Még rákeresünk valamire gyorsan, aztán folytatjuk a munkát. Pitty­pitty, villog a kurzor. Egy gyors kávé biztosan felébreszt minket majd, közben chatelünk kicsit, és aztán tényleg folytatjuk. Végül merőn bámulunk a számítógépre, de egy betűnyit nem haladunk a határidős munkánkkal. Lehet, hogy csökkent a koncentrációnk. De az is lehet, hogy kiégtünk?

A burnout, vagyis kiégési szindróma egy olyan speciális munkahelyi ártalom orvosi elnevezése, amely vezető tünete a fizikai, ­érzelmi és ­mentális kimerülés. A kiégés hosszabb ideig tartó stressz, elsősorban fokozott érzelmi megterhelés következtében alakul ki. Mindezek következményeként a munkahelyi kapcsolatok felszínessé vagy éppen konfliktusossá válhatnak, a személyes szükségletek háttérbe szorulnak, és akár egészségkárosodás is kialakulhat (függőségek, alvásprobléma, táplálkozási zavar, pszichoszomatikus betegségek, stb.).

A karrierhez, munkához kapcsolódó teljesítménykrízist elsőként a segítő foglalkozásúak körében figyelték meg. Jellemzően olyan területen jelentkezik, ahol nagyon nagy érzelmi teher nehezedett a munkavállalókra, ami mára sajnos számos munkahely sajátja.

7 dolog, amivel megelőzhetjük a munkahelyi burnout­-ot

1. Határozzuk meg pontosabban a munkafolyamatokat! Mielőtt belevágnánk a munkába, gondoljuk át, melyek a legsürgősebbek, melyek igényelnek több időt, és melyek okozzák a legnagyobb gondot. Mindenképp ezekkel kezdjük, hiszen az elvégzett munka plusz energiákat szabadít fel, és mikor már kimerültebbek leszünk, könnyebb lesz megbirkózni a kevésbé nehéz munkákkal.
2. Tisztázzuk a felelősségi és döntési jogköröket, valamint az elvárásokat! Ez a tanács látszólag csak kezdő munkavállalókat érint, azonban a rutinosabbaknak sem árt, ha tisztázzák magukban, hogy a munkahelyük rendszerében milyen hasznos feladatot végeznek el. Lássuk magunkat hasznos alkotóelemként, amely nélkül munkacsoportunk nehezen boldogulna. Motiváló tud lenni, ha látjuk, mettől meddig vagyunk hatással környezetünkre, és hogy kollégáinkkal hogy illeszkedik egymásba a tevékenységünk.
3. Kerüljük el a túlterhelést és monotóniát! Ez persze sokszor a munkamennyiségtől függ, azonban, ha tartós nyomásnak vagyunk kitéve, érdemes elgondolkodni azon, hogy szabadságot kérjünk, súlyosabb esetben pedig érdemesebb új munkahely után néznünk.
4. Ismerjük meg önmagunkat! A kiégéssel szemben az önismeret fejlesztése is védelmet nyújt. A motivációk, a kiemelkedő képességek és hiányosságok feltárása növeli a személyiség stresszel szembeni ellenállóképességét, és segít eligazodni abban, hogy mely munkakörök illeszkednek hozzánk a leginkább. Kellő önismerettel a munkahelyi szociális kapcsolatrendszerünk veszélyeztető jellegzetességei is jobban felismerhetőek, és egyben korrigálhatóak.
5. Beszéljünk a nehézségeinkről! Nincs az a szőrösszívű kolléga vagy főnök, aki ne érte meg, hogy problémáink akadtak. Minden valószínűség szerint neki is voltak és lesznek ilyen problémái, ismeri ezt az érzést, és tudja jól, hogy ilyenkor jobb megértőbbnek lenni, akár egy rövid időre szabadságolni a kollégát. Az aktív megküzdési stratégiák mellett tehát a hatékony kommunikáció is segítséget nyújt a nehézségek megoldásában és a konfliktus kezelésben.
6. Fókuszáljunk a lényegre! Az éves összegző beszámoló közben azon kapjuk magunkat, hogy gondolatban épp a tavaszi ruhatárunk megújításán, a gyerekek iskolai konfliktusának megoldásán gondolkodunk, vagy épp egy augusztusi nyaralás tengerpartján napozgatunk? Hogy visszanyerjük a koncentrációs képességünket, és újra a feladatunkra tudjunk összpontosítani, munkaidőben toljuk egyszerűen háttérbe a magánéletünkkel kapcsolatos gondolatainkat. Ha mégis úgy érezzük, hogy nem tudjuk félretenni a be­bekúszó dilemmákat, akkor adjunk nekik néhány percnyi időt, amikor foglalkozni tudunk velük. Például újra végiggondoljuk a gyerekek iskolai problémáit, összeírjuk a megvásárolni kívánt ruhákat, vagy kijelöljük a nyaralás megtervezésének idejét. Ha teret adunk a gondolatainknak, azokat könnyebb lecsillapítani is, így könnyebben tudunk visszatérni a feladatainkhoz.
7. Kiránduljunk egyet képzeletben! Sétálhatunk úgy is, hogy fel sem állunk az asztalunktól. Egy tanulmány bebizonyította, hogy azok a dolgozók, akik időnként ki tudtak nézni munkahelyük ablakából egy füves, fás zöld területre, sokkal kevesebb hibaszázalékkal dolgoztak, jobban tudtak koncentrálni, mint azok, akik csak falakat, tetőket láttak maguk előtt. A kutatók még azt is kiszámították, hogy elég mindössze 40 másodpercig megpihentetni szemünket a természetben, és máris friss erőre kapunk.

De mégis mi köze ennek a gerinchez? Korábbi írásunk a 7 leggyakoribb, hátfájást okozó stresszfaktorról.

Az írás az Országos Gerincgyógyászati Központ klinikai szakpszichológus munkatársainak közreműködésével készült.