Az elesés igen veszélyes sérüléseket okozhat, különösen idős korban. A megelőzés látszólag lehetetlennek tűnik, hiszen az esetek többségében egy pillanat műve a baj. Azonban kis odafigyeléssel biztonságos környezetet alakíthatunk ki magunk körül. Eláruljuk, hogyan!

Nemcsak időskorban, hanem bizonyos pszichés állapotok vagy gyógyszerek szedése esetén, esetleg megváltozott fizikumunk következtében instabilak lehetünk. Ezért nem meglepő, hogy a sérülések jelentős hányadát okozzák az ezekből az okokból bekövetkező esések. Ahelyett, hogy még inkább félnénk az eleséstől és esetleg korlátoznánk a mozgásunkat, érdemes a következő tanácsokból minél többet megfontolni és beépíteni napi rutinunkba.

1. Gondoljuk át a veszélyeket!

Az elesés kivédése érdekében, írjuk össze, hogy milyen gyógyszereket szedünk. Előfordulhat ugyanis, hogy valamelyik szédülést, álmosságot okoz.

Idézzük fel a korábbi eleséseink körülményeit, hogy hogyan éreztük magunkat akkor. Hirtelen állt fel? Vagy már séta közben lett rosszul?

Bizonyos szem- és hallásbetegségek is okozhatnak szédülést, elesést. Érdemes ezért látásunkat és hallásunkat is ellenőriztetni.  

Emellett figyelje meg magát járás közben! Mennyire kényelmes, stabil a járása? Érez közben bármilyen szédülést, ízületi fájdalmat, légszomjat, zsibbadást a lábában, lábfejében? Ha a válasz igen, ezekről is tájékoztassa orvosát.

2. Maradjunk mozgásban!

A mozgás jótékony szerepe az elesés megelőzésében is roppant fontos. Az orvosunk beleegyezésével válasszunk magunknak egy biztonságos, nem túl megterhelő mozgásformát, például a sétát, vízi tornát, tai chi-t, jógát. A lényeg, hogy olyan sport legyen, amely finom, lassú és/vagy talajközeli gyakorlatokból áll, a vízben végzett gyakorlatok pedig az ízületek tehermentesítése szempontjából is kiválóak. Ezek a mozgásformák csökkentik az elesés rizikóját, fejlesztik az erőnlétet, az egyensúlyérzéket, a koordinációs képességeket és a rugalmasságot. Ha az eleséstől való félelme miatt kerül mindenféle mozgást, ezt is mondja el orvosának. Ő tud olyan mozdulatok, gyógytornát ajánlani, amelyek még a fentieknél is kíméletesebbek, biztonságosabbak.

3. Hordjunk kényelmes cipőt!

Nem is gondolnánk, hogy a kényelmes, jó cipő mennyire pozitív irányba tudja befolyásolni a séta minőségét.  A magas sarkú cipő, a laza, bokánkat nem tartó vagy a túl merev talpú lábbeli, a flip-flop papucs, instabillá teheti a járásunkat. A legideálisabb az a cipő, amelynek néhány centis sarka van, talpa pedig rugalmas, követi a láb gördülését, emellett a bokánkat is stabilan tartja. Amennyiben pedig valamilyen deformitásunk (például lúdtalp, bütyök, sarkantyú, egyik láb rövidsége) is van, érdemes speciális talpbetétet, sarokemelőt, ortopéd cipőt beszereznünk. 

4. Szüntessük meg a veszélyforrásokat, akadályokat!

Nézzünk körbe az otthonunkban. A megszokott, biztonságot sugárzó környezet sokszor igen komoly veszélyek forrása. Tüntessük el a földön heverő dobozokat, újságpapírokat, elektromos vezetékeket a földről. Azokon a „folyosókon”, ahol gyakran közlekedünk, ne legyen semmilyen akadályozó eszköz. Például asztal, kanapé, polc, növények. Elég egy kis figyelmetlenség, és a lábunk máris könnyen elakadhat bennük. A szőnyegeket is jobb padlószőnyeggel helyettesíteni, vagy valamilyen csúszásgátlóval rögzíteni őket. A fürdőszoba és konyha egyik fő veszélyforrása a nedves csúszós padló vagy burkolat. Ezért jobb mindkét helységben elől hagyni a felmosórongyot, és, ha úgy adódik, töröljük fel naponta többször a helyiséget. A fürdőkádban, zuhanytálcában pedig mindenképp helyezzünk el csúszásgátlót, kapaszkodót, esetleg műanyag széket, amelyre kényelmesen ráülhetünk, miközben zuhanyozunk.

5. Még több fényt!

Van, aki spórolásból, van, aki csak megszokásból nem használja este a lámpát, csak egy kis gyönge fényű világítótestet. Esti órákban a tévé fénye sem biztosít kellő világosságot. Épp ezért nem győzzük eléggé hangsúlyozni, hogy ne spóroljunk a világítással! Helyezzünk el lámpatesteket a sötét sarkok felett, illetve azokon a helyeken, ahol esténként rendszeresen közlekedünk, például a mosdó felé menet. Az is sokat tud segíteni, ha egy elemlámpát készítünk az ágyunk mellé, és szükség esetén (például áramszünet) azzal világítunk magunk elé.

6. Ne szégyelljünk segédeszközöket használni!

Ha az orvosa is úgy tanácsolja, használjon nyugodtan botot, járókeretet, amely nagy biztonságot ad járás közben. Életmentő szerepe lehet lakásban elhelyezett segédeszközöknek, például kapaszkodóknak a lépcsőnél, WC mellett, zuhanyzónál, kádnál.

Az írás az Országos Gerincgyógyászati Központ munkatársainak közreműködésével készült.