Hányszor fogadtuk már meg azt, hogy majd holnaptól új életet kezdünk? Letesszük a cigarettát, nem nassolunk este hat után, minden reggelt tornával kezdünk, és így tovább… Az életmódváltás igazi kihívás, nagyon erősen kell akarnunk, ráadásul a változás időigényes dolog is. Eddigi szokásainkat nem tudjuk egyik napról a másikra felszámolni. Természetes, hogy néha elgyengülünk, és esetleg elbukunk. A lényeg, hogy mindig őrizzük meg elszántságunkat, és folytassuk a már megkezdett munkánkat. Íme hat lépés, amely segít végigmenni a változás útján az új, egészséges élet felé.

Lássuk be, így nem folytathatjuk tovább!

Talán ez a legfontosabb lépés: belátni, hogy az az életmód, amelyet folytatunk, nem vezet sehová. Ha szeretnénk hosszú ideig jó erőben, testi-lelki-szellemi egészségben élni, akkor kezdjünk el tudatosan törődni magunkkal, még a baj felbukkanása előtt. Készítsünk egy részletes tervet, amelyet követhetünk. Lehet ez egy diétás módszer, egy edzésterv, egy önvizsgálati módszer, annak megfelelően, hogy mire van szükségünk.  Ez a terv egy térkép, amely elvezet minket célunk felé.  Fogjuk föl úgy az egészet, mint egy kalandos utazást egy ismeretlen országba. Az út végére mi magunk is biztosan megváltozunk. Ha igazán körültekintőek vagyunk, akkor szakember segítségét is igénybe vehetjük. Az ő tapasztalatával és szaktudásával még inkább felkészülhetünk az esetleges kihívásokra.

Álmodozás helyett válasszunk reális célokat!

Kérdezzük meg mindig magunktól, hogy az a kitűzött cél nem túl elérhetetlen-e. Vegyük figyelembe egyéni adottságainkat is, és igyekezzünk a realitás talaján maradni, így elkerülhetjük a csalódást.  Mert valóban jó volna egy hét alatt öt kilót fogyni, és van, akinek sikerül is, de ez az ütemű fogyás hosszú távon inkább ártalmasabb, mint egészséges. Adjunk le inkább heti egy kilót, és akkor egyrészt biztosan nem ér minket csalódás, másrészt pedig a lassú fogyás eredményeként a kilók sem jönnek vissza olyan hamar. Ráadásul a sikerélmény is biztosan garantált. Ugyanígy a rendszeres sportolás bevezetése után sem várhatjuk el magunktól, hogy néhány héten belül lefutjuk a maratont. A túl hirtelen megerőltetés jó esetben csak izomlázhoz, rosszabb esetben sérülésekhez vezethet, hosszú időre elszakítva minket eredeti célunktól.

Találjunk társakat a változáshoz!

Vonjuk be az változásba egy barátunkat, családtagunkat is. Beszéljünk neki arról, hogy milyen célokat tűztünk ki és miért. Könnyen lehet, hogy a másik is kedvet kap hozzá, és csatlakozik hozzánk. Ez egyrészt felébreszti mindkettőnkben az egészséges rivalizálást, a „Ha ő meg tudja csinálni, akkor én is” – típusú gondolatokat. Másrészt pedig erősíti az összetartozás érzését. A közös cél egyfajta felelősséggel is felruház minket. Ha látjuk, hogy a másik esetleg nehezen viseli a megpróbáltatásokat, akkor automatikusan a segítségére sietünk, elvégre mindketten közös cél felé tartunk. Ha nem sikerül társakat találnunk, csatlakozhatunk egy támogató csoporthoz is. Nagyon fontos ugyanis, hogy olyan emberekkel osszuk meg az érzéseinket, akik hasonló cipőben járnak vagy jártak. Ők azok, akik igazán hasznos és értő tanácsokkal tudnak minket ellátni. Ennek köszönhetően küzdelmünk már nem lesz olyan félelmetes és kiismerhetetlen.  

A siker áldozatokat követel

A nyereségen túlmenően minden változás vereséggel is jár. Míg a derékpanaszaink sokáig felmentettek minket számtalan fizikai munkától, egészséges gerinccel már ismét mindenben részt kell vennünk. A fogyókúra idején el kell felejtenünk a habzsolás gyönyörét, amely fokozhatja a mindennapi szorongást. Az életmód-változtatás előtt merjük átgondolni, hogy mit veszítünk ezzel, és mérlegeljük, hogy megéri-e mindezt nekünk. Talán jobb tudatosan látni, hogy miért nem akarunk valamin változtatni, mint hitegetni magunkat azzal, hogy „én megpróbáltam, de egyszerűen nem jött össze”.  Ha viszont mégis úgy döntünk, hogy belevágunk, az adódó nehézségeket ne kudarcként értelmezzük. Ha esetleg elbukunk, mindig gondoljuk át, hogy mit tanultunk a visszaesésekből, és minden tapasztalatot építsünk be a következő tervbe!

Legyünk hálásak minden egyes apró sikerért

Rendkívül fontos megerősítő ereje van annak, ha a kitűzött célok elérésekor tudatosítjuk magunkban, hogy sikerült, megcsináltuk. Vezessünk naplót, ajándékozzuk meg magunkat valamilyen kisebb-nagyobb ajándékkal, amely a győzelmünkre emlékeztet majd bennünket. Ha sikerült néhány kilótól megválnunk, vegyünk magunknak egy új ruhadarabot. Ha sikerült elmulasztani derékfájdalmunkat, ne álljunk meg, kezdjünk el még szabadabban és aktívabban mozogni. Lepjük meg magunkat egy futócipővel, iratkozzunk be egy jógaórára, találjuk meg azt az elfoglaltságot, amely a legnagyobb örömet okozza számunkra.

Tudatosítsuk a külső-belső akadályokat

A változásra sarkalló motiváció mögött legtöbbször megbújnak rejtett félelmek, szorongások és fantáziák, melyek gátlásként nehezítik a célok elérését. Sőt van, hogy a környezet nézi rossz szemmel igyekezetünket vagy kevesebb idő és figyelem jut más elfoglaltságoknak/ személyeknek. Olyan ez, mintha behúzott kézifékkel hajtanánk fel az autópályára – az optimálisnál több erőfeszítést igényel ilyenkor a kitartani elhatározásunk mellett. A célok kitűzése mellett érdemes átgondolni, hogy milyen külső (környezetből adódó) és belső (saját félelmeinkkel vagy szorongásainkkal összefüggő) gátló tényezők jelentkezhetnek, amikor belevetjük magunkat az életmódváltás folyamatába.

Az írás az Országos Gerincgyógyászati Központ pszichológus munkatársainak közreműködésével készült.