Általánosságban elmondható, hogy minden embernek – gyereknek és felnőttnek egyaránt – javasolt a rendszeres sportolás, de az ülőmunkát végzőknek különösen nagy szükségük van a mozgásra, hiszen többnyire egész nap inaktívak. Persze az is fontos, hogy munka közben minél többször mozgassuk meg az elgémberedett tagjainkat, de munka után se hanyagoljuk el a testedzést. A rendszeres sport ugyanis nemcsak segít levezetni a feszültséget, hanem többek között javítja a szív oxigénellátását, ezáltal csökkenti az érelmeszesedés, az agyvérzés és az infarktus kockázatát is. Jó tudni, hogy az irodai dolgozóknak elsősorban a törzsizmok és a hátizmok erősítése lényeges.

Mit sportoljunk?

Olyan testmozgást érdemes választani, amit egyrészt örömmel végzünk, másrészt megfelel alkati adottságainknak és aktuális kondíciónknak. Ha bizonytalanok vagyunk, hogy milyen típusú edzés lenne nekünk való, akkor érdemes felkeresni egy személyi edzőt, aki segítségünkre lehet: felméri az állóképességünket, megismeri élethelyzetünket, szokásainkat és személyiségünket, majd ezek alapján javaslatot tesz sportág(ak)ra. Mindannyian mások vagyunk: van, aki magányos sportoló, van, akit a társaság éltet. Van, aki focizni szeret, van, akit a futás kapcsol ki, van, aki pedig csak a jóga órán tudja elképzelni magát. Sokakat az edzőterem világa vonz, míg mások a természetben érzik jól magukat. Sőt, vannak olyanok is, akiknek az válik be, ha folyamatosan váltogathatják az edzés típusokat, mert a változatosság inspirálja őket. Akik gyerekkorukban végeztek valamilyen sportot, azok akár felnőttként is visszatérhetnek ehhez, a nosztalgia ugyanis növelheti a motivációt. Lényegében mindegy, hogy milyen sportot űzünk, csak csináljuk! Fontos, hogy mindvégig körültekintőek és testtudatosak legyünk.

Mikor, mennyit és milyen intenzitással?

Az ajánlások szerint, ha már heti háromszor sikerül valamilyen testmozgást végeznünk, akkor büszkék lehetünk magunkra. A gyakoriság és az intenzitás kérdése teljes mértékben egyénfüggő, hiszen nem mindegy, hogy kinek milyen sportmúltja van, milyen az egészségi állapota, testalkata, életkora stb. Ezzel kapcsolatban is ajánlott személyi edző segítségét kérni, hiszen olyan fontos tanácsokkal tud ellátni minket, amelyekhez bármikor visszanyúlhatunk. Ha esetleg nem élünk a szakmai konzultáció lehetőségével, a fokozatosság elvét mindig tartsuk szem előtt, ne erőltessük túl magunkat. Ezenkívül igyekezzünk elkerülni a sérülés veszélyét, a bemelegítést és a nyújtást se blicceljük el. Ha esetleg sportolás közben derék, hát vagy ízületi fájdalmat észlelünk, akkor mielőbb keressünk fel egy szakorvost, hogy megállapítsa, miből adódik a probléma.

A sportra különösen igaz, hogy csak elkezdeni nehéz

Ha az állóképesség kialakul, és jól tudjuk kivitelezni a feladatokat, akkor meglesz a sikerélmény is. Rendszeres sportolás során boldogsághormonok szabadulnak fel a szervezetünkben, és már kívánni fogjuk a következő edzést. Erre a pontra viszont el kell jutni, ehhez pedig kitartás kell. Sokszor könnyű lebeszélnünk magunkat egy fárasztó munkanap után az izzasztó edzésről. Ezt elkerülendő érdemes keresni egy edzéspartnert; így a felek egymást motiválhatják még a szürke hétköznapokon is: ha az egyiknek nincs kedve menni, akkor a másik meggyőzi, hogy igenis megéri edzeni. Sportolhatunk a párunkkal, barátunkkal, de akár kollégákkal is. Szervezhetünk például munkahelyi focit vagy csoportos gerinctornát. Meglátjuk, hogy a közös program még jobbá teszi majd az élményt. Arról nem beszélve, hogy az együtt elért célok még élvezetesebbé tehetik az edzést. Tehát mozgásra fel, még ma!

Az írás az Országos Gerincgyógyászati Központ munkatársainak közreműködésével készült.