Előfordult már Önnel, hogy nagyobb szájnyitásnál, például ásításnál kattant egyet az állkapcsa, vagy rágáskor fájdalmat érzett? Ezek a jelenségek állkapocsízületi problémákra utalhatnak. Az ilyen elváltozások meglepően gyakoriak, négy felnőtt emberből három már tapasztalt hasonlót az életében. Nézzük, mi minden lehet a kellemetlenségek hátterében!

Az állkapocsízületi problémák gyógyításával a fogászat-szájsebészet szakterületen belül a gnatológia foglalkozik. A szájmozgást lehetővé tévő állkapocsízület működési zavarait – így az állkapocskattanást is - több rendellenesség is kiválthatja, leggyakrabban helytelen rágás, fogcsikorgatás, egyenetlen terhelés van a hátterében. A jellegzetes kattanó hangot és a vele járó érzést akkor tapasztalhatjuk, ha az állkapocsízület fejrésze nem tökéletesen illeszkedik a vápa porckorongjához, hanem kóros pozícióban van, részlegesen kiakadt vagy teljesen kikerült az ízületi árokból, és a száj mozgatásakor „ugrik” a helyére.

Az állkapocsízület bármilyen rendellenességét tapasztalva minél előbb érdemes szakorvoshoz fordulni, mivel az időben kezdett kezeléssel elkerülhetőek a további kellemetlen következmények, például az állkapocs izmainak fájdalma, vagy a rágási nehézségek, az állkapocs hirtelen vagy gyakori „kiakadása” illetve szájzár kialakulása.

Változatos okok az állkapocsízületi problémák mögött

A rendellenességek mögött a legtöbbször az állkapocs ízületének és porcainak túlterhelése, kopása áll, amit számos körülmény kiválthat. Az idősödéssel járó természetes kopás mellett az öröklött hajlam (az ún. mélyharapás, amikor a felső fogak szinte eltakarják az alsót, így túl közel kerül egymáshoz a  felső és az alsó állcsont), a szabálytalan állású fogak, a rosszul illeszkedő fogpótlások vagy a foghiány miatti egyoldali rágás, a helytelen testtartás és az ízületi porcok elfajulása is. Szájsebészeti vagy egyéb, intubálással járó műtéti beavatkozás is okozhat állkapocsízületi rendellenességet. A tartós stressz miatt görcsösen összeszorított száj, az éjszakai fogcsikorgatás is hozzájárulhat az állkapocsízület túlterheléséhez.

A kattogástól a szájzárig

A kattanó hang, a nehezített rágás, az állkapcsot mozgató izmok fájdalma, az esetleges szájzár kialakulása egyértelműen utal az állkapocs funkciózavarára, de kísérhetik olyan tünetek, panaszok is, amelyeknél az érintett nem is gondol erre az összefüggésre. Így például az arc, a nyak, a torok, a nyelv, a váll egyes részein is felléphetnek emiatt fájdalmak, migrénes fejfájást is előidézhet, sőt, még a fülre is hatással lehet, fájdalmat vagy fülzúgást kiváltva. Az állkapocsízület súlyos porckopása gyulladást is okozhat, amely további fájdalmakat vált ki és góc kialakulását is előidézheti.

Ne hanyagolja el, forduljon szakorvoshoz!

A kezeléssel nem tanácsos soká késlekedni, mert az állkapocsízület működési zavara felgyorsítja a degeneratív folyamatokat, a porcok és a csontfelületek is károsodhatnak. Ha az állkapocs teljesen kiakad, és nem tud visszaugrani a helyére, heves fájdalmat, evés-ivási akadályozottságot és szájzárat is okozhat. A szakorvos felméri, hogy a tapasztalt kellemetlenség hátterében mi áll, és a kiváltó oknak megfelelő kezelést ajánl. Az enyhébb esetekben az állkapocs izmainak megerősítése, néhány célszerű tornagyakorlat is segíthet. A helytelen (előre görnyedt) fej- és testtartásból vagy stressz miatti kóros izomfeszülésből adódó probléma gyógytornász, fizikoterápia segítségével kezelhető. Mélyharapás esetén éjszakai harapásemelő sín alkalmazása állítja meg a további ízületi kopást. Fogászati rendellenességnél egyénre szabott korrekcióra, fogszabályozásra, fogpótlásra kerül sor. Előrehaladott állapotban gyógyszeres fájdalomcsillapításra és az esetleges gyulladás kezelésére is szükség lesz.

Az írás az Országos Gerincgyógyászati Központ munkatársainak közreműködésével készült.