fizioterápia a betegen külsőleg (tehát nem invazív módon) alkalmazott terápiás beavatkozásokat jelent. Az alkalmazott módszer a funkció-, a mozgás- és az aktivitásban fellelt károsodásra, korlátozottságra és a  beteg panaszaira épül.  A megválasztott módszert a diagnózis és az adott gyógytornász manuális, pedagógiai kompetenciája határozza meg. A terápiát különféle természetes fizikális ingerekkel (pl. elektromosság, meleg) kiegészítheti a terapeuta, ez a beteg aktív részvételét igényli  (pl. koordinált izom munka, tudatos testérzékelés).

fizioterápia_blog.jpg

A terápiás módszerek sokszínűsége lehetővé teszi, hogy a kezelési terv a beteg anatómiai, élettani, kognitív és motiváltsági szintjéhéz a lehető legindividuálisabb módon legyen megválasztva.  A cél minden esetben a funkció helyreállítása, megtartása és az egészség megőrzése, elősegítése. További célok közé tartozik a fájdalommentesség elérése vagy a fájdalom csökkentése.

Az alábbiakban azon hazánkban oktatott tanfolyamok rövid leírásai olvashatóak, melyekkel a betegek jelenleg a leggyakrabban találkozhatnak.

Manuálterápia

A manuálterápia az úgy nevezett „hands-on“ (vagyis kézrátétellel történő) technikák közé tartozik. A manuálterapeuta különféle fogásokkal kezeli a lágyrészeket, ízületeket. A manuálisan alkalmazott technikák célja a mozgás terjedelem növelése, a fájdalom modulálása, a lágyrészekben zajló gyulladás megyszűntetése, lazítás elősegítése, szövetek nyújthatóságának javítása, mozgás facilitálása és a funkció javítása.  A végtagokon és gerincen végzett passzív ízületi mobilizáción kívül a környéki idegrendszer mobilizációja, izomnyújtások és individuálisan megválasztott torna gyakorlatok is a terápia részét képezik.

A manuál terápia főbb irányvonalai:

  • ortopéd manuál terápia

A betegek leginkább ezzel a típussal találkoznak kórházakban, rendelőkben. A képzés 2- 3 éven át tart és vizsgával zárul.

A leggyakrabban alkalmazott módszerek: Maitland-koncepció, Mulligan-koncepció, Kaltenborn–Evjenth-koncepció, Cyriax, Barvicsenk

  • osteopáthia
  • craniosacralis terápia
  • kiropraktika

A manuálterápia a nem-konvencionális gyógyító és a természetgyógyászati eljárások tevékenységi körébe tartozik. A hatályos jogszabály szerint manuálterápiás tevékenységet gyógytornász felsőfokú egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személy és orvos végezhet. A gerincen történő manipulációt csak orvos végezhet: a hatályos jogszabály itt olvasható.

Szegmentális stabilizációs tréning

A stabilitás alatt az ízületet körülvevő lágyrészeknek a kellő mértékű ellenállását értjük. Három fő rendszerre bonthatjuk:

  • aktív rendszer (izomzat)
  • idegrendszer (vagyis a kontroll az izom működés fölött)
  • passzív rendszer (szalagok, tok, porckorong)

Ízületi instabilitás esetén egy vagy több rendszer elégtelensége tapasztalható..

Az ízület környeki, igy a gerinc környeki izmokat is felületes és mély, vagy lokális izmokra osztjuk fel. A lokális izomzat a gerinchez közel fekszik és az úgynevezett szegmentális stabilitásért felel. A felületes izomzat a globális stabilitásért felel. Az optimális izomstabilitáshoz a felületes és mély izomrendszer egyensúlya szükséges.

A beteggel végeztetett gyakorlatok célja a lokális és felületes izomzat aktivációja, állóképességének növelése, az aktív szegmentális stabilizáló funkció javítása, ezzel az ízületek védelme a túlterhelésektől és mikrosérülésektől. A stabilizációs tréningen keresztül fájdalmak csökkentése, megszüntetése,  valamint a későbbi szövődmények kialakulásának megelőzése is elérhető.

McKenzie-módszer

A módszer alapvetően aktív mozgásterápiára épül. A beteg egy részletes állapotfelmérés után kapja meg a torna programját. A vizsgálat a fájdalmat provokáló és csillapító mozgás irányok és tartások felderítésére irányul. Mechanikai, mozgás szempontjából közelíti meg a problémát és a betegnek értékes eszközt ad a kezébe mind a rövidtávú mind a hosszútávú eredmények eléréséhez.

A módszer célja, hogy a beteg egyszerű önállóan is végezhető gyakorlatokkal saját magát kezelje. Ha ez önmagában nem lenne elegendő a terapeuta meghatározott manuális fogásokkal támogatja a beteget. A módszer nagy előnye, hogy a beteget önállóságra, felelősség vállalására készteti, emellett a beteg a saját kezében tartja a gyógyulását. A kezelés fontos része a kiújuló fájdalmak megelőzése.

Feldenkrais-módszer

A módszer szomatikus, vagyis testi oktató rendszer. A módszer a hatékonyabb, minőségibb mozdulatok elsajátításán keresztül fejleszti a testtudatot. A módszer alkalmazása során a mozgás, mozdulat tudatos érzékeltelésén keresztül a új mozgás lehetőségek fedezhetők fel, mely a fájdalom, károsodás csökkenéséhez és a funkció, általános közérzet, testtudat fejlődéséhez vezet.

Alkalmazott technikák:

  • funkcionális integráció

Az oktató manuálisan segít a testtudat fejlesztésében. Az óra témáját megválaszthatja a beteg (például: hogyan keljek fel kevésbé fájdalmas módon), vagy lehet globális tematikájú is. A beteg elsajátítja a mozgáson keresztüli relaxációt is.

  • tudatosság mozgás által

Ezen a csoportos foglalkozáson a megszokott hétköznapi mozgás minták átdolgozására kínál az oktató számtalan lehetőséget. A beteg individuálisan megválasztja a saját maga számára a lehető legmegfelelőbb, leghatékonyabb mozdulatokat.

Schroth-módszer

A módszer a gerincferdülés konzervatív kezelésének hatákony eszköze. A terápia három dimenzióban javítja a gerincdeformitásokat egy speciális háromdimenziós légzés technikával összekötve. Az individuálisan megválasztott tornagyakorlatok célja a tartás korrekciója, a progresszió lassítása és az emiatt kialakuló negatív jelenségek, mint fájdalom, mozgásbeszűkülés, belső szervek funkció károsodásának megakadályozása. A kezelési célok eléréséhez feltétlen szükséges a megtanult gyakorlatok önálló, rendszeres végzése és a hétköznapokba való integrálása. Csak ebben az esetben lehet az elért terápiás sikert hosszútávon megőrizni.

 

A cikk szerzője a Budai Egészségközpont Kft. és az Országos Gerincgyógyászati Központ munkatársa.