Tartáshibának nevezzük a gerinc élettani görbületeinek csigolyaszerkezeti eltérés nélküli elváltozását. Már gyerekkorban megjelenhet a hibás tartásforma: napjainkban az óvodások kb. 60-65%-ának és a középiskolások 75-80%-ának van a gerincén eltérés, mely óvodáskorban még szinte kizárólag tartási rendellenesség, míg középiskolás korban már beleszámítanak a kb. 10-15 %-ot kitevő gerincbetegek is.
A tartási rendellenességek oka a testünket tartó izmok elégtelen állapota: ezek részben túl gyengék, részben túl feszesek ahhoz, hogy egyensúlyban működhessenek. A felborult izomegyensúly következtében nemcsak a gerinc, hanem a nagyízületek (váll, csípő, térd) helyzete is megváltozik, ezeket a változásokat hívjuk együttesen tartási rendellenességeknek. Vagyis ilyenkor csontos eltérés nincs sem a gerincen, sem az ízületekben – és ebből következik a tennivaló is: mind a megelőzésre, mind a helyreállításra olyan speciális gyakorlatokat kell rendszeresen végezni, melyek a felborult izomegyensúlyt helyre tudják állítani. Emellett a sok mozgás is fontos, hiszen az izmok helytelen működését a mozgásszegénység okozza. A helyesen végzett úszás különösen hasznos, de bármi más mozgás is hasznos.
Fontos a gerinc élettani görbületeinek kialakulása idején, vagyis csecsemő- és kisgyermekkorban egyaránt, hogy a gyermek természetes mozgásigényét engedjük kielégíteni, vagyis biztonságos körülményeket teremtve engedjük a gyermeket úgy mozogni, ahogyan életkorának megfelelően szeretne. Ne ültessük, ne állítsuk fel és ne „jártassuk” idő előtt, ezeket ne erőltessük és ne segítsük divatos, de káros segédeszközökkel (pl. ún. komp). Ezen kívül ne autón és ölben szállítsuk a gyermeket, ha már tud járni, hanem engedjük, hogy valóban ő járjon, fusson. Sajnos gyakori tapasztalat, hogy ölben viszik be a gyermeket az autótól az óvodai szobáig – persze nyilván a sietség miatt, de az óvónők tapasztalata az, hogy a gyermekek mozgásfejlődése és koordinációs készsége elmarad attól, amilyen régebben volt jellemző, és ennek a mozgásszegény otthoni élet az oka.
Nemcsak a mozgás- ill. mozgásszervi fejlődést érinti hátrányosan, hogy ma már egyre korábbi életkorban adnak a szülők okos-eszközöket a gyermekük kezébe: a szem fejlődésének is sokat ártanak ezzel, ahogyan erre a szemészek is felhívják a figyelmet. De az agyfejlődést is hátráltatja a sok képernyőzés – ehelyett a gyermek képzelőerejét megmozgató mesehallgatásra van szükség (persze jó mesék hallgatására, mint amilyenek például a népmesék).
A tartáshibákat nem szükséges orvosi vagy röntgen vizsgálattal megállapítani, hiszen gyógyítást ezek nem igényelnek, viszont kialakulásuk megelőzését, ill. helyreállításukat igénylik! Ezt egyrészt a sok otthoni és hétvégi mozgás szolgája, de emellett arra is szükség van, hogy az óvodai és iskolai testnevelésben minden gyermekkel ill. minden tanulóval rendszeresen végezzék azt a speciális tartásjavítást, mely a testtartásért felelős izmok egyensúlyát helyreállítja, s a helyes testtartást kialakítja, automatizálja és fenntartja. Mivel az ülő, mozgásszegény életmód minden nap veszélyezteti az izomegyensúlyt, ezért kell a speciális gyakorlatokat is igen rendszeresen, lehetőleg naponta végezni. Ehhez az óvoda- és testnevelő pedagógusok sok szakmai segítséget kaptak, ill. kaphatnak most is:
Tartáskorrekció könyv és DVD – csak a Gerincesen!
Gyakorlat-csokor a jobb testtartás és a térd kímélete érdekében – szülőknek, testnevelőknek
Szülők tájékoztatására szolgáló anyagok is megtalálhatók:
A mindennapi testnevelés hatékony működése: orvosoktól – szülőknek
A tartáshibák orvosi vizsgálata és diagnózisa szükségtelen, hiszen minden gyermeknek meg kell kapnia a megelőzést, ill. helyreállítást szolgáló mozgást, mozgásanyagot. Mégis szükség van arra, hogy a gyermek gerincének fejlődését a szülők figyelemmel kísérjék: hiszen azt viszont nagyon fontos észre venniük, ha gyermekkori gerincbetegség kezd kifejlődni. Ez esetben van szükség arra, hogy szakorvos zárja ezt ki. Az iskolában kétévente végez az iskolaegészségügyi szolgálat mozgásszervi szűrővizsgálatot. Azt kell elérnünk, hogy a tartáshibás gyermekek helyett a valóban betegségre gyanúsak kerüljenek a szakorvosokhoz, máskülönben nem győzik a vizsgálatokat (ez világszerte probléma, angol neve is van: schooliosis, amikor túl sok fölösleges vizsgálatot kérnek a szakorvosoktól).
Mire figyeljen a szülő?
A hátat megnézheti hátulról, ilyenkor azt figyelje meg, hogy a gyermek egyenes állása esetén szimmetrikusnak látja-e a törzset. Hasonlóképpen a szimmetriát lehet megfigyelni akkor is, mikor a gyermek lassan, fokozatosan előrehajol, orrával a két talpa közé törekedve – ilyenkor a szülő a gerinc előrehajló ívét figyelheti, hogy az a középvonalban marad-e. Ha nem biztos abban, hogy mit látott, időnként nézze meg újra. Ha biztosan romlást lát ezekben a helyzetekben, akkor célszerű a szakorvosi vizsgálatra gondolni és azt kezdeményezni.
A gerinc védelmét az is segíti egyébként, ha a szék megfelelő. Nemrégiben jelentős javító munka zajlott az iskolaszékek gyártási folyamatában, erről tájékoztatás és 7 perces videófilm látható pedagógusok és szülők részére:
Iskolások részére készült tájékoztató anyagok is megtalálhatók:
Anyagok iskolások részére a gerinces.hu-n
Sok sikert kívánok a kedves szülőknek, pedagógusoknak, és természetesen a leginkább érintetteknek: a gyermekeknek, fiataloknak!
A cikk az Országos Gerincgyógyászati Központ prevenciós igazgatójának közreműködésével készült.
