Az újonnan kifejlesztett gerincfúziós rendszer egy eddig kiaknázatlan fúziós lehetőségre teremt biztos megoldást. Ez az új lehetőség az interspinosus fúzió, ami egy hátsó, axiális fúziót jelent. Ebben az esetben a fúzió a két csigolya hátsó tövisnyúlványai között jön létre.
A rendszer központi része a speciális műanyagból (PEEK) álló távtartó, ez kerül a két tövisnyúlvány közé. Ezen a távtartón van egy, a csigolyákat összekötő ablak vagy csatorna, amibe a csontot, vagy a csontpótlót rakva létrejön a csontos híd a fúzió során.
A Romeo 1.1 rendszer másik két eleme a távtartó két oldalához fixált szárnyszerű lemez, ami karmaival rögzül a tövisnyúlványok oldalához, így hídszerűen összekötve hozza létre a két csigolya stabilizációját. A maximális idomulást az adott anatómiai helyzethez az a technikai fejlesztést biztosítja, hogy a lemezek mozgása és fixálása mindhárom síkban 15 fokig kivihető.
A stabilizáció utolsó pontja az egyszerű és gyors blokkolás. A rendszer az adott beállított helyzetben egy mozdulattal kompresszió alá kerül (összepréselődik), és rögzíti az adott helyzetben az implantátumot.
Ez a hátsó fúziós rendszer elülső intervertebrális fúziós rendszerekkel kiegészítve a teljes, 360°-os fúziót is megvalósíthatja.
A cikk ismertetője az Országos Gerincgyógyászati Központ munkatársa.
A kép és az eredeti írás a www.spaineart.com weboldalon található.
