HTML

Lájkolj minket

Ússzunk és hogyan?

szerző: Gerinces Magazin létrehozva: 2014.07.25. 08:03

A gerincbeteg részére általánosan adott orvosi tanácsunk, hogy a megtanult egyéni gyógytornájának rendszeres (naponkénti) otthoni végzése mellett ússzon is hetente 1-2 alkalommal, ha teheti. Ezt az általános tanácsot járjuk most körül, mert itt a nyár és több lehetőségünk adódhat most az úszásra. Tehát ússzunk - és hogyan?

gerinces_uszas_blog.jpg

Összegezzük először a gyakorlati tapasztalatokat:

-        Akinek éppen jelentős derékfájdalma, nyakfájdalma van, az ne ússzon ebben az állapotában, mert az egyes úszásnemek közben szükséges testhelyzet maga fokozná a fájdalmát.

-        Ha az akut fájdalmat már sikerült mérsékelni, akkor a testhelyzetre jól odafigyelve meg lehet próbálni az úszást. Ez tehát azt jelenti, hogy a betegnek magának kell megéreznie, hogy az úszás közben hogyan változtassa a szokásos mozdulatokat. Pl. mellúszáskor a csípők és térdek erőteljes hajlításával, jó szélesen végzett lábtempó a derékfájósnak jóleső lazító mozdulat.

-        Legjobb, ha akkor kezdjük a rendszeres úszást, mikor már viszonylag kevés panaszunk van.

-        Vannak olyanok, akik azt tapasztalták, hogy a hideghatás panaszokat vált ki. Nekik a túlságosan hideg (pl. 23 fok alatti) víz kerülésére is oda kell figyelniük.

-        Gyermekek, fiatalok szívesen ugranak fejest. Csak olyan helyen tegyék, ahol a víz mélysége ehhez elegendő és ahol kizárt, hogy a vízben kívülről nem látható bármilyen tárgy lenne. Nagyon sok szörnyű baleset előzhető így meg! „Gondolkodj előbb!”

 

Figyelem!

Természetesen csak az ússzon a gerincbetegek közül, aki szabályosan tudja az egyes úszásnemeket. Mellúszáskor nagyon fontos, hogy a fejünket tegyük be a vízbe, és csak a levegővételhez vegyük ki, és az is, hogy a kellően erőteljes lábtempózással jól tartsuk fenn törzsünket a vízen. Ellenkező esetben a nyak feszes helyzetben tartása nyaki panaszokat okozhat. A hátúszás elvileg a legjobb úszásnem a gerincnek, de ezt is célszerű váltogatni a szabályosan kivitelezett mellúszással. A szabályos gyorsúszás is javasolható.

 

A szakirodalomban utánanézve az úszás-nem úszás kérdéskörnek, néhány érdekes, de magyarázatra szoruló dolog derül ki.

-        Ribaud A. (2013) áttekintette a szakmai irodalom adatbázisait, és 121 olyan szakcikket elemzett (meta-analízist végzett tehát), melyben a krónikus derékfájás és a sportolás, testmozgás közti kapcsolatot vizsgálták a szerzők. Ebből a hallatlan nagy adathalmazból az látszott, hogy számos testmozgás alkalmas a derékfájdalom távoltartására, ha mérsékelt intenzitással végzik. A sokféle sport közül kiemelkedik az úszás, a gyaloglás és a kerékpározás. Sok más sportot is eredményesen lehet alkalmazni, ha alacsonyabb intenzitással és nem versenyszerűen csinálják. Ezért a gerincbeteg gyógytornásza és a sportot vezető edző között párbeszéd szükséges, hogy a beteg részére a legelőnyösebb módon alkalmazzák a sportot.

-        Skoffer B. (2008) dán iskolások között vizsgálta meg, hogy a testmozgás és a derékfájás milyen kapcsolatot mutat. (Tudnunk kell, hogy manapság a gyerekek és serdülők közt is gyakori panasz a derékfájdalom, és az életkorral ez fokozódást mutat.) A vizsgálat azt mutatta, hogy a derékfájás gyakoribb volt azok között, akik több időt töltöttek mozgásszegény tevékenységekkel (pl. házi feladat készítése, tévézés, videózás); és azok között is, akik sportoltak. Ez alól az úszás és a focizás volt a kivétel!

-        Sato (2011) japán iskolásokat vizsgált és meglepő módon ő is azt találta, hogy a sportoló gyerekek közt gyakoribb volt a derékfájás, de itt is kivétel volt az úszás (és a balett), mert az úszó és a balettozó gyerekek közt volt a legritkább a derékfájás.

A felsorolt kutatások azonban nem állnak ellentmondásban azzal az általánosan elfogadott és sokszorosan bizonyított ténnyel, hogy a rendszeres testmozgás, vagyis a mozgásszegénység csökkentése a derékfájás elleni védő tényező. Erre is számos kutatás mutat rá, közülük csak azt emeljük ki, hogy a gerincet tartó izmok és inak kötőszöveteinek anyagcseréje lelassul, ha nem mozgunk és ilyenkor a mindennapi terheléssel szembeni ellenálló-képessége is lecsökken, míg a mérsékelt intenzitású, rendszeres testmozgás az izmok és inak anyagcseréjét és ezzel együtt az ellenálló képességüket is fokozza. (Többek között ezért is fontos, hogy akut derékfájás esetén se dőljünk ágynak teljesen, és csak 1-2 napig tartson a fekvés.)

 

Összegzés:

  1. A gerinc védelmére (és egyéb szerveinknek is) olyan rendszeres testmozgás szükséges, melynek az intenzitása mérsékelt és amit nem versenyszerűen űzünk. A derékfájás szempontjából legjobb sport az úszás, melyet az egyéni gyógytorna rendszeres otthoni végzésének is ki kell egészítenie.
  2. Az intenzitás növekedése és a versenyszerűség állhat a mögött, ha a sportolók közt a derékfájás gyakoribb. Ez arra hívja fel a figyelmet, hogy a sportolók gerincvédelmét  az edzőknek nagyon erősen figyelembe kellene venniük! Gyermekek esetén is igaz ez, sőt az iskolai testnevelésben is rendszeresen végezniük kell a testtartásért felelős izmok erősítését és nyújtását tartalmazó speciális tartásjavító tornát.
  3. „Gondolkodj előbb!” – Fejest csak olyan helyen ugorjunk, ahol a víz mélység elegendő és a víz alatt biztosan nem lehet semmilyen tárgy – így kerülhetjük el a nyak súlyos és egész életre szóló sérülését, a végtagok bénulását!

 

A cikk szerzője az Országos Gerincgyógyászati Központ munkatársa.

Szólj hozzá!

Címkék: életmód prevenció

A bejegyzés trackback címe:

https://gerinces.blog.hu/api/trackback/id/tr576541489

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.