HTML

Lájkolj minket

A dohányzás és a derékbántalmak kapcsolata

szerző: Gerinces Magazin létrehozva: 2013.09.26. 07:38

Közismert tény, hogy a dohányzás kedvezőtlen hatással van egészségi állapotunkra – egészségtelen szokás, amely megnöveli a súlyos betegségek kialakulásának kockázatát. Az is tudvalevő, hogy a dohányzó emberek egészségi állapota általánosan rosszabb, mint nem dohányzó embertársaiké. A szervezetükbe vitt anyagok akadályozzák az immunműködést, ezért a káros szokással élők gyakrabban betegszenek meg, és lassabban épülnek fel betegségeikből.

Azt viszont már kevesebben tudják, hogy a dohányzás kapcsolatban áll a derékfájdalommal, a degeneratív gerincbetegségek kialakulásával, valamint, hogy egyértelműen káros hatással lehet a műtéti beavatkozás kimenetelére.

cigi_blog.jpg

Dohányzás és fájdalom

Számos nemzetközi kutatási eredmény hangsúlyozza, hogy a dohányosok veszélyeztetettebbek a derékfájdalom és a krónikus fájdalmak kialakulására. Gondolhatnánk, hogy ez azért van, mert a dohányosok kevesebb figyelmet fordítanak testmozgásra. Ugyanakkor a fájdalomérzékenység kialakulása és állandósulása nemcsak a dohányzással kapcsolatos életmódnak köszönhető, ugyanis a dohányzás alapvetően befolyásolja a szervezeti és idegélettani folyamatokat.

Különféle betegségek és a dohányzási szokások összefüggéseit vizsgáló tanulmányok bizonyítják, hogy a hosszú idő óta cigarettázó személyek nagyobb valószínűséggel szenvednek folytonos vagy visszatérő jellegű fájdalomtól, mint azok, akik soha nem dohányoztak, vagy felhagytak káros szokásukkal. Az is bizonyított, hogy a dohányosok érzékenyebbek a fájdalomra, sérülést követően több fájdalomcsillapító gyógyszert szednek átlagosan.

Habár állatkísérletek azt mutatják, hogy a cigarettában található nikotin fájdalomcsillapító hatású, a hosszú távú ”krónikus” dohányzásnak mégis ellentétes hatása van. A folyamatos és ismételt nikotinbevitel hatására érzéketlenné válnak a nikotin receptorok, ezért nemhogy nem jön létre a fájdalomcsillapító hatás, de határozott idegrendszeri érzékenység alakul ki.

Megváltozik az idegi-hormonális (neuroendokrin) szabályozás is. Általánosan a stressz-reakció folyamán (szimpatikus hipothalamus-hipofízis-mellékvese aktiváció) fokozódik a test anyagcseréje és a hormonális aktivitás, amely csökkenti az akut fájdalom érzékelését. Noha egy cigaretta elszívása pillanatnyilag kiváltja ezt a hatást, de a krónikus dohányzás ”leszabályozza” utóbb említett rendszerek aktivitását, károsítva a vérnyomást érzékelő sejtek működését és csökkentve az endorfin hormon szintet a véráramban. Ezáltal a szervezet kevésbé képes mozgósítani a saját fájdalomcsökkentő mechanizmusait, mert a neuroendokrin válaszkészség tartósan lecsökken.

Dohányzás és gerincbetegségek

A dohányzás káros hatása anatómiai strukturális eltérések kialakulásában is valószínűsíthető, melyek így közvetett módon szintén felelősek a fájdalom megjelenéséért.

A dohányzás is csontritkulásra hajlamosít, mivel károsítja a csontszövet anyagcseréjét, valamint hatása kimutatható a porckorong megbetegedéseiben és a csontgyógyulási zavarokban egyaránt. Ezen problémák egyik lehetséges mechanizmusa az, hogy a dohányzástól romlik a szövetek oxigén ellátása – megnövekedik a szimpatikus kiáramlás és a vér karboxihemoglobin szintje.  Ezáltal felgyorsulnak a degeneratív folyamatok, amelyek a testet érzékenyebbé teszik a sérülésekkel szemben. A dohányzás hatással van a sebek és sérülések gyógyulására, amely hozzájárulhat a baleset, műtét vagy más sérülést követően jelentkező fájdalom elhúzódásáért.

A cigaretta hatása a gerincműtétek kimenetére

Nagyon sok kutatás hívja fel arra a figyelmet, hogy a dohányzás problémákat okoz a műtéti eredményességgel és a műtét utáni sebgyógyulással kapcsolatban. Különféle megközelítések léteznek a jelenség magyarázatára, egyes kutatók szerint az operáció rosszabb kimenetele annak tudható be, hogy a dohányzás következtében csökken a kapilláris erek vérellátása (vazokonstrikció), nő a vér szénmonoxid telítettsége, így a műtétileg sérült szövetek regenerációja akadályozottá válik. Más tanulmányok szerint a nikotinnak számos olyan testi folyamatra van hatása, amelyek hatással vannak a gyógyulás folyamatára. Megváltozik a sejthálózat, a hámszövet regenerációja lelassul, károsodik a kollagén termelődés – az anyag, ami a szöveti rugalmasságért felelős, nem áll rendelkezésre megfelelő mennyiségben a műtéti heg regenerációjához. A dohányzás zavart okozhat a csont anyagcseréjében, kalcitonin hormon rezisztenciát eredményezve, így gátolja a gyógyuló csont vagy ízület kalcium felvételét és a csontosodás folyamatát. Mindezen folyamatokkal párhuzamosan csökken az immunrendszer aktivitása, amely megnövelheti a műtét utáni fertőzések kockázatát.

Ugyanakkor a kedvezőtlen hatások visszafordíthatóak! Leszokást követően már 48 óra alatt visszaáll a vér szénmonoxid szintje a normális mértékűre, a kedvező változások napról napra nyomon követhetőek. A műtéti kezelés előtt leszokó emberek gyógyulási esélyei jobbak a dohányosokénál.

Szokjon le tanácsadással!

Bizonyított, hogy tízszeresére növelheti a leszokás sikerességének esélyét az, aki képzett szakember segítségét veszi igénybe.  A dohányzás egy olyan tanult szokás, amelyre – bárhogyan tiltakozik ellene szervezetünk az első alkalommal – a kitartó ”gyakorlásnak” hála hosszú évekre rátanulunk és így a szokás rabjaivá válunk.

Ahhoz, hogy elhagyjuk ezt a betanult viselkedést, körültekintően kell megtervezni a leszokás vagy áttanulás folyamatát. Sokat segít, ha tudatosítja motivációját, ha felfedezi Önmagában a leszokást segítő erőforrásokat és a leszokást gátló tényezőket, valamint ha megismer néhány egyszerű módszert, amik segítségére lehetnek a leszokásban.

Az optimális eredményesség érdekében tudományos módszereken alapuló szakmai tanácsadást vegyen igénybe! A dohányzásról való leszokás támogatását e területen speciálisan képzett szakemberek végzik. A foglalkozások általában heti rendszerességgel történnek legalább 6-8 alkalommal csoportos vagy egyéni formában.

 

A cikk szerzője a Pszichoszomatikus Ambulancia munkatársa.

9 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://gerinces.blog.hu/api/trackback/id/tr655529716

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Morgan kapitány (törölt) 2013.09.26. 15:23:19

Van-e statisztika 1940-től napjainkig a különféle, dohányzás okozta megbetegedésekről? Egészen a 90-es évekig mindenki bagózott a világon, még a rajzfilmfigurák is. Ahhoz képest csak több lett a rákos.

Szóval, van valami kimutatás?

enpera · http://c64blog.wordpress.com 2013.09.26. 15:48:57

Gondolom bagós vagy, ezért kapálózól ennyire :D Én a 90-es évek előtt sem bagóztam, szóval nem mindenki.

darkmirjam_light 2013.09.26. 16:51:23

Pont egy éve szoktam le. Napi másfél dobozzal szívtam el. Egyik napról a másikra tettem le. Nagyon kemény volt. Hetekig másra sem tudtam gondolni, csak arra, hogy rágyújtok, ellazulok, meg is szédülök kicsit és jó lesz. Végül túljutottam az első hónapon, már nem fájt a hiány. Ennek a módszernek megvan az az előnye, hogy kmény munka árán szabadulsz meg a szenvedélyedtől, kevésbé valószínű a visszaesés. Igazán értékelni tudod az elért eredményt. Nekem ez sikerült képzett szakember nélkül is, a siker tisztán az enyém. :) Véleményem szerint, ha az elhatározás elég erős, önerőből is megy, ha viszont nem, a legképzettebb szakember is kevés.

Megérte. Előtte évente háromszor, néygszer megfáztam, az átlag gyógyulás két hétig is eltartott. A mellkasi fájdalmak szinte állandóak voltak. Nem erősek, de midíg volt ami emlékeztetett, van tüdőm. Most ez nincs. Anélkül lélegzek, hogy légutaim zajjal vagy fájdalommal jeleznék működésüket. Egy dologgal kevesebb okoz halálfélelmet, aminek megvan a maga hangulatjavító mellékhatása. Toivábbi előny, hogy ne vagyok büdös, hátrány viszont, hogy annak érzem azokat akiket eddig nem. A szaglás kétélű fegyver.
Hátfájásaim - volt bennük részem, révén ülőmunkát végzek - az utóbbi időben megszüntek. Eddig ezt nem írtam leszokásom számlájára, de örülök neki, ha ezt is ennek köszönhetem.

Egyéni esetem nyilván nem kimutatás, statisztikai értelemben nulla, számomra viszont egyértelmű az összefüggés.

nomad · http://szkaresz.blog.hu/ 2013.09.26. 18:38:35

Az angol tudósok megállapították ..... :)
A rózsa is a nikotintól szép, amúgy tetves lenne:)
A dohányosoknál van mire fogni egy sor dolgot, amitől a többiek ugyanúgy szenvednek és sokszor bele is döglenek.
A derékfájásom 12 éves koromtól kísért jó sok évtizedig, pedig sohasem dohányoztam. Azt megtették helyettem a nagyapáim 80 éves korukig, akik érdemben utoljára orvosnál az első világháborús hadikórházban jártak.

Gerinces Magazin 2013.09.27. 11:20:28

@Morgan kapitány:
Kedves Morgan Kapitány!

Számos nagy epidemiológiai vizsgálat van amely próbálja megválaszolni az Ön által is megfogalmazott kérdéseket, ezeket a tudományos keresőkön keresztül (pl. scholar.google.com ) tudja elérni. Mindazonáltal a mai megbetegedések és halálozások nagy aránya a 60-70-80as évek dohányzási szokásainak is felróható.

Gerinces Magazin 2013.09.27. 11:21:51

@enpera:
Kedves Enpera!

Köszönöm válaszát, fontos dologra hívja fel a figyelmet.
Mindenki máshogy küzd meg az életvitelében jelentkező disszonanciákkal. Minden dohányos tisztában van azzal, hogy a bagózás súlyos egészségkárosító következményekkel járhat, amely tudás komoly szorongások forrása, mégis fenntartja káros szenvedélyét. Hogy feloldjuk ezt az ellentétet gyakran alkotunk olyan téves hiedelmeket, amelyek csökkentik a szorongásunkat. Pl.: a nagyanyám egész életében dohányzott és 90 évesen halt meg stb. Sajnos azonban ezek téves kauzalitások, mivel a tények azt mutatják, hogy jóval előbb halnak azok a "nagymamák" akik végigcigizték az életüket.
Ez a működésmód (ahogy a pszichológia mondja: disszonancia redukció) emberi tulajdonság, mindenki él vele élete valamely területén, jómagam is éltem vele 15 évnyi dohányzás ideje alatt. A leszokásban segíthet, ha ezeket a működéseket felismerjük.

Gerinces Magazin 2013.09.27. 11:22:43

@darkmirjam_light:
Kedves Darkmirjam_light!

Minden elismerésem az Öné, hogy sikerült leszoknia, igazán büszke lehet magára! Köszönöm a hozzászólását is, hiszen egy nagyon fontos félreértésre hívja fel a figyelmet. A dohányzásról leszokást támogató programok, nem leszoktatják az embereket, leszokni ugyanis kizárólag önerőből lehet. Ezeknek a foglalkozásoknak a lényege, hogy segítenek megtervezni a leszokás folyamatát, felhívják a figyelmet lehetséges buktatókra és önsegítő technikákat tanítanak, amelyekkel a rágyújtási ingereket hathatósan kezelni lehet. Hasonlatos ez ahhoz, amikor az ember személyi edzőhöz megy, aki abban segít, hogy az adott mozgásformát megfelelően sajátítsuk el, így a fejlődés látványosabb, a hatás pedig tartósabb lesz.

Gerinces Magazin 2013.09.27. 11:23:24

@nomad:
Kedves Nomad!

A derékfájdalom nem közvetlen eredménye a dohányzásnak. A dohányzás csupán hajlamosító tényező, amely bizonyos testi folyamatokra befolyással lehet - fokozott degeneratív folyamatok és csökkent regenerációs képesség. Ugyanakkor ne feledje, hogy a krónikus fájdalom multietiológiájú betegség. Habár az arányok eltérőek lehetnek, a legtöbb esetben a testi hajlam, fizikai alkat, életmód mellet pszichológiai és környezeti meghatározói is vannak a fájdalom rögzülésének.

Fentebbi írás néhány forrásirodalma a következő:

Sandén, B., Försth, P., Michaëlsson, K. (2011) Smokers Show Less Improvement Than Nonsmokers Two Years after Surgery for Lumbar Spinal Stenosis SPINE Volume 36, Number 13, pp 1059–1064

Shiri, R., Karppinen, J., Leino-Arjas, P., Solovieva, S., Viikari-Juntura, E., (2010). The Association between Smoking and Low Back Pain: A Meta-analysis The Americal Journal of Medicine 2010 Elsevier Inc.

Slover, J., Abdu, W.A., Hanscom, B.,Weinstein, J.N. (2006). The Impact of Comorbidities on the Change in Short-Form 36 and Oswestry Scores Following Lumbar Spine Surgery SPINE Volume 31, Number 17, pp 1974–1980

Shi, Y., Weingarten, T.N., Mantilla,C.B.,Hooten, W.M., Warner, D.O. (2010) Smoking and Pain Pathophysiology and Clinical Implications Anesthesiology 2010; 113:977–92

s 2013.11.21. 14:20:20

A dohányos kétszer költi a pénzt. Egyszer a cigire, aztán meg, néhány évtized múlva - ha megéri egyáltalán - a kurva sok gyógyszerre. Ha ez nem érv, akkor nem tudom, hogy mi lehetne az.
Ki a tökömnek jut eszébe füstöt beszívni egy olyan szervvel, amit a természet azért alkotott meg, hogy friss levegővel lássa el a szervezetet. Ehhez minimum segg hülyének kell lenni, de azért ilyenek is akadnak szép számmal sajnos.


süti beállítások módosítása