Amikor a korosodó gerinc problémaköréről beszélünk, hajlamosak vagyunk csak a csontritkulással asszociálni a Betegséget, pedig valamennyi a gerincünket felépítő strukturális elemet érinti a kóros folyamat különböző mértékben. Erről szeretnénk egy rövid áttekintést adni olvasó közönségünk számára jelen cikkünkben.
Az egészségügyi világszervezet (WHO) meghatározását alapul véve az alábbiak szerint definiálhatjuk életünk kor szerinti szakaszait: 25-45 év közötti a korai felnőttkor, 45-65 év a középső felnőttkor, 65-75 éves kor a késői felnőtt kor, és 75 év felett kezdődik az időskor vagy öregkor.
Ugyancsak a WHO demográfiai előrejelzése szerint a 60 év feletti korosztály száma 2025-ig történő előrejelzés szerint mind az USA-ban, mind Európában jelentősen megnő. Figyelembe véve a becsléseket, a 65 év feletti populáció száma a következő 25 évben meg fog duplázódni, és ennek következtében jelentősen több ember fog szenvedni mozgásszervi megbetegedésben.
Egész életünk során az évek múltával újabb és újabb változások érnek bennünket, amelyek a testi és mozgásfunkcióinkra, gondolkodásunkra, érzelmi életünkre, szociális kapcsolatainkra, társadalomban elfoglalt státuszunkra is kihat. A fejlődés, mint dinamikus változási folyamat, a felnőttkorban a korosodással jár együtt.
A gerincoszlop sokkal hamarabb kezd kopni, öregedni, mint más ízületünk, mozgató szervrendszerünk. A korosodás feltartóztathatatlan folyamata fokozatosan érinti a gerincünket felépítő összes struktúrát: a porckorongot, a kisízületeket, a szalagokat, a csigolyatestet és az izmokat.
Minden strukturális szöveti komponens közül a porckorong mutatja a legmarkánsabb elváltozásokat a kor növekedésével. Az öregedéshez köthető kopásos (degeneratív) történések a harmadik életévben kezdődnek, a porckorong gél állapotú magjának az átalakulásával, melyben mikroszkópos, majd makroszkópos és biokémiai változások mennek végbe, (a kollagén és víztartalom csökken) majd a porckorong falán repedések, szakadások keletkeznek, amelyet történetesen a porckorong sérvesedése követhet. A porckorong kopás következtében a környező strukturális elemek fájdalomérzékelő receptorai (érzékelő sejtek) izgalomba kerülnek, vagy ideggyöki kompresszió révén derék- és alsó végtagi fájdalom alakul ki.
A csigolyákat összekapcsoló ízületek (kisízületek) elváltozása együtt jár a porckorong kopás folyamatával, és a kisízületben elmozdulás (szubluxáció), jön létre és a gerincünk elemi egysége, a szegmentum instabil lesz, s ezt követi az ízület kopása, csőrképződés a csigolya peremén, és artrósis létrejötte a kisízületben. Az ízületi kopásos felrakódások következtében a kialakuló artrózissal mind a hosszú gerinccsatorna, mind az ideg lefutására szolgáló kis csatornák szűkülnek, amelyen keresztül az ideggyökök kilépnek a gerinccsatornából. Ezen korral járó strukturális elváltozások, – melyek évtizedek alatt következnek be – eredményezik a gerinc alakjának megváltozását, kopásos deformitást, gerincferdülést (skoliózist). Súlyos esetben a gerinccsatorna és a forámen szűkülete járászavarhoz, alsó végtagi fájdalomhoz, funkciózavarhoz vezet az idős egyéneknél. ( Meg kell azonban azt is jegyeznünk, hogy az öregedéshez köthető gerincelváltozások nem mindig járnak fájdalommal.)
Az évek előre haladtával gyengül a gerinc csontos strukturális eleme a csigolya, amely felelős a gerincoszlop statikus stabilitásáért. A csigolyák öregedését általában csökkenő szerkezeti erő jellemzi, amelynek oka főként az oszteoporózis. A 30. életévig a csont szerkezetének a felépítése az erősebb, majd ezt követően a lebontás kerül túlsúlyba.
Az oszteoporózis (csontritkulás), a csont mennyiségi és minőségi jellemzőinek progresszív hanyatlásával jellemezhető népbetegség, amely megváltozott szöveti és biomechanikai tulajdonságok miatt kis traumára bekövetkező, ismétlődő törésekhez vezet, magas mortalitási (halálozási) következményekkel, 60-80%-ban genetikailag determinált és Magyarországon kb. 900.000 embert érint. Minden harmadik menopauzában lévő nő, és minden ötödik 50 év feletti férfi szenved oszteoporózisban. A csontritkulásnak nevezett állapotban a bontó és építő szakaszok közötti összhang felbomlik, és ennek következtében a csontokat alkotó szerves és szervetlen alkotórészek azonos arányban csökkennek. Csökken ez által a csontok ásványi anyag tartalma és rugalmassága is. Mikroszkópos vizsgálatokkal kimutatták, hogy a csontokat felépítő csontgerendák vastagsága lényegesen vékonyabb lesz, a gerendák közötti távolság megnő, melynek súlyos következménye a csonttörés. Csontritkulás esetén az egységnyi térfogatú csonttömeg kisebb lesz.
A csigolyák esetében a csigolyák magassága csökken, súlyos esetben a csigolyák összeroppanása alacsonyabb testmagassághoz vezet, a háti görbületek fokozódnak, a bordaív és csípőlapát közötti távolság rövidebb lesz, a has elődomborodik, és következménye a tartás, mozgás, járás minőségváltozása.
Az oszteoporózis lehet elsődleges, a nőknél a posztmenopauza időszakában a csökkent ösztrogéntermelés következtében, és lehet időskori. A másodlagos csontritkulás okai általában a sokízületi gyulladás, a tartós deformitással együtt járó jelentős mozgáskorlátozottság miatt, máj- és vesebetegség, a legtöbb endokrinológiai kórkép (pajzsmirigy, mellékpajzsmirigy, mellékvese betegség), gyulladásos bélbetegségek, (a csökkent Calcium felszívódás következtében) és a tartós ágyhoz kötöttség.
Az oszteoporózis főbb rizikótényezői:
-
Családon belüli halmozott előfordulás
-
Dohányzás
-
Mértéktelen kávéfogyasztás
-
Jelentős és tartós mennyiségű alkohol
-
Elégtelen Calcium és D-vitamin bevitel
-
Mozgásszegény életmód
-
Sovány testalkat
-
Korai (természetes vagy művi) változókor
-
Tartós szteroid terápia
Az oszteoporózis terápiája:
-
Gyógyszeres fájdalomcsillapítás
- csontritkulás elleni speciális készítmények
- aktív D-vitamin
- Calcium-pótlás
- magnézium és K2 vitamin
-
Fizioterápia, mozgásterápia
-
Segédeszközök (állapottól, önállóságtól függően)
- Bot, járókeret, rolátor, rugalmas fűző, gerinctámasz (Spinomed)
-
Étrend
- Calcium-dús étrend (nőknél 50 éves korig 1000/nap, 50 év felett 1300 -1500 mg/nap,) tej, joghurt, sajt, brokkoli, mandula, tengeri hal, szardínia stb.
- D-vitamin tartalmú étrend (1000-1200 NE D-vitamin/ nap – az aktuális D vitamin szinttől függően. (kefir, joghurt, tejszín, kemény sajt, margarin, halak, hering, lazac, tőkehalmáj, tojássárgája, csiperkegomba stb. A D-vitaminról bővebben a Sokoldalú D-vitamin írásunkban tettünk említést.
- Műtét
A gyógyszeres terápia alapos szakértelmet igényel, amelyet mindenképpen kezelőorvosa javaslatára célszerű elkezdeni. A fizioterápiás eljárások közül elsősorban az izmok vérkeringését javító kis – és középfrekvenciás elektromos és mágnes terápiás készülékek javasolt kiegészítők lehetnek. A gyógytorna viszont nem csak a csonttörések rehabilitációját célozza, hanem az izmok karbantartásához, erősítéséhez is szükséges, valamint a csontok ásványi anyag tartalmának növeléséhez is elengedhetetlen. Az izom aktív, és rendszeres összehúzódása ugyanis a csonthártyán keresztül a csontképző sejtek fontos ingere. Az oszteoporotikus gerinc műtéti indikációit és a technikai megoldásokat honlapunk egyéb fejezeteiben olvashatják.
Csontsűrűség méréssel igazolták, hogy a rendszeresen végzett izomerősítő torna fokozza a csontok ásványi anyag tartalmát.(pl. egy jobb kezes teniszezőnek 20%-al magasabb a csontsűrűség értéke a jobb karján, mint a bal karján) További hatása a célzott és rendszeres izomerősítő gyógytornának gerinc alaki változásainak megakadályozása, illetve a már kialakult rendellenes gerinctartás esetén azok javítása. A rendszeres gyógytorna erősíti a gerincet stabilizáló háti és has izomzatot (mind a lokális, mind a globális gerincstabilizáló izmokat), és mintegy természetes fűzőként veszi körül a gerincet, javítja a tartásunkat és csökkenti a feszülésből származó fájdalmat.
Fontos tanácsaink a megelőzésre:
-
Rendszeres torna, úszás
-
Gerinckímélő életmód
-
Emelés, hajolás kerülése
-
Óvakodjon az eleséstől (lakás átrendezése)
-
Megfelelő magasságú munkaasztal
-
Helyes táplálkozás
-
Séta, kocogás szabad levegőn
-
Rendszeres csontsűrűség mérés
-
D-vitamin szint időszakos ellenőrzése
A szalagok, melyek körülveszik a gerincet, belső stabilitást nyújtanak, egyben kontrollálják a mozgást a gerinc minden szintjén. A korosodás során a szalagok is keresztülmennek a mikroszkópos, makroszkópos és biokémiai változásokon csakúgy, mint a porckorong. Ezek a változások: a kollagén és vízkoncentráció csökkenése, melynek következtében a kollagén rostok szétesnek, és csökken a nyújthatóságuk. A gerinccsatornán belül elhelyezkedő sárga szalag pedig a porckorong résmagasság csökkenésével betüremkedik és szűkíti a gerinccsatorna belső átmérőjét, okozva a jellegzetes neurológiai tüneteket az alsó végtagokban.
Mindezek az egymásra ható változások módosítják a gerinc biomechanikáját, s idézik elő a korral járó funkcionális változásokat, csökkent terhelhetőséget, fájdalmat, a neurális elemek károsodását, és a korral járó deformitást.
Korosodással járó változások az izmokban:
A törzs izmai fontos szerepet játszanak a gerinc statikus és dinamikus stabilizációjában. Az izomtömeg elvesztése, amely az izomsejtek számának és méretének kimutatható megfogyása miatt következik be, úgy tűnik, hogy a fő oka ennek a problémának. Már 25 éves korban kezdődik az izomtömeg csökkenése 3-8%-kal, 10 évenként 50 éves korig ezek után a csökkenési ráta 10%-os 10 évente, 50-80 éves kor között az izomcsoportok ereje a felső és alsó végtagokban, valamint a gerinc melletti hátizomzatban 60%-os. Nőknél az izomtömeg veszteségét az ösztrogénszint csökkenésével és alacsony D-vitamin szinttel, míg férfiaknál fogyatkozó tesztoszteron szinttel hozzák összefüggésbe. Az izomteljesítmény és a fizikális kondíció gyengülését rontja még a zsír lerakódása, elsősorban a gerinc melletti izmokba, mely a korral együtt fokozódik, és ez szintén jelentősen csökkenti a gerinc globális stabilitását. Elsősorban a gerincet nyújtó izmok gyengülnek a fentiek következtében, és ezért alakul ki a progresszív háti görbület (kyphosis) – amelyet a képen láthatunk – és a következményes háti fájdalom.
Amit a megelőzéssel tudunk nyújtani ebben a komplex gerincünket érintő korosodási folyamatban, a porckorong kopás esetén, elsősorban a rizikótényezők eliminálása (dohányzás, hosszas ülő életmód, testsúlycsökkentés, fokozott fizikai terhelés, stressz stb). Valamint nagyon fontos a rendszeres gyógytorna, C-vitamin dús táplálkozás. A csigolyákat érintő csontritkulás esetén pedig szintén az ismertetett rizikótényezők kerülése, a rendszeres mozgásterápia és Calcium, valamint D-vitamin dús táplálkozás segíthet hatékonyan a megelőzésben.
Az írásunk második részéből kiderül, mire kell odafigyelni ebben a csúszós-esős időben, hogyan lehet megelőzni az eséseket, sőt, még tesztet is mutatunk az izmok felméréséhez. Tartsanak velünk!
A cikk szerzője a Budai Egészségközpont Kft. és az Országos Gerincgyógyászati Központ munkatársa.