Közismert tény, hogy a dohányzás kedvezőtlen hatással van egészségi állapotunkra – egészségtelen szokás, amely megnöveli a súlyos betegségek kialakulásának kockázatát. Az is tudvalevő, hogy a dohányzó emberek egészségi állapota általánosan rosszabb, mint nem dohányzó embertársaiké. A szervezetükbe vitt anyagok akadályozzák az immunműködést, ezért a káros szokással élők gyakrabban betegszenek meg, és lassabban épülnek fel betegségeikből.

Azt viszont már kevesebben tudják, hogy a dohányzás kapcsolatban áll a derékfájdalommal, a degeneratív gerincbetegségek kialakulásával, valamint, hogy egyértelműen káros hatással lehet a műtéti beavatkozás kimenetelére.

Egyre gyakrabban lehet hallani az összefüggést, miszerint a divat számos egyéb tényezőn kívül derékfájdalmat is képes kiváltani.  Az egyéni öltözködési stílus hatást tud gyakorolni a derék és a hát egészségi állapotára, mégpedig  három fő csoportban: cipő, ruha, táska.

A betegek gyakran hirtelen fellépő gerinc tájéki fájdalomról, a végtagokban jelentkező zsibbadásról panaszkodnak. Ha az orvosi vizsgálat kizárta a műtéti indikációt megkezdhető már a betegség akut fázisában a fizioterápia. A hirtelen fellépő gerinc környéki fájdalom megfelelő interdiszciplináris terápia alkalmazása mellett jó prognózisú. A kitűzött cél eléréséhez azonban elengedhetetlen a gyógytornász, az orvos illetve egyéb diszciplínák együttműködése.

Miután előző írásunkban megismertettük az olvasót az elhízás alapfogalmaival és tanácsokkal láttuk el a témával kapcsolatosan, következzen a veleje: mit sportolhatnak a gerincbetegek? 

Az alább felsoroltakkal kapcsolatosan továbbra is le szeretnénk szögezni, hogy semmiképpen sem professzionális fitnesz és diétás tanácsokat szeretnénk adni, csupán a betegek visszajelzéséből adódó gyakori és jogos kérdésekre: „De ha fáj a derekam, akkor mit mozogjak, mit sportolhatok, hogyan fogyjak le?”szeretnénk egy-két tanácsot, tippeket adni.

Köztudott, hogy mind az elhízás és mind a cukorbetegség az emberek széles körét érintő súlyos egészségügyi probléma. Az elhízásnak a gerincbetegségekre vonatkozó negatív hatásai is egyre ismertebbek. Viszont a gerincsebészeti beavatkozásokat érintően kevés szó esett még a két betegségről, mint "szövődménygenerátorról”.

A fiataloknál riasztóan magas számban előforduló tartáshiba (óvodáskorban 62 %-ban fordul elő, a középiskolások között 80 %-ra tehető a tartáshibával, vagy kezelendő fiatalkori gerincbetegséggel rendelkezők száma, ami nem betegség, azonban a gerinc fiatal felnőttkori porckopásának előhírnökévé válhat.

Az adatok ijesztőek, de van lehetőség a megelőzésre! Az alábbi gerincvédő tanácsokat a minél rendszeresebb testmozgás, családi kirándulások mellé, az iskolakezdés apropóján ajánljuk:

Ebben a cikkben semmiképpen sem professzionális fitnesz és diétás tanácsokat szeretnénk adni, csupán a betegek visszajelzéséből adódó gyakori és jogos kérdésekre: „De ha fáj a derekam, akkor mit mozogjak, mit sportolhatok, hogyan fogyjak le?”szeretnénk egy-két tanácsot, tippeket adni.

Itt a nyár és a meleg, vége az iskolának – mihez kezdjünk a gyermekekre zuhant rengeteg szabadidővel?

Nemcsak a gerincük, hanem egész testük-lelkük, sőt az értelmi fejlődésük sikerességét is szolgálja, ha olyan programokat szervezünk a gyermekeknek, melyekben mozgásos kalandokban részesülnek. Nem extrém sport-kalandokra gondolok, hanem bármilyen könnyen elérhető mozgásos tevékenységre – ez ugyanis mind kaland: átélt élményt, testtudatot és ezen keresztül agyat fejlesztő kaland. Mert ugye a képernyős tevékenységek a valóságban semmilyen valós, átélt élményt nem nyújtanak, s ezekhez képest még egy egyszerű közös séta is kaland. A képernyős elfoglaltságokhoz képest sokszoros hasznossága van annak is, ha a gyermeknek mesét olvasunk, vagy a nagyobb gyermek maga olvas. Sőt, az is nagyon hasznos, ha a gyerekeket bevonjuk a család mindennapi feladataiba és neki is saját tennivalót adunk, olyat, amiben sikeres lehet. Mindezzel egyúttal a képernyős elfoglaltságok elől is elvonjuk, s ez tiszta haszon a gyermek fejlődése szempontjából.

Minderről bővebben szól a neves német agykutató és neurobiológus, Gerald Hüther professzor:

„Az agyunkban lévő legfontosabb idegi áramkörök kialakításához elsősorban arra van szükségük a gyerekeknek, hogy megtapasztalják saját testüket. És ezt nem a képernyő előtt ülve szerzik meg, függetlenül attól, hogy mi megy a tévében.