Gyakran fáj a dereka vagy az egyik lába, esetleg viszonylag kis mozgástól is a túlterhelés tünetei jelentkeznek az ízületeiben? Panaszait okozhatja egy olyan apró eltérés is, amelyre nem is gondol: előfordulhat, hogy a lábai nem teljesen egyforma hosszúak, ezért állás, járás során a teher nem egyenletesen oszlik meg köztük.
Fotó: rawpixel.com / Freepik
A sportos életet élő, rendszeresen túrázó Editnek negyvenéves korára meggyűlt a baja az egyik térdével: egyre gyakrabban fájt, duzzadt, és a fájdalomcsillapítók, kencék alig segítettek. A baj okára egy ortopédiai vizsgálat derített fényt: az egyik lába két centivel rövidebb volt, mint a másik, így a térdízületek terhelése egyenlőtlenül oszlott meg.
Csak becslések vannak arra nézve, milyen gyakran fordul elő az a jelenség, hogy valakinek az egyik lába rövidebb, mint a másik, de ez az ún. rövidláb-szindróma (short leg syndroma) egyáltalán nem ritka: különböző mértékű hosszkülönbség akár az emberek 20-70 százalékában előfordulhat. A probléma már gyermekkorban kialakulhat, hátterében néha sérülés, fertőzés, különböző fejlődési rendellenességek, statikai eltérések lehetnek, bár legtöbbször nincs különösebb oka, pusztán a más testrészeken is megfigyelhető némi aszimmetria jeleként értékelhetjük.
Valódi vagy látszólagos a lábrövidülés?
Fontos tisztázni, hogy valódi vagy látszólagos hosszkülönbségről van-e szó, mert más-más az oka és a kezelési lehetősége is. A hosszkülönbség lehet valódi, amikor a comb- vagy a lábszárcsontok hossza mérhetően különbözik, illetve lehet funkcionális, más szóval relatív rövidülés is, amikor a csontok hossza azonos, az izmok helytelen működése miatt látszik különbség. Ezt megállapítani az alsó végtagok abszolút és relatív hosszának mérésével lehetséges. Az abszolút hosszt két jól tapintható csont, a csípőlapát felső pereme és a belboka távolsága adja, azonos helyzetben, nyújtott állapotban lévő lábaknál mérve. A relatív hosszt a két belbokának a köldöktől való távolsága mutatja.
Rövidláb-szindróma következményei
Az egy centinél kisebb különbség többnyire nem okoz érezhető problémát, bár intenzíven mozgó embereknél (például futóknál) a kis eltérés is következménnyel járhat. A lábhossz-különbséggel élőknél nagyobb eséllyel alakul ki térd-és csípőizületi fájdalom. Az alsó végtagok ízületeit ugyanis ezekben az esetekben nem egyenletes terhelés éri, ami ízületi kopásokhoz, fájdalmakhoz vezethet. Az érintett vázrendszerének statikai egyensúlya megbomlik, emiatt nemcsak a láb funkciója csökkenhet, hanem a gerinc, a csípő- és a térdízületek is károsodhatnak, a kopásos folyamatok rizikója megnő. A leggyakoribb panaszok, amelyek lábhossz-eltérést jelezhetnek: a tartós álláskor jelentkező, többnyire egyoldalú derékfájdalom, a nyaki, háti fájdalom és merevség, a térd- és a bokaízületek álláskor, járáskor jelentkező fájdalma, duzzanata, a kímélő sántítás.
Fotó: kjpargeter / Freepik
A két láb hosszbeli eltérését tanácsos korrigálni
Amint méréssel vagy röntgenfelvétellel megállapítják az eltérést, a vizsgálatnak fel kell tárnia a jelenség okát, és a terápiának a kiváltó ok kezelésére kell irányulnia. A relatív rövidülés esetében az izmok működését korrigáló gyógytorna segíthet, a valódi hosszkülönbségnél pedig sarok-, illetve talpemelő betét alkalmazása, de szükség esetén (elsősorban gyermekkorban) műtét is szükségessé válhat.
Az írás az Országos Gerincgyógyászati Központ munkatársainak közreműködésével készült.