A medical-, vagyis az orvosi fitness jó szolgálatot tehet azoknak, akik valamilyen betegség utáni rehabilitációra szorulnak, sőt, az egészségeseknek is megelőzésképpen, hogy elősegítse, erősítse a szervezetük, a mozgásszerveik funkcionális működését.
A medical fitness gondosan, szakszerűen, egyénre szabottan összeállított és szakember által felügyelt életmód- és mozgásprogram, amely minden esetben a páciens állapotához, szükségleteihez igazítva, a rehabilitációs folyamatba építve segítheti a teljes gyógyulást. A medical fitness mozgásprogram része átmenetet jelenthet a kezelés részeként végzett funkcionális gyógytorna és a gyógyulás után végezhető mozgásformák, sporttevékenység között. Alkalmas az állóképesség javítására és a testtömeg normalizálására is. A gyakorlatok közben a tréner vérnyomás- és pulzuskontrollt is alkalmaz. Nemcsak betegek számára, a rehabilitáció részeként alkalmazható, hanem egészséges emberek életmódváltásának részeként is. A funkcionális gyakorlatokat tartalmazó mozgásprogram mellett életviteli, táplálkozási tanácsokat is kap a résztvevő, hogy céljait minél hamarabb elérhesse.
Kiknek javasolt?
A medical fitness ajánlható egészséges embereknél megelőzésképpen a testi funkciók, az állapot általános javításához, a komolyabb mozgásszervi problémák elkerüléséhez, alapbetegségek mellett az állóképesség, az izomerő, egyensúly, stabilitás, koordináció növeléséhez. Mozgásszervi problémák esetén is hatékony lehet, például porckorongsérv terápiájához vagy sportsérülések utáni rehabilitációhoz kapcsolódva, lehetővé téve az elért állapot stabilizálását vagy további javítását.
Egy egyetemi példa
A Semmelweis Egyetemen a Családbarát Egyetem Program keretében indítottak nemrégiben egy három hónapon át tartó életmódváltó programot. Olyan pácienseknek szánták, akik valamilyen krónikus alapbetegséggel élnek együtt. A programot - amelyet tízfős csoport kezdett el, végül nyolc páciens fejezett be - kardiológus-sportorvos szakorvos, gyógytornász, dietetikus és pszichológus segítette. A résztvevők mindannyian valamilyen alapbetegségben szenvedtek, például elhízás, diabétesz, magas vérnyomás vagy érelmeszesedés. Esetükben tehát kiemelt jelentősége volt a programot indító alapos kivizsgálásnak, állapotfelmérésnek, a testösszetételt, a kardiológiai és a mentális-pszichés állapotot felmérő teszteknek, illetve a program során a folyamatos orvosi kontrollnak, hogy az egészségi állapotuknak legmegfelelőbb életmódváltó elemeket építhessék be a programba. A krónikus betegek esetében ugyanis a rosszul megválasztott és orvosi ellenőrzés nélkül követett diéta és mozgásforma további szív-érrendszeri illetve mozgásszervi problémákat okozhat. Mindezek után a program dietetikusa egy háromnapos, részletes étkezési napló elemzésével, majd a kerülendő és az ajánlott élelmiszerekből egyénre szabottan összeállított étrend összeállításával járult hozzá a javasolt életmódváltás elindításához, a gyógytornász pedig heti háromszori, intervallum tréningeket és nyújtó gyakorlatokat tartalmazó mozgásprogramot állított össze egyénre szabottan. A sikeres életmódváltáshoz a pszichés-mentális állapot felmérése majd a programban résztvevők pszichológus általi támogatása is nélkülözhetetlen. Az eredményesség a programot végig követő nyolc páciensből négynél adatokkal is kimutatható volt, mivel náluk testzsírszázalék-csökkenést és izomtömeg-növekedést mértek.
A cikk a Budai Egészségközpont közreműködésével készült.
