Közismert tény, hogy a dohányzás kedvezőtlen hatással van egészségi állapotunkra – egészségtelen szokás, amely megnöveli a súlyos betegségek kialakulásának kockázatát. Az is tudvalevő, hogy a dohányzó emberek egészségi állapota általánosan rosszabb, mint nem dohányzó embertársaiké. A szervezetükbe vitt anyagok akadályozzák az immunműködést, ezért a káros szokással élők gyakrabban betegszenek meg, és lassabban épülnek fel betegségeikből.
Azt viszont már kevesebben tudják, hogy a dohányzás kapcsolatban áll a derékfájdalommal, a degeneratív gerincbetegségek kialakulásával, valamint, hogy egyértelműen káros hatással lehet a műtéti beavatkozás kimenetelére.
Dohányzás és fájdalom
Számos nemzetközi kutatási eredmény hangsúlyozza, hogy a dohányosok veszélyeztetettebbek a derékfájdalom és a krónikus fájdalmak kialakulására. Gondolhatnánk, hogy ez azért van, mert a dohányosok kevesebb figyelmet fordítanak testmozgásra. Ugyanakkor a fájdalomérzékenység kialakulása és állandósulása nemcsak a dohányzással kapcsolatos életmódnak köszönhető, ugyanis a dohányzás alapvetően befolyásolja a szervezeti és idegélettani folyamatokat.
Különféle betegségek és a dohányzási szokások összefüggéseit vizsgáló tanulmányok bizonyítják, hogy a hosszú idő óta cigarettázó személyek nagyobb valószínűséggel szenvednek folytonos vagy visszatérő jellegű fájdalomtól, mint azok, akik soha nem dohányoztak, vagy felhagytak káros szokásukkal. Az is bizonyított, hogy a dohányosok érzékenyebbek a fájdalomra, sérülést követően több fájdalomcsillapító gyógyszert szednek átlagosan.
Habár állatkísérletek azt mutatják, hogy a cigarettában található nikotin fájdalomcsillapító hatású, a hosszú távú ”krónikus” dohányzásnak mégis ellentétes hatása van. A folyamatos és ismételt nikotinbevitel hatására érzéketlenné válnak a nikotin receptorok, ezért nemhogy nem jön létre a fájdalomcsillapító hatás, de határozott idegrendszeri érzékenység alakul ki.
Megváltozik az idegi-hormonális (neuroendokrin) szabályozás is. Általánosan a stressz-reakció folyamán (szimpatikus hipothalamus-hipofízis-mellékvese aktiváció) fokozódik a test anyagcseréje és a hormonális aktivitás, amely csökkenti az akut fájdalom érzékelését. Noha egy cigaretta elszívása pillanatnyilag kiváltja ezt a hatást, de a krónikus dohányzás ”leszabályozza” utóbb említett rendszerek aktivitását, károsítva a vérnyomást érzékelő sejtek működését és csökkentve az endorfin hormon szintet a véráramban. Ezáltal a szervezet kevésbé képes mozgósítani a saját fájdalomcsökkentő mechanizmusait, mert a neuroendokrin válaszkészség tartósan lecsökken.
Dohányzás és gerincbetegségek
A dohányzás káros hatása anatómiai strukturális eltérések kialakulásában is valószínűsíthető, melyek így közvetett módon szintén felelősek a fájdalom megjelenéséért.
A dohányzás is csontritkulásra hajlamosít, mivel károsítja a csontszövet anyagcseréjét, valamint hatása kimutatható a porckorong megbetegedéseiben és a csontgyógyulási zavarokban egyaránt. Ezen problémák egyik lehetséges mechanizmusa az, hogy a dohányzástól romlik a szövetek oxigén ellátása – megnövekedik a szimpatikus kiáramlás és a vér karboxihemoglobin szintje. Ezáltal felgyorsulnak a degeneratív folyamatok, amelyek a testet érzékenyebbé teszik a sérülésekkel szemben. A dohányzás hatással van a sebek és sérülések gyógyulására, amely hozzájárulhat a baleset, műtét vagy más sérülést követően jelentkező fájdalom elhúzódásáért.
A cigaretta hatása a gerincműtétek kimenetére
Nagyon sok kutatás hívja fel arra a figyelmet, hogy a dohányzás problémákat okoz a műtéti eredményességgel és a műtét utáni sebgyógyulással kapcsolatban. Különféle megközelítések léteznek a jelenség magyarázatára, egyes kutatók szerint az operáció rosszabb kimenetele annak tudható be, hogy a dohányzás következtében csökken a kapilláris erek vérellátása (vazokonstrikció), nő a vér szénmonoxid telítettsége, így a műtétileg sérült szövetek regenerációja akadályozottá válik. Más tanulmányok szerint a nikotinnak számos olyan testi folyamatra van hatása, amelyek hatással vannak a gyógyulás folyamatára. Megváltozik a sejthálózat, a hámszövet regenerációja lelassul, károsodik a kollagén termelődés – az anyag, ami a szöveti rugalmasságért felelős, nem áll rendelkezésre megfelelő mennyiségben a műtéti heg regenerációjához. A dohányzás zavart okozhat a csont anyagcseréjében, kalcitonin hormon rezisztenciát eredményezve, így gátolja a gyógyuló csont vagy ízület kalcium felvételét és a csontosodás folyamatát. Mindezen folyamatokkal párhuzamosan csökken az immunrendszer aktivitása, amely megnövelheti a műtét utáni fertőzések kockázatát.
Ugyanakkor a kedvezőtlen hatások visszafordíthatóak! Leszokást követően már 48 óra alatt visszaáll a vér szénmonoxid szintje a normális mértékűre, a kedvező változások napról napra nyomon követhetőek. A műtéti kezelés előtt leszokó emberek gyógyulási esélyei jobbak a dohányosokénál.
Szokjon le tanácsadással!
Bizonyított, hogy tízszeresére növelheti a leszokás sikerességének esélyét az, aki képzett szakember segítségét veszi igénybe. A dohányzás egy olyan tanult szokás, amelyre – bárhogyan tiltakozik ellene szervezetünk az első alkalommal – a kitartó ”gyakorlásnak” hála hosszú évekre rátanulunk és így a szokás rabjaivá válunk.
Ahhoz, hogy elhagyjuk ezt a betanult viselkedést, körültekintően kell megtervezni a leszokás vagy áttanulás folyamatát. Sokat segít, ha tudatosítja motivációját, ha felfedezi Önmagában a leszokást segítő erőforrásokat és a leszokást gátló tényezőket, valamint ha megismer néhány egyszerű módszert, amik segítségére lehetnek a leszokásban.
Az optimális eredményesség érdekében tudományos módszereken alapuló szakmai tanácsadást vegyen igénybe! A dohányzásról való leszokás támogatását e területen speciálisan képzett szakemberek végzik. A foglalkozások általában heti rendszerességgel történnek legalább 6-8 alkalommal csoportos vagy egyéni formában.
