„Gondoltam valakinek nagyon megdicsérem ezt a kis füzetet, mert nagyon tetszett, nagyon hasznos. Ahol annyira komolyan veszik a beteget, hogy így leírják a dolgokat és még le is fotózzák, és még önök is elmondják, az rossz hely nem lehet. Elolvastam, megnyugodtam és most teljes békében várom a műtétet, tudom mi fog velem történni.”- Ezeket a mondatokat egy betegünktől idézzük.

De hogyan nyerjük el az ilyen és hasonló véleményeket és a „tájékozott beleegyezés - t”? – ezt tárgyaltuk előző betegjoggal kapcsolatos cikkünkben is – az írásos betegtájékoztatás bemutatásával.

Jelen írásunkban az írásos tájékoztatást követő, szóbeli műtét előtti betegtájékoztatásról számolunk be részletesen.

Intézetünkben három síkon és időben folyik a műtét előtti szóbeli tájékoztatás:

• Az ambulancián az operáló orvos szóban tájékoztatja a beteget a műtéttel kapcsolatban, egyben itt és ekkor történik a tájékoztató füzet átadása is.

• Egy héttel a műtét előtt az aneszteziológus találkozik a beteggel.

• A műtétre történő kórházi felvétel napján a betegtájékoztató, betegoktató beszélget a beteggel a még nyitott kérdésekről, kellemes, nyugodt környezetet biztosító külön helyiségben, ahol a beteg megszabadulhat maradék aggályaitól, félelmeitől.  Ezt a gyógyulás fontos lelki síkú előfeltételének tekintjük.

„Egyre több tudományos bizonyíték támasztja alá, hogy a terápiás siker előre jelzői pszichológiaiak. Ugyanakkor a terápiás kudarc okai is pszichológiaiak.” (Lebovits, 2008)

A betegtájékoztató, betegoktató által végzett tájékoztatás menete a műtét előtti napon:

• Elsőként a tájékoztató füzet tartalmának átbeszélésével kezdjük a találkozást.
• Nagy figyelmet fordítunk a krízis helyzetből adódó lelki megnyilvánulások feldolgozásának segítésére.
• Egy ilyen rövid, koncentrált találkozás is gyakran elég ahhoz, hogy a beteg megszabaduljon aggályaitól, félelmeitől, megszabaduljon a régóta „cipelt” gondjaitól.
• A szakmai tájékoztatáson, a „tájékozott beleegyezés” elnyerésén túlmenően van ennek a munkának egy másik nagyon fontos része, a betegekhez való odafordulás, megértés, kísérés, együttérzés jellegű attitűd is.

A betegek lelki állapotát ebben az időszakban talán egy József Attila idézettel lehetne a legjobban érzékeltetni:

„semmi ágán csüng szívem…” - ebben az állapotban találkozunk a beteggel, aki minden jó szónak, gesztusnak örül, feszültségeinek oldása, hitének, bizalmának felépítése gyors gyógyulásának egyik előfeltétele.

A találkozás lelki oldala          

Nagyon fontosnak tartjuk ebben a munkában a HOGYAN-t! Hogyan közeledünk a beteghez? A beteg számára fontos a jelenlét, a meghallgatás (valaki ott van, és csak vele foglalkozik), az értelem keresés (a szenvedés értelmének keresése), de ugyanakkor a gyógyulás hitének, akarásának felkeltése. A tájékoztatás e szakasza nem csupán információ átadás, hanem talán nevezhetjük segítő beszélgetésnek is.

A segítő beszélgetés kulcsfogalmait az alábbiakban látjuk:

• Non-direktvitás – én nem tudom megoldani, de segítek
• Verbalizáció – helyettes információ feldolgozás (helyette dolgozom)
• Empátia – em-pátosz – bele-érzés (Igyekszem belehelyezkedni a másik helyzetébe és azt vissza is jelzem)
• Kongruencia - akkor nyilvánvaló, amikor a segítő „igazán önmaga” (Ilyenkor a segítő valódi, személyes kapcsolatba kerül a beteggel)
• Türelem – „hátam mögé szóróm a magot…” helyzet elkerülendő
• Betegcentrikusság - Nem receptek szerint beszélgetünk, nincsenek típusbeszélgetések.

Ami segít a tájékoztatás e szakaszában is:

• Vissza kérdezés-tükrözés
• Nyitott/ zárt kérdések használata
• Gesztus- érintés

Mindezek után valóban a tájékozott beteg beleegyezését kérhetjük el. Ezen túlmenően, intézetünkben folyó egyes kutató programok beleegyező nyilatkozatát is e találkozások keretén belül íratjuk alá. Majd záró aktusként következik a tájékoztatás dokumentálása.

A betegek sorsának figyelemmel kísérésére is gondot fordítunk, előbb a bent fekvés ideje alatti látogatáskor, majd a kórházból való távozás után, telefonos megkeresés formájában.

Miért jó ez a tájékoztatási módszer a betegnek?

• Mindenképpen csökkenti a beteg kiszolgáltatottság-érzetét. Gyógyulásának aktív részesévé válik.
• Javítja az orvos – beteg közötti kommunikációt.
• Személyre szabott a tájékoztatás, ami az információ megértés és a lelki aspektus fontos tényezője.
• Ezáltal csökken a szorongás és az ismeretlentől való félelem, melyek a gyógyulás fontos lelki síkú előfeltételei.

Miért jó ez a tájékoztatási módszer az orvosnak?

• Csökkenti az orvos kiszolgáltatottságát.
• Csökkenti az orvos megterhelését szükséges, de szakorvosi képzettséget nem igénylő munkáktól.
• Elősegíti az esetleges jogorvoslatok kezelését – a rossz és hiányos tájékoztatás nemcsak a beteg elégedetlenségével, hanem komoly jogi következményekkel is járhat.
• Több ideje marad az orvosnak az effektív gyógyításra.

Egy magyarországi, 10 évvel ezelőtti felmérés szerint az orvosok a rossz betegutak és munkaszervezés miatt munkaidejük csupán 25%-át töltik gyógyítással, a többi 75% kiváltható lenne olcsóbb, de képzett munkaerővel.

Betegek véleménye a szóbeli tájékoztatásról

1. „ Köszönöm! Jó érzés, hogy az embert ember számba veszik.”

2. „ Engem még soha senki nem hallgatott így meg!”

3. „Fontos a szóbeli tájékoztatás, mert van, aki el sem olvassa a tájékoztatót.”

4. „Jó érzés meghallani a biztatást, mert ilyenkor lecsügged az ember. Jól esik a velem való foglalkozás.”

Összefoglaló

Az Országos Gerincgyógyászati Központban 2007 óta több mint 10 000 beteget tájékoztattunk ily módon. A betegek visszajelzései igen pozitívak. Úgy gondoljuk, a betegellátási rendszerben találtunk egy rést, amelynek kitöltésével még többet tehetünk a betegért.  Fontos, hogy a beteg milyen lelkiállapotban kerül a műtőasztalra, fontos, hogy az egészségben tartó erőkre is koncentráljunk és ne csak a megbetegítő tényezőket vizsgáljuk. A szervezet veszélyhelyzetben felkészül a megküzdésre vagy az elmenekülésre. Ez az ősi reflex természetesen feszültséget okoz, segítünk a betegnek megbirkózni a stressz szituációval. A műtét előtti betegtájékoztatás kifejezetten jó alkalom erre, a megfelelő mennyiségű és minőségű információ átadáson túlmenően. „A betegek felvilágosításában és együtt- működésük megnyerésében hatalmas tartalékok vannak”. Kidolgoztuk a fent leírt információs eljárásrendet intézetünkben, mely működéséről örömmel számolhattunk be. Meggyőződésünk, hogy az információval való „gyógyítás”, közérzetjavítás hozzájárul a gyors felépüléshez. Természetesen ez a munka soha nem zárható le teljesen, továbbfejlesztésre, bővítésre mindig érdemes marad.

A cikk szerzője a Budai Egészségközpont Kft. és az Országos Gerincgyógyászati Központ munkatársa.