A mozgásszegény, ülő életmód már a gyermek- és fiatalkorban is általános. A mozgásszegénység azt eredményezi, hogy a testtartásért felelős izmaikat keveset és helytelenül használják, emiatt egyes izmaik zsugorodnak, más izmaik gyengülnek. Így felborul az izomegyensúly, és emiatt a gerincnek olyan kis képleteire kerül a gravitáció okozta terhelés, amik nincsenek erre méretezve. (Ha az izomegyensúly helyesen működik, akkor azokon a képleteken van a terhelés, amik arra vannak méretezve és azt bírják.) Az izomegyensúly felborulása és a gerinc túlterhelt képletei miatt következik be a felnőttkori porckopás. A csigolyaközti porc túlterhelés okozta elváltozása kóros mozgékonyságot idéz elő a gerinc kisízületeiben, s e két folyamat egymást rontja. Végül a csigolyaközti porc elődomborodása és a kisízület meszesedése a gerinccsatorna szűkületét eredményezi.
A mozgásszegény életmód hatása a gyermekek és fiatalok körében rendkívül elterjedté tette a tartáshibákat: már az óvodáskorban 62 %-ban fordulnak elő (Pellet Sándor ortopéd szűrései ezt mutatták Gödöllőn), s ez az iskolai évek alatt sem csökken. A középiskolások között 80 %-ra tehető azon tanulók aránya, akiknél vagy tartáshiba van (kb. 65 %), vagy kezelendő fiatalkori gerincbetegség (Scheuermann kór és valódi scoliosis) (kb. 15 %) (Fejérdy Gábor ortopéd szűrései Kismaroson és Budapesten).
Ha már gyermekkorban naponta eleget mozgunk és megszokásunkká válik az izomegyensúly működése (ez a helyes testtartás lényege), akkor az egész folyamat elindulását megelőzzük, késleltetjük. A helyes testtartás automatizálása akkor sikerülhet leginkább, ha gyermekkortól fogva rendszeresen végzünk ezt szolgáló speciális gyakorlatokat. Ezért szükséges a mindennapi iskolai testnevelés/testmozgás és abban a megfelelő, speciális tartásjavító torna rendszeres végeztetése minden gyermek részvételével. Ezeket a célokat tűzte ki maga elé a Magyar Gerincgyógyászati Társaság, amikor 1995-ben elindította prevenciós programját.
A prevenciós program lényege:
A Magyar Gerincgyógyászati Társaság prevenciós programja 1995 óta működik. Lényege, hogy a testneveléssel foglalkozó pedagógusokat megismertetjük azzal a speciális tartásjavító tornával, melyet minden gyermek iskolai (és lehetőleg óvodai) testnevelésében éveken át rendszeresen kell végezni, hogy ezzel a gerinc felnőttkori porckopásos megbetegedéseit megelőzzük. A végzendő mozgásanyag lényege a testtartásért felelős izmok egyensúlyának, azaz kellő nyújthatóságának és kellő erejének kialakítása és fenntartása, a medence helyes középállásának automatizálásával. A mozgásanyag a testtartásért felelős összes izmot és izomcsoportot fejleszti (nyújtja és erősíti), nemcsak a közismerten gyenge has- és hátizmok erősítésével foglalkozik. Ez a komplexitás a hatás eléréséhez nélkülözhetetlen: a helyes testtartás kialakításához és fenntartásához nem lenne elegendő csupán egyes izmok fejlesztése, hiszen így az izomegyensúly még nem tudna kialakulni. A speciális tartásjavító torna iskolai testnevelésben történő rendszeres alkalmazásának kontrollált, prospektív vizsgálata (Békéscsaba, 2001/2002) egyértelműen mutatja az igen erősen szignifikáns hatást: a speciális tartásjavító tornát végző 200 gyermek összes testtartásáért felelős izomcsoportjának ereje és nyújthatósága igen erősen szignifikánsan javult. (A speciális mozgásanyagot nem végző 213 gyermeknek 2 izomcsoportja javult ugyan, de igen erősen szignifikánsan kevésbé, mint a tartásjavító tornát végző gyermekeké; számos izomcsoportjuk ereje és nyújthatósága pedig romlott vagy változatlan maradt a tanév végére.)
A prevenciós program másik célkitűzéséért, a mindennapi testnevelés elterjesztéséért – többek között a mi munkánk révén is – 2001-ben és 2003-ban pályázatot írt ki az Egészségügyi Minisztérium a társtárcákkal együttműködve, s a pályázók nagy tömege (710 ill. 628 iskola) bizonyítékot szolgáltatott arra, hogy az iskolák képesek megvalósítani a minden gyermek részvételével zajló mindennapi egészségfejlesztő testmozgást, ha ehhez a hiányzó forrást megkapják. A mindennapi iskolai testmozgás/testnevelés elterjesztése részévé vált a Népegészségügyi Programnak 2001-ben és 2003-ban, majd a teljeskörű iskolai egészségfejlesztési (=iskolai egészségfejlesztési normatíva) tervnek is.
A prevenciós program eredményei:
A mozgásanyag bekerült a Nemzeti Alaptantervbe, a testnevelési kerettantervekbe, a testnevelők, edzők és gyógytestnevelők képesítési követelményei közé, valamint a Népegészségügyi Program célkitűzései és akciói közé is. A tartásjavító tornát elsajátító pedagógusok az 1995-2004 közti folyamatos kormányzati támogatás alapján ingyen kapták meg a mozgásanyagot bemutató könyvet és videokazettákat. 2004. januárig összesen 3715 oktatási intézményben dolgozó 7772 testneveléssel foglalkozó pedagógus ismerte meg a speciális tartásjavító tornát. A testnevelők által 32.831 gyermekről készített 51.475 izomteszt összesített eredménye, hogy a tesztelt gyermekek 11 %-ában van rendben a testtartásért felelős izmok egyensúlya, a többieknél gyengültek és/vagy rövidültek a testtartásért felelős izmok.
2010-ben a mindennapi testnevelés a kormányprogram részévé vált, és a 2011. decemberben elfogadott köznevelési törvény a 2012. szeptemberben kezdődő fokozatos bevezetését elő is írta.
UTÓIRAT:
A tartáshiba nem betegség, nem kell “kiszűrni”, és nem kell gyógytestnevelésre küldeni miatta a gyermekeket, hanem a normál testnevelésben kell végeznie minden gyermeknek a megfelelő tartásjavító tornát. A gerincbeteg gyermeknek pedig az egészségügyben dolgozó gyógytornásztól kell megtanulnia és otthon naponta végeznie a neki szükséges egyéni gyógytornáját, s ezt az iskolai gyógytestnevelés nem helyettesítheti, csak kiegészítheti!
