A krónikus betegség kialakulása és fennmaradása nem csak a beteg számára jelent életminőségbeli változást, de közvetett módon a beteg szociális hálóját is befolyásolja. A beteg rokonai, barátai részesévé válnak a betegséggel együtt járó terheknek, alkalmazkodniuk kell szerettük testi, lelki folyamatainak megváltozásához, követni kell állapotát, a beavatkozásokat és a kezeléseket.
A nyílt, őszinte kommunikáció sokat segíthet a beteg helyzetének elfogadásában
Gerinckímélő sorozatunk következő részében olyan otthoni teendők gerinckímélő végzésével ismertetjük meg kedves Olvasóinkat, mint a cipőhúzás, mosogatás, főzés, takarítás és talicskázás.
Lehajlás (pl. cipőhúzás, mosogatás, felmosás, talicskázás, biciklizés, fogmosás):
Gyakori előrehajlás helyett egyenes törzzsel végezze az ilyen jellegű feladatot. Gerincét kevésbé terheli, ha törzshajlítás helyett térdhajlítással, terpeszállással vagy kartámasszal segíti a mozdulatot.
Helyes cipőhúzás
Idén januárban is emberek milliói tesznek újévi fogadalmakat, és körülbelül ugyanennyien fogják megszegni azokat annak ellenére, hogy a legjobb szándék vezérli őket. Mi lehet az oka annak, hogy ilyen sokan nem tartják be a fogadalmukat?
A kalcium (Ca), a magnézium (Mg) és foszfor (P) csontanyagcserében betöltött szerepéről sokat olvashattak és hallhattak már olvasóink, de a szilíciumról, mint szervezetünk egyik igen fontos nyomeleméről, meglehetősen szerények az ismereteink, pedig alapvető fontosságú ásványi anyaga a csontképződésnek. Erről számol be az ”International Journal of Endocrinology”-ben 2013-ban megjelent amerikai cikk Charles T.Price, Keneth J.Koval tollából.
Szilíciumban gazdag például a zab és a gyümölcsök is.
Az emeléstől, főleg a nagy súlyok emelésétől tartózkodni helyes. Az életben sajnos mégis számos olyan helyzet adódik, amikor az emelés elkerülhetetlen. Gerinckímélő sorozatunk következő részében az emeléssel ismertetjük meg kedves Olvasóinkat.
Az absztinenseket nem buzdítani, az alkoholkedvelőket pedig nem biztatni szeretnénk jelen írásunkkal, hanem a közelgő ünnepek alkalmával a tudomány világából merített érdekes hipotézissel és megfigyeléssel kívánjuk olvasóink figyelmét felhívni, miszerint a közepes mennyiségű alkoholfogyasztás preventív szerepét feltételezik a porkorong kopásban.
Gerinckímélő sorozatunk következő részében a helyes fekvéssel és az ágyból való felkeléssel ismertetjük meg kedves Olvasóinkat.
A helyes fekvéskor az ágy közepesen kemény, nem süppedős és nem gödrös, így a gerinc megközelítőleg vízszintesen, egyenesen tud elhelyezkedni háton és oldalt fekvő helyzetben is. A nagyon kemény fekhely akut derékfájás esetén hasznos lehet néhány napig (hogy erre ne kelljen külön ágyat tartanunk, ilyenkor betehetünk az ágyba egy kemény felületet, vagy leköltözhetünk a földre).
Az endokrinológiai társaság 95-ik éves kongresszusán, San Fransiscóban 2013 júniusában hangzott el, hogy a menopauza után a nőknél a sóban gazdag étrend növeli a csonttörések rizikóját. A japán kutatás eredményei bebizonyították, hogy a változó korban a nagy mennyiségű só fogyasztása négyszeresére emeli a csonttörések rizikóját.
„A túlzott sófogyasztás egyik rizikótényezője a csontok törékenységének” mondja Kiyoko Nawata a matsuei Shiame Egyetem tanára.
Brazil kutatóorvosok azt a célt tűzték ki, hogy összehasonlítják a derékfájdalom kezelésében nagy sikerrel alkalmazott kisízületi szteroidos blokád és a szisztémás szteroid készítmények hatékonyságát. A randomizált klinikai vizsgálat eredményeit a cikkből ismerheti meg.
A derékfájdalom hátterében nagyon gyakran a kisízületi szindróma húzódik meg, melynek forrása a csigolyák hátsó nyúlványai által alkotott kapcsolatok (kisízületek) degeneratív betegségei. A panaszok leggyakoribb kezelési módja a konzervatív (nem műtéti) terápia, mely során nagyon gyakran kisízületi blokád injekció alkalmazására is sor kerül. Számos tanulmány vizsgálata már ennek a beavatkozásnak a terápiás hatékonyságát, ugyanakkor ezek eredményei nagyon ellentmondóak.
A lélek működése és a testi betegségek közötti kapcsolat már évezredek óta foglalkoztatja az emberiséget. Ma már talán általánosan ismert és elfogadott az az állítás, hogy „a krónikus stressz ártalmas az egészségre”. A test és lélek egymásra ható kapcsolatát azonban nem mindig tartották ilyen magától értetődőnek, mint ma. Volt idő, mikor a testet és a lelket két egymástól független, jól elkülöníthető entitásnak gondolták. Volt, hogy a lélek szervének a szívet hitték, majd később az agyat. A tudomány fejlődésével azonban ez fokozatosan változott. Az egyre nagyobb számban megjelenő orvostudományi kutatások során beigazolódott, hogy a testünk és lelkünk egymástól elválaszthatatlanok, egymást kölcsönösen befolyásolják. A lélek helye pedig nem a szív, sem csupán az agy, hanem az egész szerveztünk.
