A műtétet követő rehabilitáció is fontos lépése egy műtétnek, ugyanis mi is nagymértékben tudjuk befolyásolni egy műtét után a felépülést. Felmerül tehát a kérdés, mit tehetünk meg a gerincműtét után, és mitől kell óvakodni. Íme, egy pár tanács.

Tehetjük: Pihenjünk!

A pihenés nagyon fontos a műtét utáni pár napban. Ha rendszeresen tornázott, vagy sportolt is a műtét előtt, még várjunk egy pár napot, hetet, amíg újrakezdjük (akkor is csak óvatosan és fokozatosan). Ilyenkor a legtöbb megengedett mozgás amennyit a gyógytornászunk és állapotunk enged. A gerinckímélet és a pihenés is része a gyógyulásnak, a rendszeres testmozgás, torna, valamint a sport pedig fokozatosan következik majd.

Ne tegyük: Túlzásba esni a pihenéssel.

Egyes betegek a műtét után nem akarnak kikelni az ágyból, ami csak megnehezíti a felépülést. Ez nem a lustaság miatt van, hanem félnek a műtétet követő fájdalomtól. Ilyenkor túl kell lépni rajta, és magabiztosan végrehajtani a kezelőorvos és a gyógytornász által elmondottakat.

Műtét után mindig jó, ha valaki instrukcióival segít a felépülésben. A gyógytornász által tanult tornagyakorlatokat végezzük rendszeresen, azonban túl sokat sem szabad vállalni, mert a túlzott erőkifejtés a frissen operált régiót meg is terhelheti, ezért a fokozott erőltetés ártalmas is lehet. A fokozatosság a lényeg. A terhelhetőség is vissza fog térni idővel.

Tehetjük: Gyógytornázzunk!

Egyes betegek meglepődnek azon, hogy műtét után egy nappal fölkelnek és sétálnak. Számtalan kutatásban kimutatták már, hogy a műtétet követően a korai mobilizálás jó hatást gyakorol a rehabilitációra. A megfelelő gyógytorna egyrészt az izmok normális működésében játszik fontos szerepet, másrészt segít a megváltozott gerincviszonyokból adódó megváltozott terheléshez való alkalmazkodásban. Az is fontos azonban, hogy magunkért gyógytornázzunk, és ne csak a gyógytornászok, illetve orvosaink unszolására.

Ne tegyük: túl sokat ülni.
Az ülő pozícióból adódó megváltozott testtartás és a rossz irányú terhelés ugyanúgy rontja a helyzetet, mint a fokozott fizikai erőkifejtés. Ha kétségek merülnek fel bennünk az elégséges mozgás és a túl sok mozgás közötti határt illetően, bátran kérdezzük meg kezelőorvosunkat.

Tegyük: Fájdalomcsillapítás!

A gerincműtétet követően, főleg ha már nem vagyunk kórházban, a kezelőorvosunk javaslata által megkezdett kezelést mindenképpen folytassuk. A fájdalmakat csillapítani kell. Elsősorban azért, hogy saját komfortérzetünket fenntartsuk, másrészt, mert a fájdalom mellett nem lehet megfelelő tornagyakorlatokat végezni, melyek így hátráltatnák a gyógyulási folyamatot.

Ne tegyük: túlzásba esni a fájdalomcsillapítással.

Azok a betegek, akik évek óta szenvednek derék és hátfájdalmakban könnyen hozzászokhatnak ahhoz, hogy a fájdalomcsillapítás egy szükséglet és nem kényelmi megoldás. Minden esetben, amikor változtatni szeretnénk a felírt gyógyszerek adagolásán, konzultájunk kezelőorvosunkkal!

Tegyük: Kérjük szakértő segítségét!
Ha bármilyen kérdés, rendellenesség merül fel a műtétet követően, akár a fájdalomcsillapítás, akár a felépülés terén, mindig kérdezze meg kezelőorvosát, mert neki van ebben tapasztalata. Tisztában kell lennünk a felépülés lépéseivel, részleteivel, és kérdezzük meg kezelőorvosunkat újra a felmerülő problémákról, vagy ha valami nem világos.

Ne tegyük: Saját vélemény vagy ismerősök tanácsa alapján cselekedni!

Amikor a kezelőorvosa befejezte a műtétet, még nem fejezte be a munkáját az Ön felépülésében. A felépülés fázisaiban is bátran kérjen tanácsot!

Minden esetben, ha olyan probléma merül fel, melyben bizonytalan inkább kérjen segítséget, minthogy egyedül próbálja meg megoldani azt.

A cikk ismertetője az Országos Gerincgyógyászati Központ és a Budai Egészségközpont munkatársa.

Az eredeti írás itt olvasható.