Ismerős helyzet? A monitorra koncentrál, miközben a jobb keze a számítógép egerére simul, a könyöke alátámasztás nélkül már a levegőben lóg: ez a számítógépet gyakran használók legjellemzőbb testtartása. Milyen következményekkel járhat, ha rendszeresen órákat tölt ebben a helyzetben?

Hiába dörzsölgeti, vagy rázogatja a kezét, reggelenként zsibbadtak, erőtlenek az ujjai, fájdalmat érez a csuklójában, kézfejében? A hosszasan végzett számítógépes munka, a billentyűzet vagy a számítógép egerének naponta órákig tartó használata, a kéz egyoldalú terhelése, megfeszített izmai, merev tartása egyre gyakrabban jár ilyen jellegű panaszokkal. Annyira, hogy ma már munkahelyi ártalomként kell számolni az ún. ismétlődő terhelések okozta sérülésekkel, azaz RSI-vel (Repetitive Strain Injury).

Az egérhasználat gyakori következménye: a kéztőalagút-szindróma

Az egyik leggyakoribb ilyen ártalom az ún. Carpális-, vagyis kéztőalagút-szindróma, ami becslések szerint az emberek öt-tíz százalékát is érintheti. Ennek lényege, hogy a kézfejen végigfutó medianus, középideget folyamatosan nyomás, terhelés éri, ezért a vérellátása csökken, érzészavar, fájdalom, zsibbadás, gyengeség alakul ki. Anatómiai oka, hogy az ideg az ujjakat mozgató inakkal közös csatornában, egy merev falú „alagútban” halad, és a túlterhelés miatt megduzzadó inak gyakorolnak nyomást rá. A zsibbadás, a fájdalom, a gyengeség leginkább a legtöbbet használt, hüvelyk-, mutató és középső ujjakban, a tenyéren és a csuklórészen jelentkezik. Nők körében gyakoribb, nemcsak azért, mert rájuk jellemzőbb a kéz egyoldalú terheléseket kiváltó tevékenységek (gépelés, számítógépes munka, kötés stb.) végzése, hanem azért is, mert az inak duzzanatát a várandósság idején vagy a változó korban jellemző hormonális hatások is elősegíthetik.

Számítógépes munka okozta egyéb ártalmak

A számítógép melletti munka jellegzetes testtartása, a mozgáshiány és a mozgásszervek, így az egeret használó kéz egyoldalú terhelése, merevsége nemcsak a kézfejet és a csuklót érinti, hanem más testrészeinkben is kialakíthat panaszokat, krónikus gyulladásokat is.

Ilyen a hát felső részén, a vállban, nyakon jelentkező izommerevség, az izomgörcsök, fájdalom, amit egérvállnak is neveznek. A nem megfelelő kéztartás, az alkar izmainak tartós feszítettsége az egérhasználat közben kiválthatja azt a fájdalmas problémát is, ami egyébként a teniszezőkre jellemző: teniszkönyökhöz is vezethet.

Gyakori az ujjaknál, illetve a csuklóban jelentkező ínhüvelygyulladás is. Erre az érintett terület merevsége, intenzív fájdalma és a mozgás beszűkülése jellemző leginkább.

Az egerezés ártalmai megelőzhetők

Az egerezés ártalmai nehezen elválaszthatók az ülő, irodai munka egyéb velejáróitól, így megelőzésükért, enyhítésükért is azokkal együtt kell tenni. Sokat segíthetünk az óránkénti néhány perces pihenőidőkkel, a kényszeres, görcsös testtartástól elmerevedett tagjaink átmozgatásával, nyújtó, lazító gyakorlatokkal, a munkahelyi és egyéb stressz tudatos kezelésével. A csukló, a kézfej lazítására, tornáztatására is érdemes megtanulni néhány egyszerű gyakorlatot. Jó tudni, hogy egyes betegségek hajlamosítanak az ilyen jellegű munkahelyi ártalmakra: például egy okkal több, hogy ajánlatos kerülni az elhízáshoz és a keringési zavarokhoz vezető életmódi hibákat, és nem szabad elhanyagolni a krónikus mozgásszervi bajok, például az ízületi gyulladások első jeleit.

Sok múlik azon, hogy milyen körülmények között dolgozik: a számítógépes munkahely felhasználóbarát berendezése megkímélhet az egerezés ártalmaitól. Fontos, hogy az alkar alá legyen támasztva: erre megfelelhet, ha az íróasztal előtt álló szék karfás és egyénre szabott magasságú, vagy ha az íróasztalon, a billentyűzet mellett van elegendő hely a kar megtámasztásához. Jobbkezes felhasználó számára az egér legyen a billentyűzet jobb oldala mellett, a használótól 25-30 cm-re, hogy az asztallappal párhuzamos, egyenes vállal, a csukló elfordítása nélkül lehessen használni.

Ha a pihentetés nem elég: gyógyszeres és műtéti kezelés

Ha az egerezés ártalmai éreztetik a hatásukat ínhüvelygyulladás vagy kéztőalagút-szindróma formájában, akkor a legfontosabb a kéz kímélete, pihentetése, az egyoldalú terhelés kerülése.  A kellemetlen tüneteket fájdalomcsillapítókkal, gyulladáscsökkentőkkel, jegeléssel lehet enyhíteni, de ez nem teszi szükségtelenné a mielőbbi szakorvosi vizsgálatot, hiszen a kiváltó okot kell ismerni ahhoz, hogy a kezelés igazán eredményes lehessen.

A kéztőalagút-szindróma esetén a terápia gyógyszeres, de sebészi beavatkozásra is szükség lehet.