A mozgás, az aktivitás az egészségőrzés legjobb eszköze: serkenti a keringést, az anyagcserét, az emésztést, karbantartja a mozgásszerveket, segít megőrizni az optimális testsúlyt. Az intenzív mozgás viszont megemeli a vérnyomást. Kezdhetnek-e edzésbe azok, akiknek vérnyomásproblémáik vannak?  

A vérnyomás normális értéke egy felnőtt, egészséges ember esetében nyugalomban 140/90 Hgmm érték alatt van. Az aktivitás, a jelentős fizikai terhelés, az intenzív mozgás esetén ez az érték és a pulzusszám átmenetileg jelentősen megemelkedik. Hosszabb távon viszont éppen ellenkezőleg, rendszeres mozgással a vérnyomás karbantartható, sőt, a szív- és érrendszeri betegségek kialakulása jó eséllyel megelőzhető, és ezek egyéb kockázati tényezői (például az elhízás, a magas vérzsírszint) csökkenthetők. A mozgás ugyanis segíti a keringést, az anyagcserét, a sejtek oxigénellátását, erősíti a szervezet védelmi rendszerét. Ehhez azonban megfelelően kell megválasztani azt a mozgásformát, amit következetesen, hosszabb távon és örömmel is képesek űzni. A magas vagy változékony, időnként kiugró vérnyomással küzdőknek ajánlatos kerülniük az intenzív terhelést, mert annak hatása kiugróan magasra növelheti a vérnyomást és a pulzusszámot. Így például az izomnövelő és a testépítő edzések nem ajánlhatók. Azoknak is ajánlatos szakemberrel konzultálniuk az edzés megkezdése előtt, akiknek tartósan, jellemzően a normális érték alatti a vérnyomásuk, mivel ez a tünet súlyos szívproblémák jele is lehet. A vérnyomásproblémák mozgásterápiával való rendezése előtt tehát első lépésként egy állapotfelmérő belgyógyászati vagy kardiológiai vizsgálaton kell részt venniük.

Magas vérnyomással kerülendő mozgásformák

Magas vérnyomással, legalábbis eleinte, amíg a mozgás jótékony hatása nem érvényesül, kerülendők azok az edzéstípusok, amelyekben nagyobb súlyok emelésével, ugrásokkal, hirtelen helyváltoztatással fizikai megterhelés éri a sportolót, vagy amelynek intenzitása megemeli a pulzusszámot, amellyel az oxigénhiányos, anaerob szakaszba is eljuthat. Vannak, akik a sportteljesítményt annyira komolyan veszik, hogy a versenyszellem, vagy például a labdajátékokban az esetleges kudarc pszichés stresszt is kiválthat náluk.

Magas vérnyomás mellett a pulzusszámot a mozgás alatt is kontrollálni kell, karra kapcsolt műszerrel. A kardiológusok ajánlása szerint a pulzusszám lehetőleg ne emelkedjen az életkorhoz igazított érték fölé. Ezt úgy kapjuk meg, hogy 180-ból kivonjuk az illető életkorát. Ha netán rosszullét, magas vérnyomásra utaló tünetek jelentkeznek (például fejfájás, szédülés, bőrpír, hányinger, kézremegés), akkor pihenőidőt kell beiktatni.

Ajánlható aktivitások

Jó, ha olyan edzésformákat választ, amelyek egyenletes terheléssel járnak, illetve amelyek az adott egészségi állapotnak megfelelően alacsonyabb és magasabb intenzitással is végezhetők. Ilyenek például a séta, a gyaloglás, kocogás, futás, a nordic walking, az edzőtermi, szobai és a terepkerékpározás, a testre szabottan összeállított frissítő tornagyakorlatok, az úszás és természetesen a túlsúlyosok, szívbetegek vagy gerincproblémákkal küzdők gyógytornája is. Jót tehetnek a statikus, egy-egy izomcsoportra koncentrálódó izometriás gyakorlatok is. Ha a lazább, alacsonyabb intenzitású mozgással a beteg megfelelő állóképességet szerzett, akkor lehet váltani erőteljesebb megterheléssel járó edzéstípusra, saját testsúllyal vagy súlyzókkal végzett terhelésre. Szakszerű irányítással, személyi edző, tréner felügyelete mellett érdemes elsajátítani a HIIT (High Intensity Interval Training) módszert, amellyel a mozgás kedvező hatásai gyorsabban érhetők el. Ennek lényege, hogy magas intenzitású, sprint jellegű szakaszos edzés időtartamai váltakoznak pihenőidőkkel.

Bármelyik mozgásformát is választjuk, be kell tartani a fokozatosság elvét, az edzés gyakoriságában, intenzitásában, időtartamában egyaránt.

A cikk az Országos Gerincgyógyászati Központ munkatársainak közreműködésével készült.