Szinte nincs olyan szervünk, amelynek ne ártana, ha hosszútávon sokat ülünk, ezért az ülőmunka káros hatásait ellensúlyozni kell.

Az ülő életmód korát éljük: a irodai munkák, a számítógéphasználat, a tévé és egyéb szórakoztató eszközök előtt ugyanúgy ülünk, ahogy utazás közben az autóban. Soha korábban nem ültek ennyit az emberek, a magyarok naponta átlagosan közel 6 órát, de a napi 12 óra egyhelyben ülés sem ritka egyes munkakörökben. Pedig az ülés szinte minden szervre káros hatással van.

Mozgásszervek

Elsőre talán nem evidens, de az ülés jobban terheli a gerincet, mint az állás. Különösen igaz ez akkor, ha az ülés nem megfelelő széken, helytelen, előre görnyedő vagy hanyatt „terpeszkedő” pózban történik. Ilyenkor ugyanis óriási teher nehezedik a porckorongokra, és ha ez a nyomás tartós, hónapokon, éveken át tart, akkor olyan mozgásszervi problémákat okozhat, mint a porckorongsérv vagy a meszesedés.

Ugyanakkor nemcsak a vázrendszer van veszélyben, hanem a csonthártya, az izmok és az ínszalagok is. A túl sok ülés hízlal, ami tovább növeli a mozgásszervek terheit. Rövidebb távon pedig derék- hát- és nyakfájás jelentkezik, akár már néhány óra ülést követően.

Szív- és keringési problémák

A tartós ülő életmód jelentősen növelheti az úgynevezett metabolikus szindróma kockázatát. Ez magas vérnyomással, magas vércukor- és koleszterinszinttel jár, ami veszélyezteti a szív- és érrendszer egészségét. Hosszú távon ez agyvérzéshez, szívinfarktushoz, szívnagyobbodáshoz vezethet.

Az ülőmunkát végző embereknél kétszer gyakoribb a szív- és érrendszeri betegségek előfordulása, mint az álló munkát végzőknél. A hosszadalmas ülés a visszeresség tüneteit is rontja, a láb megdagadásával járhat, és akár mélyvénás trombózis kialakulásához is vezethet.

Bélműködési zavarok

A bélrendszer normális működéséhez nemcsak helyes táplálkozásra, sok folyadékra van szükség, hanem rendszeres mozgásra is. Ennek hiányában a belek működése renyhévé válik, ami emésztési problémákhoz, puffadáshoz, székrekedéshez vezethet. Hosszú távon pedig a bélrendszert érintő daganatok kockázata is növekszik.

Mentális problémák

Kevéssé közismert, de a kutatások kimutatták az ülő életmód és egyes mentális betegségek, és a demencia kialakulása közötti összefüggéseket is. Akik nem, vagy keveset mozognak, azoknál nagyobb eséllyel alakul ki például depresszió, álmatlanság, szorongás, és az időskori szellemi leépülés is nagyobb arányban érinti őket.

Mi a megoldás?

További nehézség, hogy a napi 8-10 óra ülést nem tudja hatékonyan ellensúlyozni, ha hetente 2-3 alkalommal 1-2 órát sportolunk. Persze minden mozgás hasznos, de az ülőmunkát csak annak rendszeres megszakítása ellensúlyozhatja igazán.

Minél többször fel kell állni a székből, sétálni, nyújtani, tornázni egy kicsit. Érdemes olyan időszakokat iktatni a napba, amikor állva dolgozunk. Emellett üléskor is érdemes a helyes tartásra és az egészséges munkakörnyezet kialakítására ügyelni.

A cikk a Budai Egészségközpont foglalkozás-egészségügyi orvosainak közreműködésével készült.