Hidegben hajlamosak vagyunk inkább otthon maradni. Szeretünk kicsit visszahúzódni, begubózni, és aztán csodálkozunk azon, ha január elején ijesztő számokat mutat a mérleg, erőtlennek érezzük magunkat, kicsit fáj ez, kicsit fáj az. Holott a tél idején is számtalan olyan sportot űzhetünk, amely örömet okoz, még a hideg ellenére is. Pár szabályt azonban érdemes betartani.

Bár télen sokszor kényelmesebb fűtött edzőteremben vagy a meleg szobában tornázni, a szakemberek szerint a szabadtéri sportolás hideg időben is szinte mindenki számára biztonságos. A testmozgás során a szervezetben hő termelődik, ily módon legyen akármilyen hideg kint, a sportoló ember hőérzete a ténylegesnél jóval nagyobb lesz. Ennek ellenére hidegben főként a közepes vagy intenzív terhelést jelentő mozgásformák (futás, korcsolyázás vagy síelés) ajánlottak.

Fő a biztonság

Magyarországról sokan mennek külföldre, egyre gyakoribb az egzotikus helyeken való síelés, snowboardozás. Ezek a sportok amennyire élvezetesek, olyannyira hordozzák magukban a sérülés veszélyét. A törött karok és lábak sajnos csak apró szeletét teszik ki a jellegzetesen téli sérüléseknek. A csonttörések mellett ilyenkor gyakran előfordulnak ficamok, húzódások, ínszalag szakadások. Az egyik legrosszabb, ami előfordulhat az pedig a fejsérülés, szomorú példa erre Michael Schumacher két évvel ezelőtti síbalesete. A megfelelő megelőző intézkedések megtétele érdekében kifejezetten fontos, hogy az érintettek a lehető legtöbbet megtudják az esetleges sérülésekről.

A snowboard, hasonló a sízéshez, közel azonos kockázatokkal, de más típusú sérülésekkel. Itt is szemüveggel kell védeni a szemet, sisakkal a fejet, a típusos csontos sérülések miatt a csuklóvédő kesztyű mindenképpen, a gerincvédő és térdvédő opcionálisan ajánlott, és fontos a megfelelően meleg öltözet. Korcsolyázásnál is ajánlott a térdet, a csuklót és a fejet megóvni az esésektől. Mivel ez a kezdetekben még igencsak gyakori lesz, érdemes sisakot, párnázott térd- és könyökvédőt, csuklószorítót viselnünk, amíg nem válunk tapasztaltabbakká.

Szánkózás közben pedig meglepő módon a legnagyobb problémát a hideg jelentheti. Legyünk mindig bizonyosak abban, hogy megfelelően melegen öltöztünk-e az adott hőmérséklethez. A fejvédő azokban az esetekben lehet nagyon hasznos, ha a szánkó felbukik, összetörik, fának, vagy más tárgynak ütközik. Szánkózásnál még kiemelendő két fontos tény. Az egyik a sebesség. Sokan azt hiszik, hogy a szánkózás egy kellemes, békés kikapcsolódás, de a begyorsult szánkót kimondottan nehéz irányítani és lefékezni. A másik, hogy a fából vagy vasból készült szánkók kimondottan veszélyes sérüléseket okozhatnak a másik ütköző félnek.

Gyere ki a hóra! Az ortopéd szakorvos 6+1 tanácsa arra, hogyan előzzük meg a téli sportbaleseteket:

Ügyeljünk az öltözködésünkre.

A téli sportolás alapja a réteges öltözködés. A legalsó réteg legyen szintetikus, hogy könnyen elvezesse a testtől a verejtéket. Felette viseljünk vastagabb, gyapjúból vagy más, jó hőszigetelő képességű anyagból készült ruhadarabot, legfelülre pedig könnyen szellőző, de víztaszító öltözet kerüljön. Kiemelten fontos a fej és a végtagok védelme. Téli sportoláskor a sapka nagysága és minősége is fontos szempont, a testmeleg 40 százaléka ugyanis a fej bőrén át távozik, párolog el. Az arcon érdemes sálat vagy maszkot viselni. Ráadásul az enyhébb lágyrész sérülések jelentik a sportsérülések egyik leggyakoribb fajtáját, a csont és lágyrész (ízület, inak, szalagok stb.) kombinált sérülései szerencsére ritkábbak, de súlyosabbak is lehetnek. A téli sportok esetén több igen veszélyes tényező csúszik be a képbe, mégpedig a jég, a hó és a fák – utóbbiak gyakran nemcsak szegélyezik, de egy csúszós akadály miatt el is állhatják utunkat. Ez ellen nyújt védelmet a megfelelő ruházat és a fejet és arcot jól védő sisak, melyek használata legalább annyira fontos, mint a pályák ismerete.

Megfelelő formában, fizikailag felkészülve kezdjünk hozzá a sportoláshoz.

Felkészültség alatt nem a gyakorlottságot, vagy az edzett fizikumot értjük. Sokkal inkább fontos az, hogy ne kimerülten vagy fáradtan vágjunk bele az aznapi edzésünkbe. Például, ha az előző napi sízéstől makacs fájdalmak maradtak fenn, akkor inkább pihenjünk, hogy másnap újult erővel kezdhessünk neki a sportolásnak. Emellett igen fontos a bemelegítés. Ajánlottak a könnyebb gyakorlatok, a finom nyújtás, amelyeket érdemes 30 másodpercig kitartani. Ha sízés közben a megszokottnál eggyel nehezebb pályára szeretnénk rátérni, érdemes egy bemelegítő kört futni, mielőtt nekikezdenénk.

Tájékozódjunk!

Érdemes elkerülni az ismeretlen, meredek helyeket, a jeges talajt. A pályán kívüli és a freestyle sízés csak kimondottan profi síelőknek ajánlott, és csoportosan.

Essünk úgy, mint a macskák!

Ha pedig esni kell, próbáljunk meg a puhább részeinkre, vagy az oldalunkra landolni. Esés közben ne viaskodjunk: igyekezzünk a legtermészetesebb módon, a fejünket behúzva landolni, kerüljük el a merev végtagokkal való kitámasztást.

Az elfelejtett ellenség

Sokan nem gondolnak a hidegben a napsugárzás erejére, de a havon való tükröződésnek és a magassági viszonyoknak köszönhetően fokozott a hatása, így kiemelten fontos a szabad bőrfelület megfelelő faktorú naptejjel illetve a szem UV szűrős szemüveggel való védelme. Tartós károsodáshoz vezethet a védekezés elmulasztása!

Fokozott folyadékigény

Izzadás következtében nem csak nyáron, a melegben vesztünk sok folyadékot. A bőséges folyadékfogyasztás sportolás előtt és közben mindig is ajánlott volt, de téli időszakban a fűtés és a kinti levegő szárító hatása miatt még nagyobb (2 - 2 és fél liter) a normál folyadékigény. Sportoláskor érdemes belülről is melegítő italokat, például meleg teát választani.

+1. Ha már megtörtént a baj…

Azonnal forduljunk orvoshoz, ha elestünk és beütöttük a fejünket, bármennyire kicsit koppant is, vagy azt gondoltuk, hogy az ütést hárította a rajtunk levő sisak! A fejsérülés hatásai nem mindig azonnaliak. Sokkal később, akár 48 órán túl jelentkező tünetei is lehetnek, egy belső koponyaűri vérzésnek. Kiemelendő még nagysebességű esésnél az indirekt agyrázkódás lehetősége is, ami szintén 48 órán túl is jelentkezhet fejfájással, szédüléssel, hányingerrel, és kórházi megfigyelést igényel. 

Az írás az Országos Gerincgyógyászati Központ munkatársainak közreműködésével készült.