kapcsolódnak, a megismert jótékony hatások az élet minden megterhelő helyzetében hasonlóképpen jelennek meg.

 

A cikk szerzője a Pszichoszomatikus Ambulancia munkatársa.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://gerinces.blog.hu/api/trackback/id/tr105634952

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.