Az endokrinológiai társaság 95-ik éves kongresszusán, San Fransiscóban 2013 júniusában hangzott el, hogy a menopauza után a nőknél a sóban gazdag étrend növeli a csonttörések rizikóját. A japán kutatás eredményei bebizonyították, hogy a változó korban a nagy mennyiségű só fogyasztása négyszeresére emeli a csonttörések rizikóját.
„A túlzott sófogyasztás egyik rizikótényezője a csontok törékenységének” mondja Kiyoko Nawata a matsuei Shiame Egyetem tanára.
Brazil kutatóorvosok azt a célt tűzték ki, hogy összehasonlítják a derékfájdalom kezelésében nagy sikerrel alkalmazott kisízületi szteroidos blokád és a szisztémás szteroid készítmények hatékonyságát. A randomizált klinikai vizsgálat eredményeit a cikkből ismerheti meg.
A derékfájdalom hátterében nagyon gyakran a kisízületi szindróma húzódik meg, melynek forrása a csigolyák hátsó nyúlványai által alkotott kapcsolatok (kisízületek) degeneratív betegségei. A panaszok leggyakoribb kezelési módja a konzervatív (nem műtéti) terápia, mely során nagyon gyakran kisízületi blokád injekció alkalmazására is sor kerül. Számos tanulmány vizsgálata már ennek a beavatkozásnak a terápiás hatékonyságát, ugyanakkor ezek eredményei nagyon ellentmondóak.
A lélek működése és a testi betegségek közötti kapcsolat már évezredek óta foglalkoztatja az emberiséget. Ma már talán általánosan ismert és elfogadott az az állítás, hogy „a krónikus stressz ártalmas az egészségre”. A test és lélek egymásra ható kapcsolatát azonban nem mindig tartották ilyen magától értetődőnek, mint ma. Volt idő, mikor a testet és a lelket két egymástól független, jól elkülöníthető entitásnak gondolták. Volt, hogy a lélek szervének a szívet hitték, majd később az agyat. A tudomány fejlődésével azonban ez fokozatosan változott. Az egyre nagyobb számban megjelenő orvostudományi kutatások során beigazolódott, hogy a testünk és lelkünk egymástól elválaszthatatlanok, egymást kölcsönösen befolyásolják. A lélek helye pedig nem a szív, sem csupán az agy, hanem az egész szerveztünk.
A mindennapos gerinckíméletre még akkor is fontos odafigyelni, ha különösebb gerincproblémákkal nem rendelkezünk. Sorozatunk soron következő részében a helyes ülés technikáiról szólunk.
Két kulcsfontosságú, elsősorban a középkorú és idős Pácienseket érintő kórkép, a perifériás artériás érbetegség (PAD), és az ágyéki gerinccsatorna szűkület (lumbalis spinalis stenosis – LSS), jellegében és megjelenésében igen hasonló tünettanáról szólunk jelen írásunkban, mellyel külön-külön is, de együttes előfordulásukkal pedig kitüntetett differenciáldiagnosztikai jelentőséggel bírnak.
A cikk megpróbálja bemutatni azt a kevésbé ismert szindrómát, amely néha megtévesztheti a vizsgálót is a gerincbetegségek tünettanával való nagyfokú hasonlóság miatt.
Sokan úgy gondolják, hogy Hamstring egy híres ortopédus volt, és ez egy szerzői név. Az eredet magyarázata sokkal egyszerűbb. A szó az angol ham (azaz sonka, jelen esetben a combunk hátsó izomzata és a zsír) és a string (húr) szavakból ered. A név találóan próbálja érzékeltetni a nevezett izomcsoport megfeszüléséből, meghúzódásából adódó tünetek együttesét.
"A zene lelket önt az univerzumba, szárnyakat ad az elmének, röpteti a képzeletet, és életet lehel mindenbe.” (Platon)
A zene szinte egyidős az emberiséggel, lélekre gyakorolt jótékony hatásával a fenti idézet tanulsága szerint pedig már az ókori görögök is tisztában voltak. Jelen cikkünkben az elmúlt évtized tudományos eredményeinek felhasználásával támasztom alá a nagy görög filozófus gondolatának érvényességét kórházi körülmények között, műtétre váró és azon átesett páciensek esetében.
Fogadják szeretettel kedves Olvasóink összeállításunk második részét arról, hogyan kímélhetik hatékonyan gerincüket a mindennapokban. Tanácsaink hasznára válnak azoknak is, akiknek gerincbetegsége nem igényel műtétet, illetve mindenki számára a gerinc védelme érdekében.
A mozgásszervi panaszok között leggyakrabban a fájdalom, a mozgásbeszűkülés, a tartás- és járás megváltozása szerepel. A mozgásszervrendszert érintő betegségek és állapotok interdiszciplináris terápiájának része a fizioterápia. A fizioterápia lehet a klasszikus értelemben vett gyógytorna, tehát a betegek önállóan, aktívan gyakorlatokat végeznek. Ez az úgynevezett „hands off” technikák közé tartozik. A fizioterapeuta, ha szükséges a gyakorlat pontos elvégzésének céljából szóban vagy kézzel (taktilissegítség) korrigálhatja a beteget. A mozgás tehát lehet aktív és lehet passzív is. Passzív mozgást nevezik ízületi mobilizációnak is, ami a gerinc esetében a passzív fiziológiás intervertebrális mozgást és a passzív járulékos intervertebrális mozgást jelent. A passzív mozgás vizsgálat a „hands on” technikák közé tartozik, tágabb értelemben a manuálterápia tárgykörébe tartozik.
Multicentrikus, randomizált klinikai vizsgálat keretén belül brit kutatóorvosok összehasonlították a gördülő talpú és sima talpú cipők terápiás hatékonyságát az idült derékfájdalommal élők körében. Vizsgálatuk eredményét a gerincgyógyászat egyik legrangosabb újságjában, a Spine-ban tették közzé.
Az elmúlt évtizedben reklámok sorozata hirdette, hogy a gördülő talpú cipők viselése csökkenteni fogja a derékfájdalmat. Tették ezt annak ellenére, hogy nem volt hivatalos, tudományosan alátámasztott, erős bizonyítékuk az állításuk alátámasztására.
