Amilyen gyakori jelenség, olyan sok a tévhit, és a félreértés az izomláz körül.

Nincs olyan ember, aki ne találkozna időről-időre az izomlázzal. Még azok is szenvedhetnek tőle, akik nem sportolnak, egy-egy fizikailag megerőltető helyzet, például túra vagy cipekedés után is kialakulhat. Az intenzív sport vagy bármilyen testmozgás után egy nappal jelentkező, és általában 2-3 napig tartó izomfájdalom körül mégis sok a félreértés és a bizonytalanság. Sokan hiszik például, hogy ha nincs másnap izomlázuk, akkor az edzésük nem is ért semmit, ahogy az is széles körben elterjedt tévhit, hogy ha “rámozgunk”, akkor az izomláz elmúlik. Maga a jelenség akár előny is lehet az izomzat fejlesztésében, de hátrányos tüneteket, főleg fájdalmat okoz.

Az izomláz oka

Már az izomláz oka körül is sok a tévhit. Sokáig azt tartották, hogy az izomlázat az izmokban összegyűlt tejsav okozza. A tejsav anaerob, vagyis oxigénhiányos állapotban keletkezik az izomszövetben akkor, amikor nincs elég oxigén a tápanyagok bontásához. A tejsav elmélet mostanra tulajdonképpen megdőlt, ugyanis ellentmond annak a tapasztalatnak, hogy minél kevésbé edzett valaki, annál nagyobb eséllyel alakul ki nála izomláz. Tejsav azonban minden magas intenzitású edzés után keletkezik, a kiváló edzettségi állapotban lévő sportolóknál is. Ráadásul az izomláz nem azonnal, hanem egy vagy több nappal a terhelés után jelenik meg, míg a tejsav felezési ideje, vagyis a vegyület felének lebomlási ideje, csak 20 perc.

A ma már elfogadott nézet szerint az izomlázat az edzés, terhelés közben szerzett mikroszkopikus méretű szakadások okozzák az izomrostokban. Ezeken a mikrosérüléseken keresztül víz kerül a szövetbe, vizenyő keletkezik, mely feszíti az izomzatot, és a sejtekből felszabaduló kalcium és a gyulladásban résztvevő, helyszínre áramló fehérvérsejtek által termelt anyagok ingerlik a fájdalomreceptorokat. A szervezet a mikroszakadásokat hamar újjáépíti, hogy legközelebb még erősebbek, és ezáltal strapabíróbbak legyenek. Az izomláz mértéke azonban nem utal az edzés hatékonyságára, mert azt számos más tényező, az általános egészségi, edzettségi állapot, az adott edzés hossza, minősége, körülményei stb. befolyásolják.

Az izomláz megelőzése

Bár az izomláz kialakulása teljesen nem előzhető meg, sokat tehetünk azért, hogy kevésbé legyen kínzó. Az egyik legfontosabb az alapos bemelegítés, amely nemcsak az izomláz, hanem a sérülések elkerülése miatt is fontos. Ugyancsak hasznos, ha fokozatosan növeljük a terhelést, az edzéseink egymásra épülnek, nincs bennük drasztikus változtatás. A rendszeres sport, a hosszabb kihagyások mellőzése ugyancsak az izomláz ellen hat. Edzés közben és után figyeljünk az ásványi anyagok (kalcium, magnézium), vitaminok (pl. B6) pótlására, edzés után pedig a levezetésre, nyújtásokra, esetleg hengerezésre. A levezetés része lehet, hogy ha nagy súlyokkal dolgoztunk, akkor az edzés végén pár percet könnyed tempóban kocogjunk, lépcsőzzünk, hogy a vér oxigénnel dúsuljon.

Az izomláz kezelése

Az izomláz mérsékelhető az adott izomcsoport vérkeringésének serkentésével. Erre jó lehet a szauna, a meleg vizes borogatás vagy fürdő, a gyógymasszázs, a különböző sportkrémek, gyógynövényes krémek használata, amelyek ugyancsak az adott terület vérbőségét növelik. Bizonyos ételek, tápanyagok bevitele is segíthet, például alma, banán, citrom, meggylé vagy almaecetes víz fogyasztása. Időt kell hagyni a szervezetnek a regenerálódásra. Nagy terhelés, erős izomláz esetén nem érdemes rögtön újra kemény edzésbe fogni, inkább fokozatosan és kíméletesen terheljük a testet.

A cikk a Budai Egészségközpont reumatológusának közreműködésével készült el.