Valamennyien érzékeljük, hogy a körülöttünk levő világ hirtelen, gyorsan és sokat változott. E szomorú világjárvány kellős közepén az emberiség napjai globális bizonytalanságban, aggodalommal és szorongással telnek, bár a média mindent megtesz figyelmünk elterelésére – a szabadidős tevékenységek, a kultúra és sport, valamint a pszichológia lelkesítő eszközeinek ajánlásával. Természetes, hogy e bizonytalan időben küzdeni próbálunk a megoldandó problémákkal, de nem szabad, hogy az aggodalom, és szorongás átvegye felettünk az uralmat.

Számomra – aki most szintén kizökkentem a napi megszokott munkaritmusból – nagyon impresszív volt két neves londoni szakpszichológus (Dr Matthew Whalley, a Londoni Psychology Tools vezetője; és Dr Hadeep Kaur, a Nemzeti Egészségügyi Szervezet, az NHS munkatársa) útmutatása, amelyet a koronavírusos páciensekkel való találkozásuk után publikáltak. Ennek rövid lényegi összefoglalóját teszem közzé olvasóink számára.

Azon képességünk, hogy jövőnket irányítsuk, felmérjük a soron következő akadályokat, problémákat, és megtervezzük a megoldást e globális bizonytalanságban jelentős csorbát szenvedett. Jövőnkkel kapcsolatos aggodalmaink során gyakran gondolunk a legrosszabb forgatókönyvre. Úgy érezzük, nem vagyunk képesek megbirkózni a helyzettel és olyan gondolatok láncolatában találhatjuk magunkat, amelyek negatív, sőt akár valószínűtlen végkimeneteleket jósolnak. Az alábbi aggodalom-lánc ábra illusztrálja, hogy miként tud egy egészen hétköznapi probléma szorongást kiváltó megoldhatatlan problémává fejlődni.

Az aggodalomnak és a szorongásnak lehetnek szomatikus (testi) tünetei is:

• Testszerte jelentkező izomfeszülés, izomfájdalom és a korábban meglevő fájdalom fokozódása.
• Nyugtalanság, képtelenség a pihenésre.
• Gyors fáradtságérzés.
• Koncentrációs nehézségek.
• Alvási problémák.

Mi katalizálja (generálja) az aggodalmat és szorongást?

Katalizáló elemnek minősül a világszerte tapasztalható egészségügyi és gazdasági bizonytalanság. Ezek szokatlan, semmihez nem hasonlítható, bizonytalanságot rejtő jelenségegyütteshez vezetnek, amelynek a főbb jellemzői a következők:

• Ellentmondások sokasága.
• Szokatlan és új jelenségek sorozata, amelyekkel kapcsolatban nincs tapasztalatunk.
• Az események alakulásának megjósolhatatlansága.

Mindenki aggódik, szorong valamilyen szinten, ami lehet normális fenomén, ha segít a problémamegoldásban, személyes életünkben, de túlzóvá válik akkor, ha kedvetlenné, kimerülté, lehangolttá tesz bennünket, és akadályozza, hogy éljük életünket. Ha az aggódás túlzottá válik és észrevétlenül átveszi az irányitást életünk felett, módot kell találnunk, hogy korlátot szabjunk, amely segít a kiegyensúlyozottság megtartásában és aggodalmaink menedzselésében. A fent említett két kutató segítségével próbálunk útmutatást, tanácsot adni, hogy minél kevesebb idő jusson az aggódásra.

A javasolt tevékenységi listája

• Ha valakinek kutyája van hasznos időtöltés a kutyasétáltatás, az érvényes szabályok betartása mellett!
• Pozitív érzelmeinket fejezzük ki sok-sok nevetéssel, énekléssel!
• Kedveskedjünk apró meglepetéssel, ajándékkal családtagjainknak, barátunknak, szomszédunknak!
• Nézzünk minél több filmet, szórakoztató műsort, sorozatot.
• Főzzünk, süssünk rendszeresen magunknak, családunknak és másoknak. Találjunk ki, és próbáljunk ki új recepteket!
• Nagyon fontos a kapcsolattartás online, telefonon, e-mailben, egy-egy régi baráttal újra felvenni a kapcsolatot.
• Végezzünk házi munkát – ha korábban ezt nem is tettük – rendszeresen, mosást, takarítást, kertrendezést.
• Nagyon fontos a rendszeres napi aktivitás, rövid séta, futás (megfelelő távolságtartás mellett) és a megszokott tornagyakorlatok végzése. Gerincproblémákkal küszködő pácienseink figyelmét itt hívjuk fel a honlapunkon hozzáférhető számos torna- és a gerincünket védő ergonómiai edukációs anyagra
• Legyünk kreatívak, fessünk, rajzoljunk, fotózzunk, készítsünk valamilyen érdekes témáról fotóalbumot stb.
• A zenehallgatás se maradjon ki napjainkból, ha van rá lehetőségünk játszunk hangszeren.
• Tanuljunk meg valami újat! Lehet ez egy új nyelv is, számos online tanfolyam segítségünkre lehet.
• Ha lehetőségünk van rá, tartózkodjunk minél többet a természetben, kertészkedjünk, ültessünk, szedjünk virágot, metsszük meg a fákat, bokrokat, napozással is pótoljuk a D-vitamint.
• Olvassunk minél több könyvet, újságot, weboldalt.
• Írjunk leveleket e-mailben, kezdjünk naplót, könyvet írni.
• Szereljünk a lakásban, rendezzük át szobánkat.
• Hallgassuk a híreket, de vigyázzunk, hogy megfelelő forrásból tájékozódjunk.

A fenti több pontos tevékenységi listából van választási lehetőségünk, hogy hogyan próbáljuk limitálni azt az időt, amit aggodalommal töltünk a jelenlegi egyészségügyi krízishelyzetben, s ezáltal is kevesebbet morfondírozunk a katasztrófahelyzet vizionálásán. Javasoljuk továbbá az útmutatást azon honlapolvasóinknak is, akik karanténba, vagy home office-ba kényszerültek.

Dr. Ferenc Mária

A cikk a Budai Egészségközpont szakértőinek közreműködésével készült.