Önnek is ismerős az az érzés, hogy éjjel „elfeküdte a karját”, vagyis zsibbadt, elgyengült karral ébred, mert karja alvás közben a törzse alá szorult? Mi okozza ezt az átmeneti bénultságot?

Ha oldalt fekve, ugyanabban a testhelyzetben töltjük az éjszaka huzamosabb részét, és a karunk a törzsünk alá szorul alvás közben, reggelre szinte elhal: egy ideig érzéketlen, gyenge, erőtlen, nehezen mozgatható, nem engedelmeskedik, illetve zsibbad, mintha sok-sok tű szurkálna benne. A kart rázogatva, mozgatva, dörzsölgetve pár perc után elmúlik ez a kellemetlenség, de addig szinte ijesztő is lehet. Általános vélekedés, hogy ezt az „elfekvést” a véráramlás átmeneti zavara okozza. Ez nem teljesen igaz: a jelenség fő oka az érintett artériák összenyomása, a keringés részbeni akadályoztatása mellett inkább a kart, a kézfejet, vagy az ujjakat mozgató idegek kompressziója, ami a végtagokat az aggyal összekötő idegek működését, a jelzés továbbítását akadályozza. A kompresszió érintheti a kar mozgatásáért felelős hónaljideget, a könyököt hajlító anervus musculocutaneus  ideget, a csuklót felemelő radiális ideget illetve az ujjak hajlását vezérlő ulnáris ideget. Felkelés, az egyoldalú nyomás, vagyis az idegek kompressziójának megszűnte után azonban az idegek működése hamarosan helyreáll, a zsibbadtság is elmúlik.

Átmeneti alvási bénulás?

Alvás közben az álmaink a legmélyebb alvási fázisban, a REM-fázisban jelentkeznek. Ekkor az agy a test minden részébe jeleket küld, amelyekkel mintegy lebénítja, blokkolja a végtagokat, hogy azok ne mozoghassanak az álombeli mozgásnak megfelelően. Ébredéskor előfordulhat az ún. alvási bénulás, az alvászavaroknak az a formája, amikor a tudatunk előbb tisztul ki, mint ahogy helyreáll az idegek normális működése. Ilyenkor átmeneti ideig akadályozva van a normális mozgás, a kezünk-lábunk nem engedelmeskedik azonnal.

Gyakran visszatér? Más elváltozás jele is lehet

Betegség jele is lehet, ezért, ha többször is előfordul, orvossal is beszélni kell róla.  Ha a kéz zsibbadása, erőtlensége a csuklónál, a kézfejnél, az ujjaknál jelentkezik és visszatér, gyakorivá válik, akkor az ún. kéztőalagút-szindrómára is lehet gyanakodni.

Ebben az esetben a kéztőben, szűk csatornában futó medianus ideget folyamatos vagy gyakori nyomás éri, és ennek a kompressziónak a hatására a kéztőalagút csatorna még inkább beszűkül, funkciózavar, fájdalom, zsibbadtság, gyengeség jelentkezik az érintett területen, a tenyéren illetve a hüvelyk-, a mutató- és a középső ujjon. A kompresszió kialakulhat minden olyan tevékenységnél, amelyik monotonon ismétlődő mozdulattal egyoldalúan terheli a csukló, a kéz inait, izmait, idegeit, így például nem ritka a számítógépes billentyűzetet vagy gitárt, vagy más kézi szerszámot használóknál. Távolabbi probléma, például csigolyameszesedés miatti, a gerinc menti idegeket érő kompresszió is lehet a valamelyik végtagban jelentkező zsibbadtság, gyengeség hátterében.

Alkoholos befolyásoltság mellett veszélyesebb

Az alvási bénulás jelensége csak átmeneti, és különösebb gondot csak bizonyos körülmények között okozhat. Ilyen körülmény lehet például, ha örökletes neuropátia áll fenn, ami miatt az érintett hajlamosabb az idegek kompressziós sérüléseire. Súlyosabb lehet az alvási bénulás abban az esetben is, ha alkohol vagy drog hatása alatt alszik el valaki. Ezek a mérgek ugyanis károsítják az idegpályákat, az agyat, így ilyenkor ébredés után az agyi működés nem olyan gyorsan áll helyre, mint józanul. A „szombat éjszakai bénulás” esetén az ittas ember nem veszi észre, ha veszélyesen rossz testhelyzetben fekszik huzamosabb ideig, és a bódult agy sem képes időben riasztani, hogy megvédje az idegeket a kompresszió okozta károsodástól. Ezekben az esetekben a normális idegi működés helytállásához jóval több idő szükséges.

Az írás az Országos Gerincgyógyászati Központ munkatársainak közreműködésével készült.