Burnett „A titkos kert” című regényében egy tízéves, csúnyácska, sovány, rosszkedvű, nyűgös kislányt ismerünk meg, aki boldogtalan, elégedetlen önmagával és a világgal. Néhány hónap múlva viszont kicsattanóan egészséges, bájos, derűs, nyitott, boldog gyerekként látjuk viszont. Mi történt vele? A recept egyszerű: sok-sok örömteli mozgás a jó levegőn. Lehet, hogy érdemes lenne kipróbálni?

Általánosan elterjedt tévhiedelem, hogy a boldogság lelki, érzelmi állapot, és tenni is csak ezen a síkon lehet érte. Nos, nem így van: a fitt, energikus, aktív fizikum, az egészségesen funkcionáló szervezet megalapozza a boldogságot, a mozgás pedig testileg-lelkileg egyaránt hozzájárul ahhoz, hogy jó közérzet tartósan fennmaradjon. Nézzük, mi mindennel tehet boldogabbá a rendszeres mozgás!

Az edzettség magabiztossá tesz

A rendszeres edzés jótékony hatásai hamar megmutatkoznak, először testi, aztán pszichés változásokban is. Ahogy nő az izmok tömege, úgy egyenesedik ki a gerinc, a hátizmok erősödésével javul a testtartás, és nemcsak szó szerint, hanem átvitt értelemben is. Aki tudja, hogy aznap már megint sikerült legyőzni saját magát, a kényelmességét, időhiányát, és már teljesítette a napi edzésadagját, az már csak ettől a tudattól is kihúzza magát, felemelt fejjel, magabiztosabban néz a világba.

Kevesen lehetnek, akiknek ne lenne valami kifogásolnivalójuk saját testi megjelenésükön, alkatukon, bőrükön, testtartásukon. Az önmagával kritikus többség számára jó hír, hogy szinte minden esztétikai problémán képes valamennyit javítani a rendszeres mozgás, a túlsúlytól a véznaságig, a bőrhibáktól a narancsbőrig.

A mozgás élettani hatása csupa kedvező változást indít el: élénkíti az anyagcserét, az energiaégetést, fokozza a szervezetben zajló méregtelenítő folyamatokat, növeli a légzéskapacitást. Aki felesleges kilókkal küzd, számíthat arra, hogy a rendszeres edzés előbb-utóbb a súlyvesztést is eredményezi, ha lassabban is, de jóval tartósabban, mint amit akár egy nehezen betartható, radikális diétával el lehetne érni. A siker fokról fokra növeli az önbizalmat, a magabiztosabb ember pedig mindig derűsebben, nyitottabban néz a világba, azt mondhatnánk, hogy alkalmasabbá válik, egyre inkább készen áll a boldogság befogadására is!

De hogyan kezdjünk neki?

Amikor elhatározzuk magunkat, hogy növeljük aktivitásunkat fontos, hogy reális célokat tűzzünk ki magunk elé. Kezdetben megteszi egy rövidebb séta is, majd fokozatosan növelhetjük a terhelésünket. Lebegjen mindig az a szemünk előtt, hogy maratoni futó is egy rövidebb kocogással kezdte a sportolói ”karrierjét”.

A mozgásszervi panaszok kialakulásával gyakorta együtt jár a mozgástól való félelem, ami egyes fájó mozdulatoktól a teljes aktivitásra is kiterjedhet. Ez azonban rendkívül kedvezőtlenül hat a felépülésre, mivel a mozgás hiányától renyhébbé válhatnak azok az anatómiai struktúrák, izomcsoportok, melyek a panaszok létrejöttében is szerepet játszottak.

A panaszok kezelésében így kulcsszerep jut ezen félelmek leküzdésének, annak érdekében, hogy az egyén visszanyerje a mozgás szabadságát.

Játék, társaság, öröm

Nem mindegy az sem, hogy ki, milyen mozgásformát választ: ha sikerül olyat találni, amely a legjobban illik a lelki alkatához, beállítottságához, pillanatnyi élethelyzetéhez, akkor örömteli változásokat is hozhat, még biztosabban hozzájárul az élete szebbé, boldogabbá tételéhez. Edzőterem, uszoda, szigeti futókör, lakótelepi kutyasétáltató traccsparti, természetjárók meghirdetett kirándulása – bármelyiket választjuk is, új színt, változatosságot, társaságot, újfajta emberi kapcsolatokat vihet még egy magányos, munkájába beleszürkült ember életébe is.

Nemcsak lelkileg és társas kapcsolatok révén, hanem élettanilag is boldogító hatású a mozgás: a fizikai aktivitás nyomán kimutathatóan nő az úgynevezett boldogsághormonok, az endorfin, a szerotonin, dopamin termelődése. Ezek a hormonok befolyásolják az agyban lévő örömközpontot,  boldogság-, elégedettségérzetet váltanak ki, ezenkívül hozzájárulnak az immunrendszer hatékonyabb működéséhez, vagyis a testi, lelki egészséghez egyaránt hozzásegíthetnek.

Jó stresszel a káros ellen

Sokat beszélünk mostanában a stresszről, ami a modern ember legnagyobb átka, hiszen folyamatosan zúdul ránk, nyomás alatt tart minket. Kevesebben tudják, hogy nemcsak negatív stressz létezik, hanem pozitív is, amellyel tudatosan válthatunk ki hasonló élettani hatásokat, például a pulzusszám emelkedését, ezzel is edzve testünket az újabb káros stresszhatások elviselésére. Ilyen pozitív, „jófajta” stressz a mozgás is, amely sokféleképpen – nagyobb fizikai álló- és lelki teherbíró képességgel, jobb közérzettel, energiával, stb. - segít a stresszkezelésben.

Aki pedig hajlamos a szorongásra, sötéten néz a jövőbe, tehetetlennek érzi magát helyzete jobbítására, az különösen jól teszi, ha rendszeres edzésbe fog, mert a mozgás hatására enyhülni fog a szorongása, a rosszkedve, a kishitűsége is. Érdemes kipróbálni!

Üdítő alváshoz segít

Utoljára hagytunk még egy nagyon fontos érvet a rendszeres mozgás mellett: a fizikai aktivitás az életminőséget javíthatja azáltal is, hogy enyhíti, akár teljesen megszüntetheti az alvászavarokat. Egy-két órával lefekvés előtt egy kellemes, hosszú séta, vagy még korábban egy kiadós edzés rengeteget segíthet, oldja a napi feszültségeket, segít megszabadulni a napközben bevitt mérgektől, szó szerint és átvitt értelemben is levegőhöz juttat. Egy jóízű, pihentető alvás után pedig a másnap is csak jót hozhat, vagy ha mégsem, hát újult erővel, energiával nézünk a nehézségek elé!

A cikk az Országos Gerincgyógyászati Központ munkatársainak közreműködésével készült.