Ébredt már úgy, hogy zsibbadt, erőtlen volt a karja, fájt a keze, az ujjai nem akartak engedelmeskedni, amikor mozdítani próbálta azokat? Ezeknek a tüneteknek több oka is lehet, az egyik leggyakoribb közülük a ún. kattintás-betegség vagy más néven carpális alagút-szindróma. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat erről az egyre gyakoribb problémáról.

Az idegekre ható nyomás okozza

Alagút szindrómás esetek akkor alakulnak ki, ha a test különböző pontjain található, csontos-szalagos alagutakban haladó idegek a túlterhelés vagy más ok miatt megduzzadt inak nyomása alá kerülnek. A leggyakrabban előforduló alagút-szindrómák közé tartozik a kezet, pontosabban a csuklót érintő Carpális alagút-szindróma. A kéztőcsontok által képzett csatornát egy szalag fedi, a csatornában pedig az a középideg található, amelyik a vállon és a könyökön át a gerinc nyaki részétől vezet a csuklóhoz, és az alkar hajlító izmainak és több kézizomnak a beidegzéséről gondoskodik. Ha az inak megduzzadnak, leszorítják az alattuk lévő ideget, emiatt az ujjakban zsibbadás és fájdalom jelentkezik, és az ideg nyomódása miatt az általa szállított információk is akadályba ütköznek.

Egyre gyakoribb, különösen a középkorú nők körében

A végtagokban, leggyakrabban a kézen jelentkező zsibbadás, fájdalom, gyengeség egyre többeket érint. Százezer emberből évente háromszáznál is többnél jelentkezik. Az érintettek között nagyobb arányban vannak felnőtt, középkorú nők, mivel az inak megduzzadását hormonális változások is elősegíthetik, így várandósság idején, illetve a változó korban gyakrabban fordul elő.

Egér, kőtörőgép, de még egy jól sikerült éjszaka is okozhatja

Az idegekre nehezedő nyomást leggyakrabban valamilyen erős, tartós megterhelés váltja ki. Ez lehet a csukló gyakori megfeszítése a számítógépes billentyűzet illetve egér használatakor, kötődhet egyes foglalkozásokhoz, például festőknél, fodrászoknál, kerékpáros futároknál, erősen rázkódó munkagépet, például kőtörő gépet használó útépítő munkásoknál gyakoribb. A testépítőknél, sokat kondizóknál sem ritka, hogy a megvastagodó izom nyomja az ideget. Ennél kellemesebb okok is vezethetnek alagút-szindrómához, például a „honeymoon” bénulás esetében, amikor az egymáshoz bújva alvó pároknál az alvó partner feje okoz hosszas benyomódást könyöktájon a középidegen. Túlzásba vitt bulizás következménye is lehet, például a „szombat éji” bénulás esetén: a kéz feszítő izmainak gyengülése a buli után az asztalra tett karra borulva elalvóknál is jelentkezhet.

Zsibbadás, fájdalom, áramütésszerű érzés is jelezheti

A betegség legjellemzőbb tünete a zsibbadás és a fájdalom, a végtagok gyengesége, először időszakonként majd állandósulva. A beteg szabadulni próbál a zsibbadtság érzésétől, ezért az a kéztő-alagútszindrómának például jellegzetes tünete a reggeli, ébredés utáni önkéntelen kézrázogatás. A csukló, a kéztő nyomásérzékenysége is jellemző panasz. A jelenséget kiváltja a csukló egy-két percig tartó, derékszögű behajlítása, a kéztőalagútra ütve pedig villanyozó érzés lép fel az ideg lefutása mentén. Az ideget érő nyomás a tenyér izmaira is hatással van, amelyek hosszabb idő alatt sorvadni kezdenek, fogóerejük gyengül.

Hogyan kezelhető?

Első lépésként mindig a jelenséget előidéző okot kell meghatározni. Ha valamilyen alapbetegség, például gyulladásos reumatológiai vagy endokrin kórkép van a hátterében, akkor annak kezelésével gyógyítható elsősorban reumatológusok, neurológusok, kézsebészek segítségével. Más esetekben a testrész terhelésének csökkentésével enyhíthető a fájdalom, de előbb-utóbb visszatér, a szokásos fájdalomcsillapítók, gyulladáscsökkentők nem minden esetben hatnak, és fizikoterápiával sem lehet igazán tartós eredményt elérni. Kezelésének egyik módja a gyulladáscsökkentő szteroidos injekció is, de számos esetben a műtét, kézsebészeti beavatkozás hoz eredményt. A sebész egy negyedórás műtéttel az „alagút” fedelét képező szalagot elvágva felszabadítja a nyomás alól az ideget és az inakat. Az ambuláns beavatkozással a fájdalom azonnal, a zsibbadás néhány hét múlva megszűnik.

Az írás az Országos Gerincgyógyászati Központ munkatársainak közreműködésével készült.