A gerincbetegségekhez társuló fájdalom, az egyik leggyakoribb panasz, ami a Pácienseket orvoshoz viszi. Folyamatosan átalakuló világunkban egyre nagyobb szerepet kap az öngyógyítás, amely ma már nemcsak a különböző fizioterápiás módszerekre terjed ki, hanem az öngyógyszerelésre is.

Az öngyógyítás- öngyógyszerelés térhódítása a nem receptköteles gyógyszerek egyre nagyobb terjedésének köszönhető, amely amennyire népszerű – hisz a Betegeknek nem kell órákat tölteni a háziorvosi, vagy egyéb szakorvosi rendelőkben – annyira veszélyes is lehet a helytelen alkalmazás esetén. Írásunkkal az utóbbira szeretnénk felhívni a figyelmet, részben saját gerincgyógyászati szakrendelői tapasztalatunk, részben a szakirodalmi hivatkozások és tanulmányok adatai alapján.

A Pácienseknek ma már beláthatatlan (sokszor átláthatatlan) lehetőségük van arra, hogy önmaguk válasszák ki, milyen módon kívánják fájdalmukat csillapítani: gyógyszerekkel, gyógyhatású termékekkel, gyógyteákkal, különböző fizioterápiás módszerekkel, alternatív és keleti gyógymódokkal, jógával, pszichoterápiával, meditációval stb.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslései szerint a gyógyszerek több mint felének felírása és forgalmazása nem megfelelő, és a Betegeknek kb. a fele helytelenül alkalmazza a vény nélkül kapható gyógyszereket, ezen belül a legnagyobb csoportot kitevő fájdalomcsillapítókat.

A nem előírásszerű gyógyszerelés viszont, egyrészt alááshatja a gyógyszer klinikai vizsgálatokban tapasztalt hatásosságát, másrészt így jelentősen nő a terápia sikertelenségének, a mellékhatásoknak és a nem kívánt eseményeknek az esélye.

A nemzetközi és magyarországi makro elemzés szerint a legkeresettebb 12 leggyakoribb vényköteles készítmény közül a fájdalomcsillapítók az előkelő negyedik helyet foglalják el, míg a vény nélküli gyógyszervásárlásnál a láz- és fájdalomcsillapítók az első helyen szerepelnek.

Az utóbbi években a vény köteles gyógyszerek vény nélküli státuszba sorolása szignifikáns növekedést mutat, melynek következtében az eladásokat- fogyott darabszámot – vizsgálva jelentős növekedés volt észlelhető a közép és kelet – európai országokban,- így Magyarországon is- ahol az emelkedés kimagasló – 15%-os – volt, mely elsősorban szintén a fájdalomcsillapítók fogyasztásának tulajdonítható.

Így értelemszerűen növekvő tendenciát mutat az öngyógyítás, öngyógyszerelés mértéke is, amikor a Páciensek saját maguk döntenek arról, hogy miként, milyen gyógyszerekkel kezeljék az önmaguk által felismert panaszokat, hisz az öngyógyítás egyik eszköze a nem receptköteles készítmények vásárlása és szedése, amely még inkább óvatosságra kell, hogy intsen bennünket.

A tényszerű bevezetőnk után a „vény nélküliség” számos probléma forrásából kiemelendő:

• Az „öngyógyszerelés” „öndiagnosztizálásra” is hajlamosít, mely sokszor hamis diagnosztizáláshoz vezet, esetleg késői hatékony terápiához.
• A vény nélküli készítményeknek igen széles a kommunikációs csatornája, Tv, újság, plakát, stb, azonban a reklámok néha vagy túlzóak, ill. a legtöbbjük nem ad pontos tájékoztatást a hatásokról, mellékhatásokról és gyógyszer interakciókról. A gyógyszerészek véleménye szerint a vény nélküli gyógyszereknél egyharmad részben érezhető a gyógyszer reklámok hatása.
• A Páciensek nagy része azt a gyógyszert veszi be aktuálisan, amit éppen reklámoznak, vagy családtagja, szomszédja, esetleg barátja ajánlott.
• Mielőtt vény nélküli gyógyszert vásárolnak a Betegek, egy kérdőíves felmérés szerint csak 40%-a beszéli meg döntését szakemberrel.

A gerincbetegségek reprezentáns tünete a nyak- /hát/derékfájdalom, és az alsó vagy felső végtagi ideggyulladásból eredő idegi (neuropathias) fájdalom.

Nem szabad elfeledkeznünk, hogy az akut és krónikus fájdalom szindróma kezelése eltérő, más terápiás megfontolást igényel. Az akut fájdalomban előtérbe helyezendő a gyógyszeres fájdalomcsillapítás, míg a krónikus fájdalomban, ahol a gerinc funkcionális kapacitásának a csökkenése, valamint a pszichoszociális problémák jelentős mértékben kombinálódnak a patológiai okokkal a fájdalom előidézésben, más terápiás megközelítést tesznek szükségessé.

A fájdalomcsillapítók legismertebb szegmensei, az általános (nem opioid) fájdalomcsillapítók, – az Acetylsalicylsav, Paracetamol és Metamisol (Algopyrin) – az opioid fájdalomcsillapítók (Tramadol-származékok) és a mozgásszervi panaszok, így a különböző kórokú gerinc rendellenességekben is a leginkább előszeretettel használt nem szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID). A NSAID –ok világszerte a leggyakrabban alkalmazott gyógyszerek közé tartoznak, s kiemelendő hatásuk a fájdalom,- láz és gyulladáscsökkentés. Magyarországon évente több mint tízmillió feletti doboz vényköteles és vény nélküli NSAID fogy, s a legnagyobb fogyasztó a 65 év feletti korosztály. Az életkor előrehaladtával a gerinc rendellenességekből adódó panaszok növekednek, és a 60 éven felüli Betegek által szedett gyógyszerek több mint 50 %- a is NSAID. A nem szteroid gyulladáscsökkentők terápiás előnyeik mellett azonban nem szabad elhallgatnunk a kellemetlen és veszélyes mellékhatásokat sem, melyek közül csak a leglényegesebbeket emeljük ki, ugyanis a Betegtájékoztatókat a nagyobb terjedelem miatt sajnos a Páciensek 70 % – a nem olvassa el.

A nem szteroid gyulladás csökkentők leginkább figyelemre méltó kedvezőtlen mellékhatásai:

• Gyomor- nyombél nyálkahártya károsodása, melynek mértéke a felszínes kis kimaródásoktól (eróziók)  a súlyos fekélyig, akár életet veszélyeztető vérzésig perforációig ( átfúródás) terjedhet.( a krónikus NSAID szedők 15-30%-ban gyomorfekély és 30-50%-ban pedig gyomornyálkahártya kimaródások igazolhatók. )
• A nyelőcsőben, vékonybélben és vastagbélben is felléphetnek fekélyek, perforációk és vérzések.
• Szív-érrendszeri események
• Vízvisszatartó hatás miatt ödéma, vérnyomás emelkedés

Megjegyezzük, hogy vannak ún. hagyományos NSAID-ok, melyek biztonságosabbak szív – érrendszeri problémáknál és újabb specifikus ún. coxib tartalmú NSAID-ok, melyek bizonyos enzimgátlással fejtik ki hatásukat s így biztonságosabbak a gyomor-bélrendszeri kockázatokban. Ezért is mindenképpen javasoljuk a NSAID szedése előtt a kezelőorvos javaslatát.

Magas kockázati tényezők a NSAID szedése során a szövődmények kialakulása szempontjából! ! !

• Gyomor-bélrendszeri fekély a kórelőzményben.
• Nagy dózisú NSAID.
• Idősebb (65 év feletti) életkor.
• Kortikoszteroid szedés.
• Antikoaguláns (véralvadás gátló) kezelés.
• Egyidejűleg többféle NSAID szedés.
• Acetilszalicilsav és NSAID együttes szedése.
• Hypertónia, szívelégtelenség, koszorúér-betegség, agyérbetegség ( újabban és bizonyos készítményeknél)
• Cukorbetegség.

Gyomor-bél rendszeri kockázati tényezők megléte esetén ajánlatos a védelem savkiválasztást gátló, illetve lekötő készítményekkel.

Saját klinikai gyakorlatunkban észlelt hibás gyógyszerszedési szokások

• A gyógyszeres terápia két leglényegesebb és legkritikusabb dimenziói: a dózis és az idő ahol leginkább tetten érhetők az anomáliák.
• Gyakran tapasztaljuk az alul, vagy túl dozírozást, vagy a sztereotip napi 3×1 dózist, melyet elsősorban a vény nélküli készítmények szedésénél észlelünk.
• Indokolatlanul hosszú ideig, sokszor évekig is szedi a Páciens ugyanazt a készítményt megszokásból, még ha hatástalan is.
• Számtalanszor találkozunk az azonos hatóanyagú NSAID generikumok veszélyes kombinációjával, pedig a fájdalomcsillapító hatás ilyenkor nem hatványozódik, de a mellékhatás profil igen.
• Ne felejtsük a Beteget a már felírt nem szteroid gyulladáscsökkentőn, hisz krónikus fájdalomban- 3 hónapon túl- a cél a fájdalomcsillapítók elhagyása,(elsősorban a NSAID-k) hisz ilyen esetben hatástalanok, pszichoszociális problémák korrigálása, viselkedés terápia, mozgásterápia, valamint életvezetési tanácsok az elsődlegesek.
• A Betegek tájékozottsága terén súlyos fogyatékosságokat tapasztaltunk az egyéb betegségekre szedett többféle gyógyszer egyidejű használata esetén, nem gondolva az interakció lehetőségére, a nem szteroidok és a szájon át szedett antidiabetikumok, anticoagulánsok, antihypertensiv (vérnyomáscsökkentő) szerek és diureticumok (vízhajtók) között.
• Amennyiben a Páciens számára a készítmény nem hatásos, váltani kell, hisz sokszor a megfelelő gyógyszer kiválasztása empirikus (tapasztalaton alapuló). Eltérő az egyének terápiás reakciója, mint ahogyan egyéni a mellékhatás tolerancia is.
• A nem szteroid szedőknek csak 46%-a keresi fel a kezelőorvosát a mellékhatás jelentkezésekor a fennmaradó % vagy nem tesz semmit, vagy csak akkor jelentkezik szakembernél, ha a tünetek súlyosak.

Javaslataink, tanácsaink:

• Első akut derék- vagy nyaki fájdalmas epizód jelentkezésekor, a fenti okok miatt a gyógyszerválasztást mindenképpen beszélje meg kezelőorvosával.
• Ismétlődő akut történések esetén a már korábban hatásos készítmény szedése tanácsos.
• A gyógyszer javaslat előtt feltétlenül tájékoztassa orvosát vagy gyógyszerészét az ismertetett kockázati tényezőkről.
• Enyhe vagy közepes fájdalomban először az általános fájdalom- csillapítókból (paracetamol, acetaminophen) próbálkozzon az enyhébb és kevésbé veszélyes mellékhatások miatt.
• Közepes – erős fájdalomban javasolt a NSAID.
• Lehetőség szerint kerüljük a folyamatos NSAID szedést derékfájdalomban.
• Veszélyeztetett csoportban csak nagyon körültekintően kezdeményezzünk NSAID-t
• Krónikus derék-nyak és idegi fájdalomban (neuropatia) nem ideális választás a NSAID, nem javasoljuk, ennek kezelése komplex ellátást igényel.
• Oszteoporotikus fájdalomban a gyenge opiodok jönnek szóba az idős populáció lévén emelkedő dózisban.
• Szájon keresztül egyszerre nem javasolt több féle NSAID szedése, de más hatóanyagú készítménnyel pl: általános fájdalomcsillapítókkal kombinálhatók.
• Ha bármilyen mellékhatást, szokatlan tünetet észlel azonnal konzultáljon kezelőorvosával.

Bízunk benne, hogy e rövid tájékoztatónkkal is hozzájárulunk olvasóink biztonságosabb gyógyszerszedési szokásaihoz, csökkentve a sokszor alattomosan jelentkező veszélyes állapotokat.

A cikk szerzője a Budai Egészségközpont Kft. és az Országos Gerincgyógyászati Központ munkatársa.