A legtöbb csont-izomrendszeri rendellenesség degeneratív (kopásos) elváltozása köztudottan a korral növekvő arányban fordul elő.

A vállfájdalom leggyakoribb oka a vállízületet beborító és mozgató izomköpeny (rotátor köpeny) degeneratív eredetű – nem traumás – részleges vagy teljes léziója (szakadása). A váll fájdalma azonban számos esetben ízületen kívüli problémákra vezethető vissza.

Jól ismert az a tény, hogy a nyaki régió korral járó degeneratív patológiájának és a nyaki porckorongsérvnek egyik jellemző tünete a vállakba kisugárzó fájdalom. Jelen cikkünk célja, hogy felhívjuk a figyelmet a két probléma – kevésbé ismert – átfedési területére és gyakori összekapcsolódásukra.

A vállízületet borító rotátor köpenyt alkotó izomcsoportok (musculus subscapularis, supraspinatus, infraspinatus és a teres minor) beidegzése a C5-C6-os ideggyökből ered. A rotátor köpeny szakadás- nem traumás- következménye sokféle lehet. Némely esetben tünetmentes, mérsékelt funkcióvesztés és enyhe fájdalom jelentkezik, másnak pedig súlyos fájdalma és mozgáskorlátozottsága van. Az egyes tanulmányokban eltérő százalékos megoszlást olvashatunk a kor  függvényében, de átlagosan elmondható, hogy 50-59 éves korig 2,1%, 60-69 éves kor között 5,7 % és 70-79 éves korig 15%-os a gyakoriság.

A rotátor köpeny degeneráció mértéke az izom atrófiájával (vagyis sorvadásával) és az izom zsíros infiltrációjával (azaz beszűrődésével) hozható összefüggésbe.

A rotátor köpeny betegséghez hasonlóan a nyaki szakasz porckorong kopásos rendellenessége is korhoz kötött. A spondylosisnéven összegezhető elváltozások az egyének 80-85%-nál jelen vannak a 60-70 éves életkorban, bár nem minden esetben tünetképzőek.

A nyaki régió degeneratív kórfolyamata eredményezhet azonban nyaki fájdalmat, ideggyulladást( gyöki fájdalom, érzéskieséssel, motoros gyengeséggel, reflex  eltéréssel) és a gerincvelő működészavarát.

A C4-C5-C6-os ideggyulladás a váll felső részére, a karba, lapockatájra sugárzik, s hasonlít a rotátor köpeny szakadás klinikumához, különösen a C5- ideggyulladás.

Mivel a két rendellenesség együttesen is gyakran előfordul, az ideggyulladásból eredő vállfájdalom felismerésében segít a nyaki MR vizsgálat, és a neurofiziológiai vizsgálat, valamint a dermatómális szenzoros változások (érzészavar) és a rotátor köpenyt alkotó izomcsoporton kívüli egyéb izomgyengeség - pl. biceps gyengeség.

Fontos  megemlítenünk, hogy a rotátor köpeny komplett vagy inkomplett szakadását a korral járó degeneratív folyamaton kívül okozhatja egyéb idegsérülés, pl. a plexus brachiális  (nyaki idegfonat) érintettsége, a suprascapularis izom által fedett suprascapularis ideg kompressziója és a már említett ideggyulladás. Bár a szakirodalom dokumentáltan  a nyaki ideggyulladáshoz  társultan mintegy 29%-os gyakorisággal számol be a rotátor köpeny szakadásáról, de korlátozott értékű az információ a kialakulás mechanizmusát illetően a két kórfolyamat együttes fellépésekor.

Saját klinikai gyakorlatunkban a két régió (nyak és váll) rendellenessége kapcsoltan sokkal gyakrabban fordul elő, közös etiológiai ösvényt feltételezve, mint az egyes tanulmányokban olvasható. A nemcsak korhoz köthető patológiát támasztja alá, hogy 50 évesnél fiatalabb korban is észleltük a részleges vagy teljes izomköpeny szakadást elhúzódó azonos oldali idegyulladás fennállásakor.

Ezen közleményünk üzenete, hogy célszerű a két terület együttes vizsgálata nyak és vállfájdalom esetén különösen, ha az a vállízület mozgáskorlátozottságával is jár, a pontosabb diagnózis és az eredményesebb terápia érdekében- a nyakról MR, a vállízületről  UH elvégzése szükségeltetik.

A betegség kettős természetének a korai felismerése segít az optimális kezelési terv felállításában, akár műtéti akár konzervatív terápiáról legyen szó.