Van-e kimutatható összefüggés a szabadság és a személyes jóllét (boldogság) között? Jár-e a nyaralás egyéb pozitív, esetleg negatív hatásokkal? Milyen tényezők befolyásolják igazoltan a pozitív hatásokat? Mit tehetünk annak érdekében, hogy ezeket a hatásokat maximalizáljuk? Cikkünk ezekre a kérdésekre ad választ a közelmúlt szakirodalmának áttekintésével.

Körülöttünk tombol a nyár, ezzel együtt beköszöntött a nagy szabadságolások időszaka. A munkahelyeken ismerős jelenségek tapasztalhatók: nyaralásról ábrándozó, napokat visszaszámláló kollégák, szabadságról visszaérkezett, „Buddhaszobor-szerű” nyugalmat árasztó, napbarnított munkatársak. Bár mindannyian másképp töltjük a rendelkezésünkre álló pihenőidőt – a távoli kontinenseket célzó egzotikus utaktól kezdve a hétvégi horgászkalandokig - egy dolog közös bennünk: kikapcsolódást, feltöltődést és általában pozitív élményeket remélünk tőle.

Egyre több, főleg a munka- és egészségpszichológia területén végzett kutatás foglalkozik annak feltárásával, hogy pontosan milyen folyamatok zajlanak a fent említett jelenségek mögött. Az eredmények nem csak bizonyos tévhiteket oszlatnak el, de segítséget nyújtanak ahhoz, hogy mindenki személyiségéhez mérten a legtöbbet tudja kihozni a szabadságon töltött idejéből.

Vegyük tehát sorra, milyen választ ad a tudomány a fenti kérdésekre.

Boldogok leszünk-e a nyaralástól?

Nem feltétlenül. Bár a kikapcsolódás általában csökkenti a szervezet stressz-szintjét és növeli az aktuális elégedettség mértékét, ezek a kedvező hatások hamar elmúlnak. A tartósabb (vonás szintű) boldogság mértékét pedig nem befolyásolja jelentős mértékben.

Vannak-e a nyaralásnak más pozitív hatásai?

Egyértelműen vannak, bár a dolog meglehetősen árnyalt képet fest. Már egy néhány napos kikapcsolódás is képes kimutathatóan enyhíteni a kiégés tüneteit. Ezenfelül javítja az egészségérzetet, fejleszti a problémamegoldó képességet, energetizálja a testet és a lelket egyaránt. A munkába visszatérve szintén rövid távon, de érzékelhetően jótékonyan hat a munkahelyi elégedettségre, valamint a munkahely iránti elköteleződés mértékére is.  

Mennyire tartósak ezek a hatások?

Sajnos nem eléggé. A kutatási eredményeket összefoglalva elmondható, hogy a fenti pozitívumok maximum 2 – 5 hétig tartanak. Ez persze függ a nyaralás minőségétől, az azt megelőző időszakban megélt stressz mennyiségétől, és magával a nyaralással való elégedettségtől.

Számít-e, hogy mennyi időre megyünk szabadságra?

Csupán látszólag. A közhiedelemmel ellentétben semmilyen kutatási adat nem támasztja alá azt a nézetet, hogy az említett pozitív hatások eléréséhez legalább két hét szabadság szükséges. Elsőre találunk ugyan összefüggést a távollét időtartama és a személyes jóllét-érzés között, ha azonban figyelembe veszünk olyan tényezőket, hogy például mennyi ideig tart elengedni a megszokott mókuskereket, illetve hogy hajlamosak vagyunk-e már a nyaralás alatt azon rágódni, mi vár majd ránk munkahelyünkön, ez a kapcsolat rögvest eltűnik.

A cikk szerzője a Pszichoszomatikus Ambulancia munkatársa.