A keddi „Brazil kudarc” drámája után, ismét terítékre került a sajtóban Neymar gerincsérülésének „mítosza”. Mint gerincgyógyászattal foglalkozó orvos, a sérülés és az azt követő, egész nemzetet érintő drámai vereség és megsemmisülés vélt, vagy valós összefüggéseit nem szeretném elemezni, de a sajtóközleményeket összegezve, néhány tényt, megállapítást és következtetést szeretnék megosztani, és néhány tévhitet eloszlatni a töréssel kapcsolatban.

A gerinc sérüléseit és töréseit orvosilag többféle szempont szerint osztályozhatjuk. A főbb szempontok a direkt – nem direkt (kontakt – nem kontakt) behatások, a sérülés - mozgás mechanizmusa, a kialakult morfológia, a deformitás fajtája és további alakulása, a fellépő instabilitás mértéke és a neurológiai (idegrendszeri) károsodás és annak lefolyása.

A felmerülő törések közt a médiában a kompressziós csigolyatest törés (csontritkulásban, magasban esésnél vagy direkt traumás előrehajláskor pl.: autóbaleset), az oldalnyúlvány vagy processus transversus törés (direkt erőbehatásra, torzióra, vagy az izom, szakításos, közvetlen erőhatása után kialakulva) illetve a traumás hátsó csigolyaív törés vagy szakadás (spondylolysis, főként fokozott terhelésre fáradásos törésként, stresszfracturaként leírva, vagy direkt trauma hatására kialakulva) jelentek meg vezető hírként.

A sérülés körülményei

A kolumbiai játékos láthatóan nagy lendülettel, kitartott térddel, direkt kontaktusban érkezik Neymar alsó háti - ágyéki gerincére. Ha jól megfigyeljük, akkor Neymar vállába kapaszkodva hátrahúzza ellenfele felsőtestét, így egy közvetett extensiot (hátradőlést) kényszerítve a gerincre. Ebben a mechanizmusban nemcsak a direkt erő gyakorol hatást a gerincre, de a forszírozott extensio a gerinc hátsó elemeit összenyomja (komprimálja), az elülső elemire pedig széthúzó, szakító hatással bír (a kétkarú emelő elve).

Fontos tény, hogy Neymar a sérülés után közvetlenül azt panaszolta, hogy nem érzi a lábait. Ez többekben a gerincvelő sérülés és bénulás lehetőségét vetették fel, de a tény, hogy sérülése (a sajtóforrásokat, képeket elemezve) nem a gerincvelő szintjében volt, és az átmeneti érzészavart a fájdalom által kiváltott és átírt érzeteltérések, vagy a pszichés sokk is okozhatták.

A hírekben található orvosi dokumentumok, képanyagok

Az interneten elérhető források orvosi szempontból szerény hitelességgel bírnak. Több helyen nem a hivatalosan sérültnek mondott ágyéki 3-as csigolya lett feltüntetve, illetve több leközölt képen, olyan eltérő gerincbetegségek jelei láthatóak, amelyek Neymarnál nem voltak köztudottak, illetve egy adott páciens esetében sem összeegyeztethetőek időben és morfológiailag.

A feltételezhető igazság és Neymar jövője

A fentiekből feltételezhető, hogy Neymar az ágyéki gerinc harmadik, az egyik legsérülékenyebb csigolya oldalnyúlványának (processus transversus) direkt erőbehatás által bekövetkezett traumatológiailag stabil törését szenvedte el. Az anatómiai helyzetből kifolyólag idegrendszeri tartós károsodása a sérülésből nem várható. A terápiát illetően jelenleg gerincsebészeti beavatkozás szerencsére nem szükséges, a további terápiás ellátás lényege a külső rögzítő (gerincortézis – fűző) viselése, a gerinc tehermentesítése, aktív gerincstabilizáció, gyógytorna (az éjszakai gipszágy már nem favorizált a gerincgyógyászatban).   … és a lényeg, hogy az edzésekhez négy hét után fokozatosan visszatérhet. A sors fintora, hogy a döntőben már amúgy sem lesz rá szükség.

Utólag most a Holland – Argentin meccs végén magánemberként, ha szabad megjegyeznem azt, hogy ez a fajta becstelen sportszellem és alattomos küzdési stratégia sajnos, ha nem is tudatosan, de hatást gyakorol a nagy „Világfocira” a jövőben. A mostani meccs alatt kettő olyan közvetlen „gerinctámadást” láttam (kisebb – nagyobb könyöklés, stb.), ami eddig nem volt szokás a zöld gyepen.

A cikk szerzője az Országos Gerincgyógyászati Központ munkatársa.