Az utóbbi években egyre több irodában tűntek fel az olyan íróasztalok, amelyek mellett állva is lehet dolgozni, így elkerülve az ülő munka egészségkárosító hatásait.

A középkori kódexmásolók és az újkori üzletemberek, titkárok számára még természetesek voltak a magas, ferde írópultok, amelyek mellett állva tudtak dolgozni. A XIX. századtól aztán az irodákban az ülve használható íróasztalok terjedtek el, és az adminisztráció egyértelműen ülő munkává vált.

Mára azonban egyre többet tudunk az ülőmunkával járó inaktivitás ártalmairól is. A hosszantartó ülő testhelyzet ugyanis elősegíti a keringési zavarok, a szívbetegség, az elhízás, a diabétesz kialakulását. Számos tudományos publikáció számol be arról, hogy a helytelen ülő testhelyzetben töltött idővel arányos mértékben növekszik a gerincre gyakorolt káros behatás is. A hosszantartó ülés elsősorban a nyaki és ágyéki gerincünk állapotát befolyásolja, de kiterjed a mellkas mobilitására, ezáltal a légzőrendszer funkcióira is. Az irodai ülőbútor helyes kiválasztása, a munkalap és a monitor magasságának megfelelő beállítása, az ékpárna, a felfújható párna, illetve az ülőlabda használata is sokat segíthet.

Lehet rögzített vagy állítható magasságú

Az állóasztal lényege, hogy a munkalap magassága lehetővé teszi, hogy állva is dolgozhassanak mellette. Három típusa érhető el: kapható rögzített magasságú, kézzel átállítható és elektromos emelővel ellátott íróasztal is. Akadt olyan gyártó is, amelyik még tovább gondolta az inaktivitás elleni küzdelmet, és futópadszerű járófelülettel is kombinálta az íróasztalt, hogy ne csak állni, hanem sétálni is lehessen munka közben.

Milyen haszna van az álló íróasztalnak?

A modern életmód egyik átka az inaktivitás, a sok ülés, ami nemcsak a munkahelyen, hanem a szabadidős tevékenységeink során is túlságosan jellemző: akár napi 12-14 órát is tölthetünk ülő testhelyzetben. Ennek csökkentése az álló munkaállomás nagy előnye, de ezen kívül a kutatások más pozitív velejáróit is tapasztalták. Például hosszabb távon az álló munka segíthet a fogyásban (vagy legalább a normál testsúly megőrzésében). Állva ugyanis mintegy 10 százalékkal nő a felhasznált energia (álló helyzetben egy felnőtt szervezete óránként átlag 88 kalóriát éget el, szemben az ülés közbeni 80 kalóriával). Ha a munkaállomás gyaloglópaddal is össze van építve, és sétálni is lehet (például telefonálás közben), akkor óránként 210 kalória is elégethető.

Álló helyzetben dolgozva csökken a hátfájás, mivel így elkerülhető az ülés közbeni tartósan rossz testtartásba „görnyedés”, a hátizmok merevsége. Az állóasztalok mellett dolgozva étkezés után a vércukorszint hamarabb tér vissza a normális szintre, mint ülő testhelyzetben. Ráadásul egy tanulmány a sokat telefonálók esetében még meglepőbb eredményre jutott: egy call center alkalmazottai közül 45 százalékkal produktívabbak is voltak azok, akik állva végezték a munkájukat.

Nem mindenki számára megfelelő

Ugyanakkor jó tudni, hogy az álló testhelyzetben végzett hosszas munkának is megvannak a hátrányai, ártalmai. Lábfájdalmakat, lábdagadást, visszérproblémákat okozhat. A nyak és a váll merevségét is kiválthatja (különösen, ha nem jól van beállítva a monitor és az írópult magassága). Ezért szerencsésebb, ha először nem egész napra vált át az álló munkára, hanem félórával kezdve fokozatosan növeli az állva töltött időt, illetve váltogatja az ülő és az álló testhelyzetet. Az sem mindegy, milyen jellegű az a munka, amelyen éppen dolgozik: a nagyobb elmélyülést, koncentrációt igénylő feladatokhoz vagy precízebb finommotorikus mozgással járó munkához ezentúl is szerencsésebb leülni.

A cikk a Budai Egészségközpont gerincgyógyász szakorvosainak közreműködésével készült.