Brazil kutatóorvosok azt a célt tűzték ki, hogy összehasonlítják a derékfájdalom kezelésében nagy sikerrel alkalmazott kisízületi szteroidos blokád és a szisztémás szteroid készítmények hatékonyságát. A randomizált klinikai vizsgálat eredményeit a cikkből ismerheti meg.
A derékfájdalom hátterében nagyon gyakran a kisízületi szindróma húzódik meg, melynek forrása a csigolyák hátsó nyúlványai által alkotott kapcsolatok (kisízületek) degeneratív betegségei. A panaszok leggyakoribb kezelési módja a konzervatív (nem műtéti) terápia, mely során nagyon gyakran kisízületi blokád injekció alkalmazására is sor kerül. Számos tanulmány vizsgálata már ennek a beavatkozásnak a terápiás hatékonyságát, ugyanakkor ezek eredményei nagyon ellentmondóak.
Brazil kutatóorvosok a beavatkozás hatékonyságának vizsgálata céljából 60 beteget választottak ki, akiket kettő csoportba randomizáltak (véletlenszerűen besoroltak). A kísérleti csoport alanyai intraarticularis (kisízületbe bejuttatott) szteroid injekciósorozatban részesültek. A kontrollcsoportba tartozó betegek a gerinc melletti (paravertebralis izomzatba) kaptak szteroid hatóanyag tartalmú injekciót. Az állapotfelmérések a beavatkozás előtt, illetve az injekciósorozatot követően 1, 4, 12, 24 héttel történtek, mely során a vizsgálatban résztvevőket az aktuálisan tapasztalható fájdalom mértékéről kérdezték, általános életminőséget, illetve gerinc-specifikus funkciócsökkenés mértékét felmérő kérdőív kitöltésére kérték meg. A kontrollvizsgálatok alkalmával a vizsgálatban résztvevőket arról is kérdezték, hogy használnak-e, és ha igen, milyen kiegészítő kezeléseket vesznek igénybe (gyógyszeres, nem-gyógyszeres terápia). Az így kapott adatokat statisztikai módszerekkel dolgozták fel.
Vizsgálatuk során megállapították, hogy a beavatkozás előtt a két csoport között klinikai állapot tekintetében nem volt szignifikáns (statisztikailag releváns) különbség. A beavatkozást követően mindkét csoportban szignifikáns mértékben csökkent a fájdalom mértéke. A betegek funkcionális kapacitása a beavatkozást követően szintén nagy és szignifikáns mértékben javult mindvégig, de a két csoport közötti javulás mértékben nem volt érdemi különbség kimutatható. A kísérleti csoportnál az első heti kontrollvizsgálatnál nagyobb változást, gyorsabb javulást tapasztalak, de a hetek múlásával a kontrollcsoportba tartozók behozták lemaradásukat. A kontrollcsoportban statisztikailag is releváns mértékben többen használtak kiegészítő terápiaként diclofenac hatóanyagtartalmú készítményeket a kontrollvizsgálatok során, mint a kísérleti csoportban. Más hatóanyag tartalmú készítmények, illetve a nem gyógyszeres terápiák (pl. gyógytorna) igénybevétele szempontjából nem volt szignifikáns különbség a két csoport között.
A kapott eredményeket a kutatóorvosok úgy értékelik, hogy a szteroid hatóanyag tartalmú készítmények mind a kisízületbe, mind az izomba juttatva hatásosnak bizonyulnak a kisízületi szindróma által provokált derékfájdalom kezelésében. A kisízületekbe juttatott injekció hatékonyabb abból a szempontból, hogy a panasszal élők kisebb arányban szorulnak kiegészítő nem-szteroid gyulladáscsökkentő (NSAID) tabletták használatára. A vizsgálat eredményeit a brazil kutatóorvosok a Spine 2013. évi 23. számában tették közzé.
Az Országos Gerincgyógyászati Központban derékfájdalom miatt kivizsgálásra és nem-műtéti terápiára érkező betegek körében, akiknél szintén igazolódott, hogy panaszaik forrása a kisízületi szindróma, indokolt esetben szintén nagy hatékonysággal alkalmazzuk a kisízületek szteroidot is tartalmazó injektálását (kisízületi blokád) az egyéb, kiegészítő terápiák (úgymint gyógytorna és masszázs) mellett.9999565
A cikk szerzője az Országos Gerincgyógyászati Központ és a Budai Egészségközpont munkatársa.
