Nem véletlen, hogy ez az egyik leggyakoribb típusú törés, hiszen minden esésnél kezünkkel próbáljuk megvédeni magunkat.
Elsősorban a gyerekeket, az időskorúakat és a sportolókat fenyegeti a kéztörés. De mi a teendő, ha nem vagyunk biztosak abban, hogy eltört-e a kezünk? Mikor kell műtétileg is beavatkozni?
A zöldgally törés
Az egyik legismertebb töréstípus a zöldgally törés, ami kis energiájú sérülés következtében jön létre. A zöldgally törés elsősorban gyerekeknél jellemző, akiknek hajlékonyabb a csontozatuk. Gyermekkorban a csonthártya vastag és erős, ezért sérülésnél a csonthártya nem sérül meg, a csontnak csak az egyik oldala törik el, míg a másik oldala csak be van hajolva. A törött csontot a csonthártya összetartja. Az elnevezés onnan származik, hogy a zöld gally törése során a kéreg az eltört gallyat ugyancsak egyben tartja. Ezért nevezték el zöldgally törésnek ezt a törés típust. Ezt a sérülést általában konzervatív módon gipszben gyógyítjuk. Az esetek nagy részében nem kell megműteni.
A csuklótáji törés
Idősebb korban, főleg a nőknél a menopauza utáni időszakban gyakori a csuklótáji törés kis energiájú sérülés következtében. A hormonális változások következményeként ugyanis gyakran előfordul a csontritkulás, amelynek következtében akár egy egyszerű megbotlás közbeni megtámaszkodás vagy elesés miatt is eltörhet az ember keze.
Kompressziós törés
A kompressziós töréseknél a két törött csontdarab összenyomódik, így megrövidül az egész csont. A kezelés során kíméletes, de folyamatos húzással el kell távolítani a csontdarabokat egymástól.
Zárt és nyílt törés
Zárt vagy egyszerű törésről akkor beszélünk, ha bőr (mint a fenti esetekben) ép marad. A sérült terület ilyenkor viszonylag steril marad. Van, amikor elegendő rögzíteni a végtagot, hogy a csont megfelelően forrhasson össze.
A nyílt vagy összetett törések sokkoló látványt nyújtanak, hiszen a törött csont vagy a törést okozó sérülés átszúrja a bőrt. Nagy a fertőzésveszély, a sérülést legtöbbször antibiotikummal is kezelik.
Létezik olyan, hogy valaki nem veszi észre, hogy eltört a keze?
Igen, előfordulnak olyan törések, amelyek nem járnak jelentős fájdalommal, deformitással vagy mozgásbeszűküléssel, így valóban előfordulhat, hogy észre sem veszi a beteg, hogy eltört a keze. Minden elesésnél érdemes elmenni a baleseti osztályra, vagy egy ortopéd szakorvoshoz, még akkor is, ha úgy érezzük, hogy nem történt olyan nagy baj.
A törés gyógyulása
A csontok a többi élő szövethez hasonlóan képesek a gyógyulásra, de a folyamat időigényes, mert az ásványi anyagokat a helyszínre kell szállítani, és be kell építeni. A kezelés során a törött csontot gyakran a végtag köré készített merev gipsszel, szükség esetén műtéti úton lemezekkel és csavarokkal rögzítik. A csont ezután több stádiumban forr össze.
Milyen következménye lehet annak, ha valaki nem megy el időben orvoshoz?
A nem kezelt, rossz helyzetben gyógyult csuklótáji törés például hosszútávon tartós fájdalommal, deformitással és mozgásbeszűküléssel járhat. Ha ez pont az ember domináns keze, akkor jelentősen ronthatja a sérült életminőségét. A csukló területén találhatóak a kéztőcsontok, amelyek közül a leggyakrabban sérült egyike a sajkacsont. Ez utóbbi csontunk törése gyakran előre nyújtott tenyérrel esést követően jön létre. Ha nem kezelik a sajkacsont törését időben, az súlyos következményekkel járhat. Ennek a csontnak ugyanis nagyon rossz a vérellátása, ami miatt sokkal lassabban gyógyul, mint más contjaink, ha nem rögzítjük gipsszel vagy műtéttel. Ha rossz helyzetben vagy egyáltalán nem forr össze, akkor az a csuklóízület biomechanikáját jelentősen befolyásolja. Ez pedig hosszú távon kopással és nagy fájdalommal járhat.
A cikk az Országos Gerincgyógyászati Központ szakorvosainak közreműködésével készült.
