Azt gondolhatnánk, hogy a kirakatbetegség a – családtagoknak – nehezen elviselhető vásárlási mánia megnevezése, de nem így van: ez egy sokakat érintő érbetegség, az alsó végtagi érszűkület neve. Nevét onnan kapta, hogy az érintetteknek séta közben egyszer csak meg kell állniuk, mert a lábukban fájdalom, gyengeség jelentkezik. Kis kényszerpihenő, a fájdalom enyhülése után tudnak csak továbbhaladni, mintha a kirakatok nézegetése közben keltette volna fel valami a figyelmüket. Összegyűjtöttük, mit tehetünk a kirakatbetegség megelőzése érdekében!
Mi a kirakatbetegség?
A kirakatbetegség terhelésre jelentkezik, de perifériás verőerek szűkülete nemcsak sportolás közben, hanem egy egyszerű utcai séta során is gondot okozhat. A betegnek bizonyos távolság (súlyos állapotban már 20-30 méter) megtétele után lábikra görcs alakul ki, ezért újra meg újra meg kell állnia, megpihennie. Amikor elmúlik a kínzó, görcsös fájdalom, el tud indulni, de – kezelés nélkül – ez a jelenség egyre rövidebb szakasz megtétele után ismétlődni fog.
Az érszűkületes területen romlik a szövetek vérellátása, kevesebb tápanyag és oxigén jut el a sejtekhez, és nem működik megfelelően az anyagcseretermékek elszállítása sem. A felhalmozódó méreganyagok gyulladáshoz vezethetnek, amely további érfalkárosodást eredményezhet. A perifériás keringés zavara leggyakrabban a lábikra területén kezdődik, először csak járás közben, majd nyugalomban is jelentkezik a húzó fájdalom, ami mozgáskorlátozottsághoz, sántításhoz vezet.
Amikor előrehaladott a folyamat, elhanyagolva nehezen gyógyuló fekélyek alakulhatnak ki, a szövetek elhalása, üszkösödés is bekövetkezhet, ami akár amputációt is szükségessé tehet. Nagyon fontos, hogy már az első tünetek jelentkezésekor, gyanú esetén is mielőbb szakorvoshoz kell fordulni!
Kit fenyeget a kirakatbetegség?
Az alsó végtagi érszűkület elsősorban 40-50 év felettieknél fordul elő. Első számú rizikófaktornak számít a dohányzás, a mozgáshiány, a helytelen táplálkozás, a magas vérzsírszint, a magas vérnyomás, az elhízás és a családban előforduló érbetegség. Nagyon gyakori, hogy sokáig tünetmentes marad, vagy valami másnak tulajdonítják a lábfájást, a fáradékonyságot, és csak akkor jut el a beteg orvoshoz vele, amikor az ér már majdnem teljesen elzáródott. Pedig fontos lenne minél korábban diagnosztizálni, mivel kezdeti stádiumban – amikor még csak 200 méter körüli távolságnál jelentkezik a fájdalom – jól karbantartható, megállítható a folyamat. A diagnózist a rizikótényezők feltárása és az erek különböző műszeres vizsgálata segíti, így például a Doppler-ultrahangos vizsgálat.
Öt tipp az érszűkület elkerülésére, enyhítésére
Mozogjunk minél többet!
A rendszeres aktivitás minden formája jót tesz, még akkor is, ha már kialakult az érszűkület és fájdalmat okoz a mozgás. Nincs szükség megerőltető edzésre: a naponta megtett séta is javítja a tüneteket, ha kell, méterről méterre kell növelni az egyszerre megtett út hosszát!
Alakítsuk át érbaráttá az étkezésünket!
Ha az étrend kevés állati zsiradékot, zsíros húst, helyette növényi olajokat és sovány húsokat, halat, sok friss zöldség-gyümölcsöt, rostokat tartalmaz, annak értisztító, koleszterincsökkentő, keringésserkentő hatása van.
Nyomjuk el a cigarettát!
A nikotin érszűkítő hatása miatt a dohányzás az artériás érszűkület legfontosabb rizikófaktora, így a legelső teendő ezt a veszélyt mielőbb kiküszöbölni.
Vegyük igénybe a fizikoterápiás lehetőségeket is!
A váltott hideg-meleg vízzel való zuhanyozás szinte tornáztatja az ereket, rugalmasabbá teszi az érfalakat. Hasonlóan jó hatású lehet a tengervizes, sós fürdő is. A szauna, a masszázs és a meleg gyógyfürdő igénybe vétele előtt ki kell kérni a kezelőorvos véleményét, hiszen súlyos esetben, ha gyulladás, fekély is kialakult, vagy ha egyéb szív-, érrendszeri betegség is fennáll, akkor a meleghatás nem ajánlott, ronthatja az állapotot.
Forduljunk szakorvoshoz!
A tudatos életmód-változtatás enyhíti a tüneteket, megállíthatja az erek állapotának további romlását. A szakorvos ezt rendszeres kontrollal, a koleszterinszint és a vérnyomás beállításával, gyógyszeres értágítással és vérhígítók adásával segíti. Ha pedig a fájdalom nemcsak terhelésre jelentkezik, hanem már nyugalomban is fennáll, a végtagok elkékültek, hideggé váltak, netán fekélyek is megjelentek, akkor sebészi segítségre, mielőbbi érműtétre is szükség lehet.
Az írás a Budai Egészségközpont munkatársainak közreműködésével készült.
