Kutatási eredmények egybehangzóan kimutatták, hogy a kardiovaszkuláris panaszok összefüggésben állnak az intenzív negatív érzelmeinkkel. Egy friss tanulmány a korábbi eredményeket összegezve azt találta, hogy a dühkitöréseket követő két órán belül nagyobb valószínűséggel alakulhat ki súlyos szív-érrendszeri probléma. A European Heart Journal című folyóiratban megjelent írás szerint az idegeskedő, dühös embereknél 4,74%-kal nagyobb valószínűséggel alakul ki szívinfarktus, és 3,62%-kal nagyobb valószínűséggel alakul ki agyi érkatasztrófa azokhoz képest, akik a vizsgált időszak alatt nem számoltak be ilyen érzelmekről.
Természetesen egyetlen dühkitörés önmagában elhanyagolható kockázatot jelent olyan szempontból, hogy abból komoly egészségügyi probléma keletkezzen. Ezek az eredmények leginkább azoknál az embereknél figyelmeztetőek, akik hajlamosak a haragos magatartásra, és eleve krónikus szív-érrendszeri problémával élnek. Az alábbi ábra jól szemlélteti az egészségügyi állapot és a dühkitörések gyakoriságának összefüggését:
Forrás: Mostofsky és mtsai, 2014.
Az ábrán három csoportot különítenek el a dühkitörés gyakorisága szerint: havonta egy, naponta kettő, illetve naponta öt dühkitörés. Ezen belül három-három oszlop jelöli a szív-érrendszeri problémák rizikóját: alacsony, közepes és magas rizikó. A diagramoknál lévő számok pedig azt mutatják, hogy egy év alatt 10 000 emberből feltehetően hány embert ér kardiovaszkuláris probléma. Látható, hogy függetlenül attól, kinek milyen az egészségügyi állapota, azoknál, akik havonta átlagosan csak egyszer élnek át intenzív haragot, a szív-érrendszeri katasztrófák száma szembetűnően alacsony. Ezzel szemben azoknál, akik napi kettő vagy öt dühkitörésről is beszámolnak, ugrásszerűen megnövekedik a valószínűsége a dühkitörést követő szívinfarktusnak. Bár a szív-érrendszeri panaszokkal küzdők eleve veszélyeztetettek, figyelemreméltó eredmény, hogy az alacsony egészségügyi rizikójú embereknél is jelentősen megnő a szívinfarktus valószínűsége ilyen gyakori dühkitörés mellett! Eme összefüggés mögött nagy valószínűséggel a pszichés stressz révén megemelkedő vérnyomás és pulzusszám áll, a véráramban bekövetkező negatív változások pedig infarktust eredményezhetnek.
Korábbi kutatások a krónikus stressz, a depresszió és az ingerlékenység egyértelmű káros hatását mutatták ki a szív-érrendszeri megbetegedésekkel kapcsolatban. Ez az összefüggés már a köztudatban is egyre inkább elterjedőben van. Jelen írás arra hívja fel a figyelmet, hogy a dühkitörések akár rövidtávon azonnal is kifejthetik negatív hatásukat az egészségünkre. Továbbá az eredmény fontos adalékot nyújt a pszichológiai intervenciók fókuszához: a krónikus megbetegedések esetén nem elég a megváltozott életvitelből adódó magánéleti nehézségek, hangulati problémák kezelése, hanem nagyobb figyelmet kell fordítanunk a stressz-kezelési módokra is. A mindennapi nehézségekre adott reakcióink tudatosításával, módosításával és újfajta megküzdési módok tanulásával a dühkitöréseink okozta ártalmakat elkerülhetjük, és egészségünket nagyobb eséllyel megőrizhetjük.
Általában mindenkinek van egy elképzelése arról, hogy önmaga leginkább milyen módon tud megküzdeni a nehéz, indulatot keltő szituációkkal. Mégis olykor előfordul, hogy kudarcot vallunk, hiszen nem mindig tudjuk megkímélni magunkat (és másokat) a saját dühünktől. Íme néhány tanács, amelyek révén megtanulhatjuk az indulatainkat még jobban kezelni:
Hagyjon időt magának!
Ha úgy érezzük, csak indulattal tudunk reagálni egy kellemetlen helyzetre, akkor megkíméljük magunkat azzal, ha elvonulunk, és hagyjuk, amíg a düh lecsillapodásával gondolataink is rendeződnek. Így nem csak az érzelmi kitörést kerüljük el, hanem egy kis idő elteltével a problémás helyzetre is higgadtabban, célszerűbben tudunk reagálni.
Gyakoroljon relaxációs technikákat!
A különböző légzéstechnikákat és képzeleti képeket alkalmazó relaxációs gyakorlatok jótékony hatását szinte azonnal megérezhetjük magunkon, hiszen gyakorlás közben a gondolataink letisztulnak, és az intenzív rossz érzéseink elcsitulnak.
Keretezze át gondolatait!
Érzelmileg indulatos helyzetben gyakran vélekedéseink is szélsőségesek, és hajlamosabbak vagyunk szitkozódásainkat a „soha”, „mindig”, vagy „lehetetlen” szavakkal tarkítani („Soha nem tudsz elpakolni magad után.”). Ezek a káros mondatok fenntartják, sőt önigazoló módon erősítik a dühünket, illetve a megoldáson való gondolkodás előtt is könnyen elvágják az utat. Gyakorlás kérdése, hogy mielőtt még kimondanánk, le tudjuk állítani ezeket az automatikus negatív gondolatokat. Emlékeztessük magunkat arra, hogy a dühöngéstől nem leszünk jobb kedvűek, és még csak fel sem oldja a problémát. A mérgelődés helyett helyezzük a figyelmünket a jövőre és a megoldásra, és ez mutatkozzon meg kijelentésünkben is („Szeretném, ha…” „Legközelebb…”).
Fontos kiemelni, hogy a dühünk kezelése nem annak elnyomásával egyenlő. A hirtelen jövő indulatunk azonnali kezelése, és a jól megfogalmazott kijelentéseink révén folyamatosan megtanuljuk, hogyan tudjuk a dühünket tudatos, ugyanakkor kevésbé károsító módon kifejezni.
A cikk szerzője a Pszichoszomatikus Ambulancia munkatársa.
Felhasznált irodalom:
Mostofsky, E., Penner, E.A., Mittleman, M.A. (2014) Outbursts of anger as a trigger of accute cardiovascular events: a systematic review and meta-analysis. European Heart Journal, 35, 1404-1410.
