HTML

Lájkolj minket

6 hormon, amitől szerelembe esünk

szerző: Gerinces Magazin létrehozva: 2016.02.13. 07:49

Valóban a kémián múlik minden? Lehetséges, hogy csupán a természet űz velünk önző tréfát fajunk fennmaradása érdekében? Betegség-e a szerelem, vagy lehet-e valóban belebetegedni?

„Fontos, hogy működjön a kémia közöttünk” – pácienseimtől és barátaimtól is rendszeresen hallom ezt a kifejezést, amikor arról esik szó, hogy mitől lehet jó egy párkapcsolat. A tudomány ilyenkor egyetértően bólogat; nem csupán arról van szó, hogy a szerelem különböző állomásai egyedi és különleges biokémiai változásokkal járnak együtt, de csodálatra méltó az is, hogy milyen mesterien összeállított szerelmi koktéllal segít minket a természet a párválasztásban, a gyermekvállalásban és az utódok felnevelésében.

gerinces_szerelmi_kermia.jpg

Mi az a 6 hormon, amitől szerelembe esünk?

A szerelmi koktél összetevői a szerelem más-más szakaszában, eltérő mennyiségben árasztanak el minket, így célszerű ezeket szakaszonként számba venni.

A vágy időszaka

Bár ez az időszak megelőzi a szerelembe esést, a témával foglalkozó kutatók azért tekintik a szerelem bevezető szakaszának, mert ez hangol rá minket arra, hogy keressünk valakit, aki iránt lángolni tudunk. Itt két nemi hormoné a főszerep: a tesztoszteroné és az ösztrogéné. Ezek a hormonok felelősek többek között azért is, hogy szexuális vágyat érezzünk. Élményszinten erre a szakaszra a testi csábítás és flörtölés jellemző; elveszni egymás tekintetében, az első bizsergő érintések, és a testbeszéd gyakran észrevétlen összehangolódása jelenik itt meg.

A vonzalom időszaka

Ez maga az izzó szerelem. Ilyenkor veszítjük el az eszünket (néha szó szerint), ilyenkor tölti ki minden ébren töltött pillanatunkat a másik iránti vágy és fantáziálás, ilyenkor érezzük, hogy szívünk kiugrik a helyéről, ha meglátjuk őt. Amikor vele vagyunk, a boldogságtól szivárványon lépkedünk, ha pedig távol vagyunk tőle, elemészt a sóvárgás.

Valóban villámcsapás szerű élmény, és ennek megfelelően speciális összetevőkre van szükség az agy számára, főszerepben a neuropeptidekkel:

1. Norepinefrin: ez a molekula az adrenalin termelését serkenti. A torokban dobogó szív, izzadó tenyér, remegő térd, a gyomorba zárt pillangók mind ennek a molekulának köszönhetőek.

2. Dopamin: ezt a molekulát leggyakrabban az agy jutalmazó rendszerével hozzák összefüggésbe. Agyunk minden olyan alkalommal dopamint termel, amikor valami számunkra kellemes és jó dolgot élünk át (pl. étkezés vagy szex közben). A szerelmi lázban termelődő mennyiség azonban sokkal inkább hasonlít a drogfüggőknél kimutathatóra. Igen, a szerelem ebből a szempontból nagyon hasonlít a függőségre, és valóban, sokan élik át úgy ezt az időszakot, mintha függenének szerelmük tárgyától.

3. Feniletilamin: ez a molekula inkább a karmester szerepét tölti be. Hatására indul be az előző két molekula termelése, és azok működését aztán szabályozza is. Szerepét nem értjük még teljesen, azt viszont tudjuk róla, hogy bár a csokoládéban nagy mennyiségben fordul elő, mégsem ez okozza a csokoládéboldogságot.

4. Szerotonin: ez a molekula képes elérni, hogy szerelmünk a legváratlanabb pillanatokban bukkanjon fel gondolatainkban, és hogy ne is tudjunk másra gondolni. Nemrégiben fedezték fel, hogy az „őrülten szerelmesek” szerotonin szintje, sőt egyes agyterületek működése megegyezik a kényszerbetegeknél megfigyelhetővel.

Volt idő, amikor a szerelmet átmeneti mentális zavarnak titulálták, ettől azonban a szerelem nem betegség (ne felejtsük el, hogy nem is olyan régen még a homoszexualitás is betegségnek számított). Létezik azonban olyan állapot, például a viszonzatlan szerelem és az elutasítás miatt kialakuló szerelmi téboly, ami viszont már figyelmet igényel. Sajnos nem egy öngyilkosság, zaklatás és egyéb szörnyűség írható a szerelmi bánat számlájára, ennek részletesebb tárgyalása viszont sajnos meghaladja a cikk kereteit.

A kötődés és ragaszkodás időszaka

Zorántól tudjuk, hogy a szerelemnek múlnia kell. És valóban, ilyen kémiai túlerővel szemben muszáj védekeznie az agynak. Hogy meddig tart a lángolás időszaka, arra nincs egyértelmű válasz; néhány hónapig, esetleg néhány évig. Ami biztos, hogy előbb utóbb elmúlik ez a hormonális vihar, ami azonban korántsem jelenti a kapcsolat végét, sőt. Ilyenkor lépnek színre a nehézfiúk.

5. Oxitocin: manapság gyakran hívják kötődéshormonnak. Ez a kilenc aminósavból álló hatalmas molekula nagyon fontos a szervezet számára. Nagy mennyiségben szabadul fel szülés vagy orgazmus közben, de ezen kívül is sokrétű a szerepe. A szerelem szempontjából is jelentős: az oxitocin segítségével tudjuk szerelmünket igazán elmélyíteni, és ezáltal tudunk erősen kötődni partnerünkhöz, majd a születő gyermekeinkhez. Ezenkívül serkenti az empátiás folyamatot: segítségével könnyebben olvassuk ki partnerünk érzelmeit akár annak tekintetéből.

6. Vazopresszin: ez az oxitocinhoz nagyon hasonló hormon sokáig csupán mint a vizeletkiválasztásban és szomjúságérzés kialakulásában szerepet játszó molekula volt ismert. Ma már tudjuk, hogy komoly szerepe van a tartós kapcsolat kialakulásában és fenntartásában, valamint a monogámiában.

 

Akkor valójában csupán hormonjaink parancsainak engedelmeskedünk?

Egyáltalán nem. Írásunk a szerelemmel kapcsolatban nem a miértre válaszol, csupán a hogyanra. Bár vannak, akik minden lelki jelenséget csupán az idegrendszer működésének melléktermékeként tartanak számon, legalább ugyanannyian tartják a lelket egy önálló entitásnak. Ami biztos, hogy a tudattal és a lélekkel kapcsolatos ismereteink ma még nem teszik lehetővé, hogy akár az egyik, akár a másik nézőpontot igazolni, vagy cáfolni tudnánk.

A teljes írás a Gerinces Magazinon olvasható!

 

Az írás az Országos Gerincgyógyászati Központ pszichológus munkatársainak közreműködésével készült.

7 komment

Címkék: hormon szerelem vágy pszichológia szerotonin dopamin vonzalom oxitocin

A bejegyzés trackback címe:

https://gerinces.blog.hu/api/trackback/id/tr48384276

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

bloglegelő 2016.02.14. 11:41:40

Ritka jó, tömör és tartalmas cikk. Mondjuk arra kíváncsi volnék, hogy az intellektuális úton keltett, de nagyon is testi vágyban végződő folyamatnak mi a "kulcsvegyülete" stb.

Uva 2016.02.14. 12:56:26

Az első négy se nem hormon, se nem neuropeptid, hanem monoamin neurotranszmitter... Ostobaság

Szalay Miklós 2016.02.14. 13:04:11

Egy írás, mely elég jól összefoglalja, hogyan működik a szerelem, szeretet és barátság:

egyvilag.hu/temak.shtml#temaid054

(A legfelső sor a kép tetején, "Szerelem, szeretet, barátság". Az írás doc és pdf formátumban tölthető le. Ez egyébként egy nagyobb mű egy darabja, mely megpróbálja módszeresen, de azért érthetően elmagyarázni, hogyan működik a világ.)

pulmann 2016.02.14. 13:12:08

@Uva: Okosan, bár nem túl elegánsan rávilágítottál, hogy a cikk blogba szerkesztése közben elcsúszott egy lényeges info. Ugyanakkor a PEA - bár neurotrnaszmitterként is játszik elhanyagolható szerepet - sokkal inkább neuromodulátor, viszont ha nem haragszol, én eltekintek az ostobázástól.

luis5 2016.02.14. 13:45:16

9 aminosavas peptidet "hatalmas molekula"-nak nevezni enyhén szólva szakmaiatlan

vackor1 2016.02.14. 13:53:44

Szerintem a címmel ellentétben , ha jól gondolom , nem ezek a neurotranszmitterek és modulátorok MIATT és még csak nem is VELÜK esünk szerelembe ( tehát a "hogyanra" se igazán jó válasz ), hanem miután megtaláltuk a vágyott társat, akkor kezdenek el azok a folyamatok végbemenni a testünkben , amiket felsoroltak okoznak ..
Elmélkedhetnénk arról , hogy az érzéseink által jönnek-e létre ezek vagy ezek hozzák létre az érzéseinket.. ( én az elsőre szavazok ) :))

cardiobascuralis 2016.02.14. 14:38:16

Elég pocsék fordítás.
A norepinefrin neve pl. a magyar nyelvben noradrenalin.
Ráadásul a felsoroltak jó része nem hormon.

A szerű mióta önálló szó a magyarban?

"Zorántól tudjuk, hogy a szerelemnek múlnia kell."
Valójában a testvérétől, Dusántól tudjuk. Zorántól azt tudjuk,hogy lá-lálálálá-lá-lálá.

"Akkor valójában csupán hormonjaink parancsainak engedelmeskedünk?
Egyáltalán nem."
Pedig de.

Ráadásul a cikk úgy baromság, ahogy van, ugyanis a szerelmbe eséshez ezeknek semmi közük, max. a már kialakult párkapcsolathoz.

De piros pont, hogy legalább a feromonok kimaradtak.