Evészavarnak nevezzük azokat az evési szokásokat, melyek a testsúlyban vagy a test működésében egészségügyi és esztétikai gondot okoznak. Több különböző formája létezik, a legismertebb az összes közül az anorexia nervosa és a bulimia nervosa. Ebben a sorozatban az evészavarok és a fájdalom összefüggései kerülnek megvilágításra. 

Bulimia nervosának (BN) nevezzük azt az állapotot, amikor a személy a szükségesnél jóval több tápanyagot visz be a szervezetébe rohamszerűen, majd valamilyen módon megszabadul attól. Emellett szüntelenül foglalatoskodik testsúlyával és alakjával.

Evészavarnak nevezzük azokat az evési szokásokat, melyek a testsúlyban vagy a test működésében egészségügyi és esztétikai gondot okoznak. Több különböző formája létezik, a legismertebb az összes közül az elhízás, az anorexia nervosa és a bulimia nervosa. Ebben a sorozatban az evészavarok és a fájdalom összefüggései kerülnek megvilágításra.

Nincs könnyű helyzetben az, akinek MR vagy CT vizsgálattal porckorongsérvet állapítottak meg, s a netről próbál tájékozódni arról, milyen kezelés lenne a legjobb a számára. Sebészek honlapjai esküsznek a műtétre (de a műtéti szövődmények taglalását nagyvonalúan kezelik), míg manuálterápeuták, egyéb nem műtéti kezelést kínálók óva intik a gyanútlan olvasót attól, hogy sebész közelébe menjen.

Dr. Varga Péter Pál gerincsebész, a Gerinces.blog.hu főszerkesztője, a Budai Egészségközpont Kft. és az Országos Gerincgyógyászati Központ vezetője. Fotó: Sárközy György

(A következő írás alkalmas lehet a nyugalom megzavarására, így 18. éven aluliaknak nem ajánljuk!)

Képtelenség meghatározni, hogy a kultúra, amiben beleszületünk, pontosan mennyire képes formálni az élményeinket, de annyi biztos, hogy nagy hatással van ránk. Így van ez a fájdalom érzékelésével is, minden ember átél és reagál a fizikai fájdalomra, ugyanakkor népcsoportonként más-más jellemzőket lehet találni a fájdalom kifejezésével kapcsolatban. Az is valószínű, hogy a kommunikációs és viselkedéses mintákon túl a kulturális környezet meghatározza azt is, ahogyan megéljük a fájdalmat.

Képzeljünk csak el egy szemöldökét piercinggel átszúrató kamaszt vagy ugyanezt a fiatalt egy mandulaműtét után. Az élmény a kontextus miatt nagyon eltérő – amíg egyik esetben örömteli célt szolgál, a másik esetben szenvedést okoz a fizikai bántalom. Kulturális kontextusra talán a legjobb példa a szülés, amely során a kellemetlen fizikai érzetet fölülírhatja a gyermekáldás örömteli élménye. A kulturális kontextus a fájdalmat normalizálja, adott esetben közösségi és spirituális céllal ruházza fel, így a kellemetlen élmény elviselhetővé válik.

Eddig mindig élni szerettem
A kínszenvedést félretettem
És most hónapjaim nem nyitnak egy kicsiny ablakot
Ahol legalább képzeletben szabad vagyok
Nem tudom éveim vannak-e hátra
Vagy csak napjaim
De élni nem kívánok
Úgy szorongat a kín.
Körülfog és kibélel a depresszió
Gyorsan elpusztulnom az volna jó.
Az élőknek jó életet kívánok.

(Weöres Sándor: Vers a pokolból)

A megnövekedett alvásigény és étvágy a szervezet természetes reakciója az évszakváltásra, azonban vannak olyanok, akiknél ezek a jelenségek erőteljesebben, illetve más tünetekkel kiegészülve jelennek meg. A hangulatzavarok egy speciális fajtája az ún. szezonális hangulatzavar, mely magában foglalja a téli és a nyári depresszió jelenségét is. Cikkünkben a téli depresszió okait, tüneteit és kezelését mutatjuk be.

A szezonális hangulatzavar tünetei leggyakrabban késő ősszel vagy tél elején jelennek meg, illetve tavasszal és nyár elején tűnnek el, vagyis ciklikus, ideiglenes állapotról van szó. Előfordul olyan is, amikor a tünetek nyáron manifesztálódnak, ez az ún. nyári depresszió. A lefolyás azonban mindkét esetben hasonló: enyhébb tünetekkel indul, amelyek az évszak előrehaladtával válnak egyre kifejezettebbé.

A gerincbetegségekhez társuló fájdalom, az egyik leggyakoribb panasz, ami a Pácienseket orvoshoz viszi. Folyamatosan átalakuló világunkban egyre nagyobb szerepet kap az öngyógyítás, amely ma már nemcsak a különböző fizioterápiás módszerekre terjed ki, hanem az öngyógyszerelésre is.

Az öngyógyítás- öngyógyszerelés térhódítása a nem receptköteles gyógyszerek egyre nagyobb terjedésének köszönhető, amely amennyire népszerű – hisz a Betegeknek nem kell órákat tölteni a háziorvosi, vagy egyéb szakorvosi rendelőkben – annyira veszélyes is lehet a helytelen alkalmazás esetén. Írásunkkal az utóbbira szeretnénk felhívni a figyelmet, részben saját gerincgyógyászati szakrendelői tapasztalatunk, részben a szakirodalmi hivatkozások és tanulmányok adatai alapján.

A fejfájás igen gyakori panasz, mely jelentősen befolyásolja az életminőséget. A krónikus fejfájások egy része a nyaki gerincből ered. Milyen képet mutat a nyaki gerincből eredő fejfájás? Milyen tényezők befolyásolják? Mely fizioterápiás módszerek állnak rendelkezésre? Mindezekről olvashat az alábbi összefoglaló cikkben.

A fejfájás a leggyakoribb fájdalom panaszok közé tartozik. A globális népesség 66%-át érinti, minden életkorban előfordulhat és a munkaképtelenség egyik fő okát képezi. Erőteljesen befolyásolja az életminőséget, és jelentős szocio-ökonomikus hatással bír. A népesség 96%-a szenved élete során valamikor fejfájástól. A krónikus fejfájások 15-20%- a sorolható a nyaki gerincből eredő fejfájások közé.

A D-vitamin az egyik legősibb vegyülete szervezetünknek, melyre szinte valamennyi szervrendszerünk megfelelő működéséhez szükség van. Hiánya vagy alacsony szintje számos betegség kockázatát növelheti. A D-vitamin hiány leggyakoribb télen és tavasszal, a nyáron és ősszel mérhető 50-60% körüli érték erre az időszakra 70-80%-ra emelkedik. 

Tudnunk kell, hogy a D- vitamin nem valódi vitamin, mivel a szervezetben is termelődik, s több lépcsőn keresztül aktiválódik, és számos szervünkben saját receptora van. Ezért valójában az aktivált D-vitamint egyre gyakrabban nevezzük D-hormonnak. A több évtizedes szokás miatt azonban ma is D-vitaminként emlegetjük.

Közeleg a barátságtalan hosszú őszi-téli időszak, amikor a szervezet vitamintartalékai kimerülnek, ezért sokkal több bevitelre van szükségünk az egészséges életmódhoz. Így van ez a számos betegség  megelőzésében kitüntetett szerepet betöltő C-vitamin esetében is.

A C-vitamin – amelynek felfedezése a magyar származású Nobel-díjas Dr. Szentgyörgyi Albert orvosprofesszor nevéhez köthető – az emberi szervezetre kifejtett sokrétű jótékony hatása, az egészségünk fenntartása érdekében már évtizedek óta vitán felül áll.