Az egészséges gerinc élettani görbületei a rugalmas erőátvitelt szolgálják. Ezek közül a hátrafelé domborodó görbületek neve az orvosi szakirodalomban: kyphosis. A gerinc élettani görbületei fokozódhatnak ill. csökkenhetnek, ha az egyén testtartása helytelen vagy ha a csigolyákon bizonyos csontos elváltozások alakulnak ki.

A gerinc élettani görbületeinek fokozódása vagy csökkenése egyaránt előnytelen terhelést jelent a gerinc képletei részére, ami később a gerinc porckopásos betegségeire hajlamosít. Ezért bármilyen oka is van az élettani görbületek megváltozásának, arra kell törekedni, hogy ezt megfelelő gyógytorna rendszeres végzésével, esetleg fűzőkezeléssel, végső esetben műtéttel állítsuk helyre.
A kyphosis fajtái
- A poszturális (tartási) kyphosis a leggyakoribb, ez a hanyag testtartás egyik fajtája. Már kora kamaszkortól kialakulhat, mindkét nemnél. A fokozódó háti görbületet, a nyaki és ágyéki gerinc-szakasz fokozott homorulata kíséri, mindez nyaki, háti ill. deréktáji fájdalmat is okozhat. A rossz tartás okozta kyphosis jól korrigálható a testtartás tudatos kontrolljával, melyet a gyógytornásztól megtanulandó gyógytorna naponkénti végzése és az izmok megfelelő működésének tudatossága jelent. Emellett sok mozgásra is szükség van, mivel ez az izmok megfelelő működését segíti. Ha a jellegzetes testtartás aktív izomerővel nem korrigálható, akkor felmerül a gerincdeformitás, így a röntgenfelvételeken is látható strukturális csigolya-elváltozással járó Scheuermann-betegség gyanúja.
- A Scheuermann betegségben gyakori, hogy a háti gerincgörbület, a háti kyphosis fokozódik, melyet a nyaki és ágyéki homorulat növekedése is kísér. Mindez nem csak esztétikai probléma, hiszen a következmények befolyásolják a gerinc funkcionális működését, és egyben hajlamosító tényezőt jelentenek a csigolyák korai porckopásos betegségeire. Így például fáradékonyságot és csigolyafájdalmakat okozhat, amelyeket súlyosbíthat a hosszas állás, ülés és a testmozgás is. A Scheuermann-kór elsősorban fiatalokat érinti, és jelentősen ronthatja az életminőségüket, súlyosabb esetben korlátozhatja őket a tevékenységükben és elszigetelheti őket az egészséges társaiktól. Az elváltozás a csigolyák zárólemezének csontosodási zavara: a megnőtt nyomás következtében ék alakban deformálódik a csigolyák fedőlemeze. Izomelváltozás is kíséri: például a mellizmok és a hasizmok megrövidülnek, a hátizmok pedig megnyúlnak a háti gerincszakaszon. Súlyos esetekben a kyphosisos hát és az összenyomódott mellkas miatt csökkenthet a tüdő oxigénfelvevő képessége is. Szemben a poszturális kyphosissal a Scheuermann kyphosisban szenvedő beteg nem tudja tudatosan korrigálni a testtartását.
- Ismert a veleszületett kyphosis is, ha a magzati fejlődés során a gyermek csigolyái, gerincoszlopa nem fejlődött megfelelően. A növekedés során ez a kyphosis fokozódhat.
- Létezik a táplálkozási kyphosis is, ami tápanyaghiány, például kóros D-vitaminhiány miatti csontdeformáció esetén fordul elő.
- A poszttraumás kyphosis kezeletlen vagy nem megfelelően kezelt csigolyasérülés következtében alakulhat ki.

A kyphosis kezelése mozgással
A kyphosisos elváltozások diagnózisa és kezelése, a tünetek, a fájdalom enyhítése szakorvosi feladat, ezért gyanú esetén mielőbb tanácsos orvoshoz fordulni. Azonban az érintett maga is sokat tehet: a helytelen tartás miatti kyphosis megfelelő gyógytorna-gyakorlatokkal egyensúlyban tartható, a fokozódása megakadályozható. Ehhez a legfontosabb a rendszeres mozgás: a célzott gyógytorna mellett különösen ajánlható például az úszás, a kézilabda és a kosárlabda. Nagyon fontos, hogy a megfelelő kezelést (abban legfőképpen a megfelelő gyógytornát) az érintett hűségesen végezze, hogy így kivédhesse a csigolyák következményes porckopásos betegségét.
A Scheuermann-kyphosis esetén a gyógytorna mellett olyan mozgásformák ajánlottak, amelyek nyújtják és erősítik a testtartásban szerepet játszó izmokat, miközben csökkentik a gerinc fokozott görbületei. Nem ajánlottak azok a mozgásformák, amelyek nagy rázkódással, a gerinc túlzott megterhelésével, görnyedt testtartással, súlyos súlyok emelésével járhatnak.
Az írás az Országos Gerincgyógyászati Központ munkatársainak közreműködésével készült.