A gerincbántalmakkal, például gerincsérvvel küzdők körében gyakori vélekedés, hogy a hideg időjárás ront az állapotukon, annyira, hogy egyesek a fokozódó fájdalmakból a közelgő időjárásváltozást is tudják előre jelezni. Utánanéztünk, a tudomány mennyiben igazolja ezt a betegtapasztalatot.

Az elmúlt évtizedben több kutatás is folyt, amelynek célja a környezeti hőmérséklet változása és a krónikus hátfájdalmak intenzitása közötti összefüggés igazolása volt. Ezek eredményei azonban nem egyértelműek. Az nem igazolódott, hogy az időjárás hidegre fordulása váltja ki a fájdalmat, de az igen, hogy a hideg a fájdalomra való érzékenységet fokozhatja, a meglévő panaszokat felerősítheti.

A hideg ismert élettani hatása az izmok, ínak görcsös feszülése, merevsége, a végtagokat ellátó erek összehúzódása. A hidegnek kitett mozgást biztosító szervek sérülékenyebbek, és a már kialakult ízületi panaszok, gyulladások is fokozódhatnak.

Svéd építőmunkások körében zajlott 2012-ben egy kutatás, amely kimutatta, hogy a külső hidegben dolgozók körében a gerinctáji fájdalmak gyakrabban alakulnak ki, mint a magasabb hőmérsékletű környezetben dolgozóknál.

Egy 2014-es európai tanulmány idős, ízületi gyulladásban szenvedő emberek időjárási érzékenységét vizsgálta, és arra jutott, hogy kétharmaduknál az időjárás befolyásolta a fájdalmukat. Különösen azok számoltak be hideghatásra fokozódó fájdalomról, akik időjárásra érzékenynek tartották magukat. Közöttük többen voltak dél-európaiak, míg a hidegebb északi országokban élők úgy találták, hogy kevésbé érzékenyek, nem hat rájuk annyira az időjárás hidegre fordulása.

A kutatások a szubjektív frontérzékenység és a hátfájás között találtak ugyan összefüggést, de a hideg és a hátfájás gyakorisága/fokozódása között nem volt kimutatható kapcsolat, sőt, a hideg éghajlaton élők alacsonyabb fájdalomszintről számoltak be. Így a hideg nem lehet a fájdalom közvetlen kiváltó oka.

Ugyanebben az évben egy ausztrál tanulmány is foglalkozott a kérdéssel: a vizsgált időszak meteorológiai adatait vetették össze a betegek fájdalomészlelésével. Szintén úgy találták, hogy nincs összefüggés a hideg időjárás és a hátfájás között, a gerincbántalmak kialakulása és a beteg fájdalomérzete pedig ennél sokkal több tényezőtől is függ. Például rámutattak arra, hogy az időjárás változása, a hideg, fényszegény, otthonülős időszak beállta megváltoztathatja a betegek pszichés állapotát, gyakoribbá válik a szorongás és a depresszió, ami a fájdalomérzetet is fokozza.

Egy 2019-es kínai kutatás szerint a környezeti hőmérséklet 10°C-os csökkenése a fájdalomérzetet a betegek beszámolója szerint felállított skálán kimutathatóan, fél ponttal megnövelte, sőt, a 10°C alatti hőmérséklet drasztikusan megnövelte az ágyéki porckorongsérvben szenvedő férfiak kórházi kezelési esetszámát.

Miért hathat a hideg a fájdalom erősödésére?

Több tényező is hozzájárulhat ahhoz, hogy a mozgásszervi panaszokat, köztük a hátfájást a hidegben intenzívebbnek élik meg a betegek. Egyrészt a hideg az erek összehúzódásával hat a vérkeringésre, másrészt az időjárás változásával növekvő légköri nyomás ízületi duzzanatot, gyulladást okozhat, emellett a fájdalomérzékelő receptorok érzékenyebbekké válnak a hidegben.

Életmódi változások is hozzájárulhatnak mindehhez, hiszen a fényszegény, nyirkos, hideg időszakban kevesebb időt töltünk a szabadban (ami miatt D-vitaminhiány alakulhat ki), és jóval kevesebbet mozgunk, ami miatt edzetlenek, merevebbek, sérülékenyebbek a mozgást koordináló szerveink. A szezonális hőmérséklet-csökkenés befolyásolhatja az ízületi folyadék viszkozitását az ízületekben, és a besűrűsödött „kenőanyag” csökkenti a hatékonyságot, fájdalomhoz vezethet.

A téli időjárás a mentális egészségre is hat, hiszen a kevesebb napfényben csökken a természetes szerotonintermelés, megnő a melatonintermelés, gyakoribb a szorongás és a depresszió, ami közvetlenül befolyásolhatja a fájdalomérzetet. Még a téli ünnepkörhöz kapcsolódó, növekvő stressz is érzékenyebbé teszi a betegeket a fájdalomra.

Hat tipp, amellyel ellensúlyozható a hideghatás

• Hidegben is figyelni kell a hidratálásra! A folyadékfogyasztás megfelelő szintjét biztosíthatjuk ásványvízzel, gyümölcslevekkel, levesekkel, tejtermékekkel. Az alkoholos italokkal jobb csínján bánni, mert dehidratáló hatásúak, ami árt az ízületeknek és általában a mozgásszerveknek, és a depresszió kialakulását is elősegítik.

• Aki hátfájdalmakra hajlamos, az különösen vigyázzon a háta, dereka melegen tartására. A derékmelegítő még divatos is lehet.

• Minél több időt töltsön természetes fényben, ami segít elkerülni a depressziót, és javítja a munkahelyi termelékenységet, energikusabbá, lendületesebbé teszi.

• A mozgást hidegben sem szabad abbahagyni, mert a rendszeres aktivitás serkenti a vérkeringést, erősíti az izmokat, amelyek így védelmet, tartást adnak az ízületeknek.

• Használjon ki minden olyan lehetőséget (lehet hobbi, zenehallgatás, tánc, stb.), amelyek örömmel, sikerélménnyel töltik el, mert ez serkenti a „boldogsághormonok”, köztük a természetes fájdalomcsillapítónak tartott endorfinok termelését.

• Próbálja ki a finn- és az infraszaunát − mindkettő jótékony hatású lehet!

A cikk az Országos Gerincgyógyászati Központ gerincsebészének, ortopéd-traumatológus szakorvosának közreműködésével készült.