A tavaszias időjárás beköszöntével egyre többen vágnak bele a szabadtéri edzésbe, sportolásba. Ilyenkor sajnos gyakoriak az edzetlenség vagy túlerőltetés következtében fellépő izomfájdalmak és sportsérülések is, amik azonban néhány egyszerű jó tanács betartásával jó eséllyel elkerülhetőek. A sportolásból fakadó sérülések ellen a legjobb megelőző módszer a helyesen kivitelezett, rendszeres mozgás: minél többet sportolunk, minél erősebbek az izmaink, annál inkább védettek leszünk. 

A leggyakoribb bűnös: a túlterhelés

A mozgásszervi sérülések nem meglepő módon azokat veszélyeztetik leginkább, akik most kezdenek bele a mozgásba egy hosszabb téli kihagyás után. A gyors eredmény érdekében azonban könnyen figyelmen kívül hagyhatjuk testünk jelzéseit, a jelenlegi edzettségi szintünket és túlerőltethetjük izmainkat, ízületeinket. Ez egyfelől izomlázhoz, másfelől a mozgást megnehezítő, lassan gyógyuló sportsérülésekhez vezethet.

Jó hír: a sportsérülések nagy része elkerülhető

A sportsérülések rizikója szempontjából meghatározó tényező, hogy valaki rendszeresen mozog, folyamatosan edzésben tartja magát, vagy éppen most kezd bele hosszabb kihagyás után a sportolásba és/vagy az aktivitása kizárólag a hétvégékre, szabadnapokra korlátozódik. Sokat segít a sérülések elkerülésében, ha ismerjük saját testünket, fizikai állapotunkat, teherbírásunkat, ezek tiszteletben tartásával végezzük a sporttevékenységünket és nem terheljük túl magunkat.

A sporttevékenység megkezdése előtt tanácsos alapos bemelegítést végezni – ha futni indulunk, akkor ajánlott a boka, a térd és a csípő bemelegítése körzésekkel. Legalább ilyen fontos az is, hogy a sportolást követően szánjunk időt a megdolgoztatott izmok levezető nyújtására is, pl. finom mozdulatokkal nyújtsuk le a combhajlító és combfeszítő izmokat, valamint a vádlit. A lábak mellett fordítsunk figyelmet a karok, a vállak és a nyak óvatos nyújtására is. Ezek a nyújtó gyakorlatok sokat segítenek az izmok regenerálódásában, enyhítik a másnapra esetleg kialakuló izomlázat is.

A sérülésveszély a megfelelő felszerelés használatával is csökkenthető, a sportoláshoz mindig megfelelő edzőcipővel kezdjünk neki. A mozgást fokozatosan, lassan kezdjük, majd apránként növeljük az edzés időtartamát. Azoknak, akik súlyfelesleggel küzdenek, különösen érdemes hangsúlyt fektetni a fokozatos terhelésre.

Fontos továbbá, hogy az esetleges sérülésveszély ne szegje kedvünket: mozogjunk, sportoljunk, hiszen ezzel tehetünk a legtöbbet a sérülések megelőzése érdekében.

Mit tegyünk, ha mégis sérülést szenvedtünk?

A legjellemzőbb problémák a nyak, hát- és deréktáji húzódások, de az ízületi rándulások és ficamok is a sűrűn bekövetkező sportsérülések közé tartoznak.

Sportáganként változó, hogy a fentiek közül mely problémák jelentkeznek leggyakrabban. A konditeremben edzők legtöbbször deréktáji húzódásoktól és rándulásoktól szenvednek, ami akkor fordul elő leginkább, ha túl nagy súlyt próbálnak megemelni, vagy az emelés során helytelen technikát alkalmaznak. A focistáknál a hirtelen mozgások, például a gyors megállás vagy irányváltoztatás ­okozhatnak kellemetlen sérüléseket, ezek azonban a megfelelő bemelegítéssel és kiegészítő mozgásokkal jó eséllyel megelőzhetők.

Ízületi rándulás esetén a két csontvég valamilyen erőbehatásra átmenetileg eltávolodik egymástól, az ízületi tok és szalag megnyúlik, súlyosabb esetben akár el is szakadhat, az erőbehatás követően azonban az ízületi felszínek ismét a helyükre kerülnek. A rándulás fájdalommal jár, a tünetek között duzzanat és vérömleny is jelentkezhet. Ezek erőssége változó, attól függ, hogy történt-e szalagszakadás illetve izomsérülés is.

A ficam esetén a csontvégek kimozdulnak az ízületi vápából, rendellenes helyzetben maradnak, a fájdalom, a duzzanat, vérömleny, mozgáskorlátozottság is erősebb, mint a rándulásnál. Ha ilyen sérülés történik, a sérült testrészt nyugalomba kell helyezni, ajánlatos (mozgatás nélkül) rugalmas pólyával bekötni, a duzzanatot jegelni. A kificamodott ízület helyretétele szakember feladata, ezért mielőbb orvoshoz kell juttatni a sérültet. 

A kulcskérdés: pihentessük vagy sem a sérült testrészeket?

Húzódással, akut derékfájással nem érdemes huzamosabb ideig ágyban maradni, mert ez az izmok további gyengüléséhez, és újabb sérülésekhez vezethet. A túlerőltetett végtagízületek (boka, csukló) esetén azonban kifejezetten javasolt a megtámasztás, a fáslizás és a kímélet. Az esetek többségében szükség lehet kiegészítő gyógyszeres kezelésre: fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő hatású gyógyszerekre.

Milyen esetben forduljunk orvoshoz sportsérüléssel?

A tünetek segítenek a döntésben, de akinek nincs tapasztalata a sportsérülésekkel, nem biztos, hogy fel tudja mérni, mikor és mi a legjobb megoldás. Ha bizonytalanok vagyunk a kérdésben, inkább keressünk fel szakorvost, minthogy kockáztassuk a probléma súlyosbodását.

A cikk a Budai Egészségközpont ortopéd és sportorvos specialistáinak közreműködésével készült.